Ilyen rossz helyzetben még a járvány idején sem voltak az iskolák. Dunaszerdahelyen helyenként 7-szeresére nőtt a gázköltség!

„Semmiképp nem tervezünk távoktatásra áttérni, itt a helyünk az épületben, itt tudunk hatékonyan dolgozni és minőségi módon oktatni”

– szögezte le Masszi János, a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Alapiskola igazgatója annak ellenére, hogy milyen magasra lőttek ki az energiaköltségeik. Nem januártól, hanem már októbertől, a fűtési szezon kezdetétől.

„A gáz ára égbekiáltó, októbertől a korábbi, 1660 eurós havi gázszámla helyett már 12 400 euróról szóló számlát kaptunk, ami több mint 10 ezer eurós emelkedés egyetlen hónapban – figyelmeztetett.

Az éves elszámoláskor pedig ehhez még hozzájött egy 8 ezer eurós tétel.

Dunaszerdahelyen ez a költségnövekedés nemcsak a Vámbéry, de egy kivétellel nagyságrendileg a többi alapiskola esetében is fennállt a fűtési szezon kezdetétől. Masszi pedig elmondta, hogy ez az elképesztő tétel idén is megmaradt.

„Azelőtt az egész évben belefértünk 24 ezerbe, most pedig 142 ezer euróról beszélünk. Én általában rosszabbra számítok, mint amit előre jeleznek, viszont ez az emelkedés még az én 4-5-szörös becslésemet is felülmúlta. 2023-ra már konszolidáltabb szétírást vártam, de ugyanazok a számok.”

Szerencsére ez nem csupán az iskola és az azt fenntartó önkormányzat problémája, így nem itt kell(ett eddig) kigazdálkodni a hajmeresztő költségnövekedés térítését. „Volt lehetőség számokkal alátámasztva az indokolt különbözetre pályázni az oktatásügyi minisztériumnál. A fenntartó meg is kapta a kompenzációt, amit aztán továbbított nekünk” – húzta alá.

Idén egyelőre nem tudtak pályázni, az igazgató viszont azt reméli, ez csak idő kérdése (a kormány álláspontja és előrejelzett számai a cikkünk végén találhatók). Viszont az előleget addig is ki kell fizetni. „Ki kell fizetni, mert leállítják a gázt, de remélem, hogy legalább negyedévente kompenzálni fogják” – hangsúlyozta.

A villanyáramnál nincs ilyen kiugró növekedés, csupán másfélszeres, amit Masszi részben azzal magyaráz, hogy az elmúlt években a világítótestekben LED-égőkre cserélték a fényforrást. „Már a válságtól függetlenül is ott tartottunk, hogy minden berendezésünk spórolós. Ezen a területen az emelkedést nem annyira éreztük még, különösen úgy, hogy a villanyáram költsége a gáz egytizede, havonta kb. ezer eurós tételt tesz ki” – fejtette ki.

A bősi Amade László Alpiskola

Izzasztó várakozás az idei előlegekre

A témával kapcsolatban a vásárúti József Attila Alapiskola igazgatóját, Bognár Lászlót is felkerestük, aki kérdésünkre elmondta, egyelőre várakozó pozícióban vannak. A 2023-as évre vonatkozó energiaárakat ugyanis még nem kapták meg a szolgáltatójuktól. „2021-ben a havi gázszámlánk 2333 euró volt. Ezt 2022 januárjától 3200 euróra emelték, ugyanakkor az éves elszámoláskor körülbelül 2300 eurót vissza is kaptunk. Tavaly ősszel továbbá kompenzációt is kértünk az államtól, így diákonként kaptunk 55 eurót. Ebből az említett emelés okozta hiányunk 92%-át fedezni tudtuk.

Majd 2022 októberében újabb áremelés jött, ettől számítva már 4100 eurót kellett fizetnünk minden hónapban. Ekkor viszont már sajnos nem tudtunk támogatást kérni az államtól, így ezt az összeget teljes egészében nekünk kellett kifizetnünk.

