Ilyen emlékműve lesz a világháborúk dunaszerdahelyi hőseinek

Szűk többséggel jóváhagyta a dunaszerdahelyi önkormányzat az I. és II. világháború hősinek emlékére állítandó emlékművet. Egyáltalán nem volt egyetértés.

Ilyen emlékműve lesz a világháborúk dunaszerdahelyi hőseinek
Hájos Zoltán - Fotó: Cséfalvay Á. András (További felvételekért kattints!)

Az emlékmű 3 x 5 méteres méretben, gránitból és bronzból épülne, a tervezet szerint a Jesenský utcai parkban (a buszpályaudvarral szemben) helyeznék el, megalkotója pedig egy magyarországi szobrász- és éremművész, Lebó Ferenc volna. Az emlékmű elkészítésének költsége 34 375 euró, ehhez jön még kb. 30 ezer eurónyi tereprendezés, október 26-ára kellene elkészülnie, hogy a november 2-i világháborús emléknapon felavathassák.

És így néz majd ki:

Mint arról korábban írtunk, az emlékmű terve, illetve annak jóváhagyási folyamata már a szakbizottsági megtárgyalása idején megütközést váltott ki.

„Elénk tártak egy anyagot, ami arról szólt, hogy emlékművet szeretne állítani a város az első és második világháborús hősök emlékére. Tartalmazta az anyag az emlékmű kinézetét, helyszínét és tervezőjét, nekünk pedig csak rá kellett volna bólintani”

– jegyezte meg még júliusban Antal Ágota független képviselő.

„Kifogásoltuk többen is, hogy miért lett megbízva az alkotó, hiszen nyílt pályázatot kellene kiírni, mint például a holokauszt vagy a szabadságharc emlékműve előtt” – magyarázta akkor is Jerábik Gabriella (Híd) képviselő.

Hájos Zoltán polgármester az önkormányzat keddi ülésén azzal érvelt az emlékmű létrehozása mellett, hogy nincs olyan emlékmű, ahol a világháborúk dunaszerdahelyi hősei előtt leróhatjuk kegyeletünket.

„Minden egyes katonát megillet a tisztelet, függetlenül attól, milyen hadseregben szolgáltak. Utánuk is maradtak árvák, özvegyek, gyermekek, szülők, akik gyászolták őket. Úgy gondolom, ez nem egy felröppent gondolat volt, hiszen több hónapra visszamenőleg már meg is hirdettük a városi újságban és weboldalon, hogy akinek hősi halottja van a világháborúkból, jelentse be a hivatalban, nehogy lemaradjon, és ne kerüljön rá az emlékműre” – vélekedett. Hozzátette, lehet azon vitatkozni, hogy egyenes megbízással készül az emlékmű, de volt már erre is példa a múltban, ahogy arra is, hogy pályázatot írtak ki.

Éppen itt húzódott a frontvonal a két oldal között, ugyanis a világháborús hősök emlékművének létrehozásának szükségességével elviekben mindkét tábor egyetértett, Antal Ágota pedig tett egy módosító javaslatot arra vonatkozóan, hogy hozzanak erről elvi döntést.

„Szükség van az emlékműre, de kérjünk be több pályamunkát. Semmi nem sürget, egyedül a választások, de egy ilyen nagyságrendű emlékművet szélesebb körben kellene megvitatni” – fűzte hozzá.

Jerábik Gabriella is leszögezte, nem szabadna egy embernek döntenie egy ilyen horderejű emlékműről. „Nem a magyarországi művésszel szemben van kifogásom, hanem az ellen, hogy egy ember lett megszólítva. Sok-sok évre szóló emlékműről van szó, amit nem szabadna ilyen formában eldönteni” – fogalmazott.

Karaffa Attila, a kulturális szakbizottság MKP-s elnöke azzal érvelt az emlékmű mellett, hogy azzal egy régió adósságát törlesztené a város.

A rohamtempót kritizálta ugyanakkor Ravasz Marián (Híd) is, aki szerint egy ilyen emlékműnél egy építésznek is együtt kell dolgoznia a szobrásszal.

„A bemutatott anyagból kiderül, hogy nincs hová rakni a koszorút, nem tudni, lesz-e örökmécses, illetve az hol lesz elhelyezve. Ez az építészeti rajz, ami készült, egyenlő a nullával. El vagyunk ezzel maradva, éppen ezért nem szükséges elkapkodni, mivel nem tudjuk, nem lesz-e sértő az emlékmű a későbbiekben”

– húzta alá, kiemelve, hogy a művész munkásságát nem kérdőjelezi meg, viszont véleménye szerint ez a munkája nem sikerült jól.

Az ellenérvek nem hatottak, Antal Ágota javaslatát a jelenlévő 22-ből csak 9 képviselő támogatta, az emlékmű létrehozását ilyen formában viszont 13. A választások előtt bő egy héttel tehát még épp fel tudják avatni.

(SzT)