Ilyen ország van

Magyarország olyan ország, ahol a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrzését olyan hatóságnál dolgozták ki, s a bevezetéskor olyan hatóság felelt érte, amelynek a vezetőjét korrupció gyanúja miatt kitiltották az Egyesült Államokból.

Magyarország olyan ország, ahol emiatt nemhogy a miniszterelnök, de a pénzügyekért felelős miniszter lemondatása se nagyon jutott az ellenzék eszébe, és ahol az affér sokáig egyetlen látható következménye az volt, hogy kiutálták az országból azt a diplomatát, aki munkakörének megfelelően név nélkül megerősítette egy sajtónyilatkozatban a kormányzata döntését.

Magyarország olyan ország, ahol háromnegyed év kellett hozzá, hogy az adóhatóság elnöke lemondjon, de ahol a hivatalnok tisztázta, hogy nem emiatt mond le, és ahol két hét kellett, hogy a kormányzat egyáltalán értesüljön a lemondásáról (vagy úgy tegyen, mint aki tud róla).

Visszatérve a közúti áruforgalomhoz, Magyarország olyan ország, ahol a hűtött marhahús, a vazelin, a lekvár, a sóder és a melltartó kockázatos terméknek minősül, ezért fuvarozását élelmiszer esetében 200 kg-nál, más termék esetében 500 kg fölött akkor is be kell jelenteni, ha a jármű nem útdíjköteles (nem 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű teherautó). Különben baj lesz.

Magyarország olyan agyonellenőrzött ország, ahol körülbelül 4 tonna össztömegű élő, majd haldokló, végül talán halott embert mégis úgy lehetett szállítani egy haszongépjárműben, hogy ország közútjain nem ellenőrzi senki.

Magyarország olyan ország, ahol azok után sem jutott eszükbe a hatóságoknak a zárt haszongépjárművek fokozott közúti ellenőrzése (különös tekintettel az Ausztriába átvezető, nem túl nagy számú közútra; hogy az országban tombol a kormányzatilag gerjesztett menekültellenes hisztéria; hogy a vonaton utazó menekülteket minden további nélkül vegzálják; hogy tudnak az embercsempészet tényéről; és hogy nem túl régen már volt olyan eset, hogy száznál több ember majdnem megfulladt egy kisteherautó zárt rakterében.

Van egy gyanúm, hogy Magyarország olyan ország, ahol sok járművet fel- és embercsempészt letartóztatnak a déli határnál, nehogy a menekültek bejussanak az országba, de kevésbé figyelik a nyugati határt, hogy ha valaki illegálisan bejutott, akkor már lehetőleg tűnjön is el. Máshová. Miközben a kormányzat és médiája szidja a szerb szomszédokat, amiért ugyanezt csinálják.

Magyarország olyan ország, hogy miután kiderült, hogy hetvenegy ember, közöttük négy gyermek egy Magyarországon elkövetett bűncselekmény miatt kínhalált halt egy Magyarországon regisztrált teherautó zárt rakterében, a magyar hatóságoknak eszükbe sem jutott az a lehetőség, hogy az esethez valami köze lehet Magyarországnak és közelebbről a magyar hatóságoknak.

Magyarország olyan ország, ahol hetvenegy ember, közöttük négy gyermek tragikus halálára az első és akárhányadik kormányzati válasz nem a gyász, hanem mások, köztük az áldozatok hazugságokkal való szidalmazása.

Magyarország olyan ország, ahol a kormányszóvivő kijelenti, hogy ez a hetvenegy ember, közte négy gyermek, „önmagát tette áldozattá”, ugyanis olyan országokon utazott keresztül, beleértve Magyarországot, ahol nincs háború, tehát nincs mi elől menekülniük. Ez ugyan nem igaz, de a kormányszóvivő ezzel annyit implikált, hogy ez a hetvenegy ember, köztük négy gyermek, háborús menekültnek hitte magát. Ami viszont igaz.

Magyarország olyan ország, ahol a kormánypárti frakcióvezetők, köztük a megérdemelt jobb életéről és ingatlanállományáról híres Rogán Antal azzal reagálnak hetvenegy ember, köztük négy gyermek kínhalálára, hogy azért „Brüsszel elhibázott politikája felelős”, ugyanis „a jobb élet reményével kecsegteti a bevándorlókat”. És ezt sietnek közölni Brüsszellel, nehogy félreértésben maradjon.