Ettől függetlenül szerencsére nem okozott gondot ennek a fedezése, októberben, novemberben és decemberben is ki tudtuk fűteni az iskola épületét. Itt azonban még nem ért véget a történet, az energiaszolgáltatónk már a tavalyi évben jelezte, hogy idén, azaz 2023-tól további áremelkedésre kell számítanunk. A pontos számokat ez idáig még nem kaptuk meg, jelenleg várunk” – fejtette ki a Paraméternek Bognár László.

Mint azt az igazgató elmondta, a villany ára 2022-ben az előző évhez képest a duplájára emelkedett. A 2023-as árakat viszont még ebben az esetben sem tudják. „Kíváncsian várom, hogy alakulnak a dolgok” – jegyezte meg.

Bár egyelőre a bősi Amade László Alapiskola sem kapta meg az idei évre vonatkozó számláit, árulta el az intézmény igazgatónője, Sebő Renáta. „A villany tekintetében tízéves lekötött szerződésünk van, így a következő néhány évben nem lenne szabad változnia az általunk fizetett összegnek, ami 1140-1250 euró között mozog. Attól viszont eléggé tartunk, hogy mi vár ránk a gázköltségek kapcsán. Eddig 2730 eurót fizettünk havi szinten, de még nem tudjuk, ez mennyivel lesz magasabb az idei évtől. Félünk, hogy sokkal többet kell majd erre költenünk, ami azt eredményezné, hogy lényegében semmi másra nem jutna pénzünk” – mondta.

A vidékfejlesztésit is magába foglaló Közös Igazgatású Iskola

Félmilliós előleg a vidékfejlesztésiben!

Ugyancsak rendkívüli helyzetbe került a dunaszerdahelyi vidékfejlesztésit és sportgimnáziumot magába foglaló Közös Igazgatású Iskola. Méreteiből adódóan hatalmas beltereket kénytelenek kifűteni, és ehhez még hozzájön a kollégium, illetve normális esetben az uszoda.

Hogy mekkora intézményről van szó, azt Szabó László igazgató egyetlen számmal illusztrálta.

„690 radiátorunk van összesen, ami rengeteg” – húzta alá.

Arányait tekintve az általuk tapasztalt energiaáremelkedés nem akkora mértékű, mint a dunaszerdahelyi alapiskolákban, az abszolút számoktól viszont megáll a józan ember esze.

„A tavalyi gázszámlánk 147 ezer eurót tett ki, a teljes idei évre vonatkozó előleg viszont már 530 ezer euróról szól. A villanyárammal kapcsolatos kiadás viszonylag alacsonyabb tétel, tavaly ugyanis a nyári hónapokat leszámítva havi 5 ezer euróval kellett számolnunk, míg az idei évre 12 ezres előleget határoztak meg – magyarázta.

– A gázzal kapcsolatos kiadásunk tehát az előző évi 360%-ára, míg a villanyáram tekintetében 270%-ára nőtt, pedig már tavaly is 60, illetve 40%-kal mentek fel az energia árak az azt megelőző évhez viszonyítva.”

Nem szeretnék a szülőkre hárítani a problémát

Cikkünket Masszi János szavaival kezdtük, aki leszögezte, semmiképp nem terveznek távoktatásra áttérni, és erről az általunk megkérdezett iskolák vezetői hasonlóképp vélekedtek – a problémát ugyanis nem szeretnék a szülőkre hárítani. Ugyancsak nem támogatják azt, hogy a fűtést vigyék le az osztálytermeken belül.