De odasóznak a menekülteknek is: „Nem lehet megengedni, hogy az illegális bevándorlók veszélyeztessék a magyar emberek munkahelyeit és szociális biztonságát”, ami ugyan hazugság, mert nem veszélyeztetik, viszont meghazudtolja a kormányszóvivőt is, mivel azt implikálja, hogy itt nem háborús menekültekről, hanem gazdasági menekültekről, megélhetési bevándorlókról van szó. Magyarország olyan ország, ahol ez az ellentmondás és kereszthazugság nem tűnik föl senkinek, sőt nem érdekel senkit.

Magyarország olyan ország, ahol a kormány második emberének szintén nem a gyász jut eszébe, hanem elpanaszolja, hogy az Európai Unió semmilyen támogatást nem ad a schengeni határ védelméhez. Mondja ezt két hónappal azután, hogy Brüsszel bejelentette: rendes és rendkívüli támogatást ad a schengeni határok védelmére. (Ami egyébként a magyar kormányzatnak akkor is alkotmányos kötelessége volna, ha egy centet nem kapna Brüsszeltől, lévén hogy a schengeni határ: Magyarország államhatára.) Mindegy, izomból Brüsszel a hibás.

Magyarország olyan ország, ahol az országot az utóbbi évtizedekben érintő legsúlyosabb tragédiáról a miniszterelnök és (lapzártáig) a köztársasági elnök mélyen hallgat. Előbbinek a spindoktorai már nyilván dolgoznak egy olyan meghökkentő miniszterelnöki nyilatkozaton, amiről ugyanezek a spindoktorok majd meg fogják állapítani, hogy milyen zseniálisan uralta vele a pillanatot, és tematizálta a közbeszédet.

Magyarország olyan ország, ahol a magukat demokratikusnak nevező ellenzéki pártok közül a legnagyobbik európai (sic!) parlamenti képviselőjének szintén nem az jut eszébe, hogy illenék gyászolni hetvenegy ember, közöttük négy gyermek halálát, hanem az, hogy a hetvenegy halál „Orbán lelkén szárad”. Amikor a pártelnökétől megkérdezik, mégis, mit gondol erről, olyasmit mond rá, hogy hát igen, ez így van.

Magyarország olyan ország, ahol a menekülteket önzetlenül segítő, velük együtt érző civilek mégiscsak meggyászolják a hetvenegy halottat, de ez alkalomból nem haboznak közölni „Európával”, hogy „vér tapad a kezedhez”. Nem a bűnözőkéhez, hanem annak az Európának a kezéhez, amelynek vezető politikusai és legfőbb spirituális személyisége mindent elkövetnek azért, hogy a földrész politikusai és polgárai humánusan bánjanak a menekültekkel.

Ilyen ország lett Magyarország.

Egyelőre nem tudni, milyen állampolgárok voltak a halottak, de szíriai biztosan akad köztük; a Balkánon át érkezők legnagyobb csoportja Szíriából menekült el. Jellemzően azért, mert az elhúzódó polgárháború miatt, a lerombolt városokban nemcsak megszűntek a rendezett polgári életvitel feltételei, de most már remény sincs arra, hogy a belátható jövőben visszaálljanak.

A rendezett polgári életvitelt másképpen középosztálybeli létnek hívják. Magyarország olyan ország, ahol a politikusok és a politizáló civilek zöme fel se tudja fogni, hogy menekülni nemcsak a közvetlen életveszély és az éhezés miatt, hanem a rendezett polgári életvitel megszűnésének a lehetősége miatt is lehet. Továbbá olyan ország, ahol a politikusok és politizáló civilek zömének fogalma sincs Európa valóságáról, sem a jó, sem a rossz oldalairól; és végül, ahol a politikusok zömének nem célja, hogy Magyarországon minél több embernek legyen módja a középosztálybeli, polgári létre, ráadásul az emberi jóérzés mostanra teljesen kiveszett belőlük.

Ennélfogva az a veszély fenyeget, hogy Magyarország előbb-utóbb olyan ország lesz, ahol megszűnnek a rendezett polgári életvitel általános feltételei, és az emberi kapcsolatokból kormányzatilag eltüntetik az emberi jóérzést.

De lehet, hogy eddig csak azért nem menekültek el többen, mert Magyarország olyan ország, ahol ezt a többség normálisnak tartja.

Szóval milyen ország?

A szerző az Élet és Irodalom (Budapest) rovatvezetője.