Az ősz folyamán Dunaszerdahelyen a polgármester, Hájos Zoltán összehívta a városi fenntartású iskolák vezetőit, majd a városháza irányelveket osztott meg velük arról, milyen módon spórolhatnának a költségeken. „Ettől függetlenül nálunk minden munkaértekezleten téma a megtakarítás. Hogy például röviden, de intenzíven szellőztessünk, ne legyenek egész délelőtt nyitva az ablakok az osztályokban. Az irányelvek, amiket kaptunk, nem tartalmaztak újdonságokat, az viszont nem volt bennük, hogy vigyük le a fűtést 18 vagy 20 fokra. A komfortérzet kell, mert úgy lehet minőségi oktatást folytatni” – fűzte hozzá Masszi János.

Különösebb óvintézkedéseket eddig nem kellett hozni a vásárúti intézményben sem. A használaton kívüli termekben kikapcsolták a fűtést, illetve ameddig az időjárás engedte, addig késleltették annak bekapcsolását. A felsoroltakon kívül más megszorításra nem volt szükségük. Bognár László igazgató ehhez hozzátette, a távoktatás bevezetésén nem is gondolkodtak, mivel ezt nem tartják ideális megoldásnak.

„Úgy hiszem, az online oktatással nem megoldanánk, csupán átruháznánk a problémát a szülőkre. Hiszen, ha a gyerekeknek otthonról kell tanulniuk, akkor igaz, hogy az iskolában nem kell fűteni, de a szülőknek biztosítaniuk kell a megfelelő környezetet a diákoknak, illetve adott esetben még otthon is kell maradniuk csemetéikkel. Nem tartom igazságosnak, hogy állami intézményként a családok kárára spóroljunk magának a fenntartónak, vagyis az államnak” – húzta alá.

A távoktatás szóba sem jöhet

Bősön sem értenek egyet azzal a megoldással, hogy 20 fokra fűtsék a tantermeiket.

„A gyerekek nem ülhetnek és tanulhatnak egész nap ilyen hőmérséklet mellett. Nem érünk el semmi azzal, hogy spórolunk, de mellette betegek lesznek a tanulók és a pedagógusok. Ki merem mondani, hogy ilyen rossz helyzetben még a koronavírus-járvány idején sem voltak az oktatási intézmények, mint most. Bízom benne, hogy az állam kitalál erre egy megfelelő megoldást, hisz ez az ő feladatuk. Ellenkező esetben nem fogják tudni fenntartani magukat az iskolák” – fogalmazott Sebő Renáta.

A dunaszerdahelyi vidékfejlesztésiben egy karácsony előtti, illetve azóta folyamatban lévő beruházás is segít. „Még karácsony előtt sikerült lecserélnünk mindenhol a világítótesteket LED-izzókra. Emellett WiFi-irányítású termosztatikus csapokat szereltettünk fel, ezáltal a különböző termekben külön-külön állíthatjuk be a kívánt hőmérsékletet” – magyarázta Szabó László.

Gondot jelent viszont a kollégium és az uszoda, előbbi működtetése márpedig létfontosságú.

„A kollégium légtere nagyobb, mint az iskoláé, de jelenleg a melegvíz, a hidegvíz és a hőmennyiség fogyasztását nem tudjuk külön megmérni, így a következő időszak egyik kihívása lesz ennek a megoldása, amin már dolgozunk” – folytatta.

Az uszoda ugyanakkor a covid-járvány kezdetén, illetve alatt lezajlott modernizálás előtt is akkor tudott működni, amikor az arra előirányzott költségvetéssel gazdaságosan tudtak élni. A modernizálással járó megtakarításokat viszont most az energiaárak megnövekedése semmissé teszi, sőt!

„Az uszodát jelenleg a megemelkedett energiaárak miatt nem működtetjük. A modernizálás során hővisszanyerő légtechnikát iktattunk be, 20 centis szigetelést kapott a tető és a falak, a nyílászárókon pedig három soros az üveg, ami jelentős energiamegtakarítást eredményez a korábbiakhoz képest, viszont a megemelkedett költségek miatt ott tartunk, hogy az előző évek költségvetésének fenntartása nem reális” – fejtette ki az igazgató.

A Dunaszerdahelyi járáson kívül sem más a helyzet

A távoktatás bevezetéséről a szomszédos, Vágsellyei járásban található negyedi Pongrácz Ágoston Alapiskolát illetően hallottunk, viszont Krommel Gabriella igazgatónő ezt megkeresésünkre cáfolta. Elmondta, hogy gázt illetően a tavalyi év elején az akkori szolgáltatójuk 3400-ra, másjustól pedig 4500-ra emelte az előleget, ami miatt az év második felétől egy új szolgáltatóhoz léptek át. Az itt meghatározott havi 1840 eurós előlegükbe szavai szerint belefértek, az idei évben viszont már ennek közel háromszorosát, 5305 eurót kellene fizetniük.

A villanyáram esetében havonta mintegy 500 eurót kellett téríteniük, ez esetben ők is az elmúlt évek energiatakarékossági beruházásaira támaszkodnak. „Igyekeztünk kicserélni a sütőket, tűzhelyeket a konyhában, így az újak nem fogyasztanak olyan sokat. Az ablakcsere és az épület hőszigetelése már tíz éve lezajlott, egyedül a konyhánál és az étkezdénél volna szükség erre. Ami problémát jelent még, az a régi elektromos hálózat, mivel az 1970-es években behúzott vezetékek mára elavultak, és gyakran okoznak zárlatot a konnektorokban” – szögezte le.

A kormány egyeztet, végleges döntés még nem született

A kormány hétfői ülésén nem orvosolta az oktatási intézmények magas energiaköltségeit. Eduard Heger megbízott kormányfő és Karel Hirman gazdasági miniszter keddre ígérte a megoldást, ezt a határidőt azonban nem sikerült betartani.

Ján Horecký oktatási miniszter szerint „intenzíven tárgyalnak az iskolák számára legjobb megoldás érdekében”. „Megerősíthetem, hogy ahogyan a minisztérium küldött pénzt az iskoláknak a megemelkedett energiaköltségek fedezésére tavaly év végén, úgy segíteni fog az iskoláknak most is” – tájékoztatta a miniszter kedden a Paramétert. A módszerről és a segítség nagyságáról azonban csak most tárgyalnak a gazdasági és a pénzügyminisztérium illetékeseivel.

„Az oktatási minisztérium három forgatókönyvet dolgozott ki a pénzügyi segítség eljuttatására” – tájékoztatott a miniszter. Jelenleg egyeztetnek az érintett partnereikkel, hogy melyik módszer lenne a legegyszerűbb az iskolák és iskolai intézmények számára, hogy a pénzügyi segítség mindenhová megérkezzen, tekintet nélkül arra, hogy ki az intézmény alapítója. „A tárgyalások a várakozásaink szerint napokon belül lezárulnak, az eredményről azonnal tájékoztatni fogunk” – mondta kedden a miniszter.

Hétfőn a minisztérium még arról tájékoztatott, hogy a vállalkozásokhoz hasonlóan az iskolákra is vonatkozik majd a 99 euró/MWh földgáz-, és a 199 euró/MWh villanyár.

„Egyetértés van abban, hogy az iskolák, amelyek előlegszámlái ennél magasabbak, hozzájárulást kapnak az állami költségvetésből. Vagyis az iskolák saját forrásból csak a 99 illetve a 199 eurós költségig fizetik a számlát, az efölötti összegre az állami költségvetésből kapnak támogatást” – írta még a hétfőn a szaktárca.

Emellett az oktatási minisztérium a működési normatíva emelését is kérte a pénzügyminisztériumtól, ami szerintük fedezné a hőenergia árának emelkedését. „Ez egyben segítené az iskoláknak a tényleges működési költségeik fedezését, mivel a jelenleg érvényes működési normatíva az elmúlt évtizedekben nem emelkedett” – tájékoztatott Horecký.

(szt, szc, lpj)