Imreczét beáldozták, hogy Kažimír felfelé bukhasson?

Fotó: SITA

Régóta nyílt titok, hogy Peter Kažimír pénzügyminiszter úr a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) élére pályázik, František Imrecze, a Pénzügyi Igazgatóság vezetője pedig bejelentkezett az ő megüresedő helyére. Csakhogy homok került a gépezetbe, Imrecze pár napja váratlanul bejelentette, távozik a posztjáról. Minden jel szerint a vámcsalási botrányok következtében. A legvalószínűbb olvasat az, hogy a Smer beáldozta Imreczét, hogy hárítsa a felelőséget Kažimírról és távol tartsa a botrányt a párttól. Történt ugyanis, hogy az Európai Unió (EU) csalás elleni hivatala, az OLAF kiderítette, hogy 2013-14-ben a Kínából az EU területére behozott áruk árát elhazudták, s ezzel 2 milliárd eurónyi vámbevétel-kiesést okoztak, s ebből 302 millió jut Szlovákiára. A csalás abban állt, hogy a nagy tömegű bejövő áruk valós áránál jóval alacsonyabb árat tüntettek fel a vámon, így jóval kevesebb vámot is fizettek be. A csalások volumene olyan nagy volt, hogy ha kizárjuk azt a lehetőséget, hogy a pénzügyi tárcánál meg az igazgatóságnál is teljesen inkompetens emberek ülnek, akkor csak egy lehetőség marad: a csalások a legfelsőbb körök tudtával, jóváhagyásával történtek és csak akkor álltak le, amikor az OLAF figyelmeztette a szlovák hatóságokat. A felelősök Imrecze, Kažimír meg a többiek úgy próbáltak hárítani, hogy mi mindent megtettünk, szólt az OLAF, mi cselekedtünk és a csalások leálltak, szóval lehet oszolni, nincs itt semmi látnivaló. Csakhogy nemsokára jött egy újabb csavar:

Miroslav Beblavý (Spolu) képviselő az Eurostat statisztikái alapján rámutatott, hogy tavaly nyártól a csalások minden bizonnyal újra kezdődtek. Ahogy a Bebelavýtól kölcsönvett – grafikon is jól mutatja nagyjából 2017 közepétől újra jelentősen nő a Kínából behozott lábbelik meg textiláruk mennyisége, miközben drámaian zuhant a 100 kilogrammonként számolt egységár. Úgy látszik Imrecze ezt már nem tudta megmagyarázni, inkább lemondott. Hacsak nem tér vissza valamilyen újabb pozícióban (ami a Smernél kezd újabban szokásba jönni – lásd a volt rendőrségi vezetők esetét) karrierjének ezzel alighanem vége, a dolognak azonban nem szabad lenne itt megállnia, mert óriási felelősség terheli Kažimír pénzügyminisztert is.

Beblavý grafikonjai – a Kínából behozott, Szlovákiában elvámolt cipő és textiláruk deklarált ára (100 kilogrammonként) és mennyisége 2013-tól 2018 közepéig

Megjegyzés: a piros vonalak mutatják az OLAF által feltárt csalások végét, illetve a valószínűleg újra induló csalások kezdetét.

Forrás: Kern, Miro: Šéf finančnej správy Imrecze končí. Grafy ukazujú, že colné podvody sa vrátili In: Denník N online 2018.9.19. (1)

A pénzügyminiszter esetében is fennáll az a vád, hogy már csak a csalások nagyságára való tekintettel tudnia kellett a dologról. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, Kažimírnak jóval több vaj van a fején. Először is ott a rengeteg gazdaságpolitikai kudarc és ballépés, ami minisztersége (2012-2018) és államtitkársága (2006 és 2010 között, Ján Počiatek alatt) idején történt. A 2008-09-es hatalmas, 5 milliárd euró körüli államháztartási hiányok, és a jórészt ennek köszönhetően csaknem megduplázódó szlovák államadósság, az államháztartási konszolidáció, amely kizárólag a bevételi oldalon történt 19-féle adó és járulékemeléssel illetve új adók bevezetésével, a nullszaldós költségvetés elérésének folyamatos tologatása (jelenleg a céldátum 2020) vagy az uniós alapok csigalassúságú merítése – hogy csak a legfontosabbakat említsük. A másik csomagban azonban már olyan dolgok vannak, amelyek minden normális demokráciában nem csak a politikai, de a büntetőjogi felelősséget is felvetnék. Ide főleg az uniós alapokat és közbeszerzéseket kísérő hatalmas korrupció tartozik meg az áfacsalások. Igen, arról van szó, hogy Kažimír miniszterkedése meg Imrecze főpénzügyérsége alatt a Bašternák és Kočner féle csalók évekig azt csináltak, amit akartak, és a hajuk szála sem görbült, mert a „mi embereink” kategóriába tartoztak, akik felülről védelmet élveznek. Természetesen a két nevezett áfacsalással vádolt egyén csak a jéghegy csúcsa, a csalások volumene iparági méretű volt. Ha a vámcsalások miatt 2013-14-ben a becslések szerint Szlovákiában évi átlag 151 millió euróval rövidítették meg a szlovák és uniós adófizetőket, akkor az áfacsalásokkal kapcsolatban nyugodtan lehet egy tízessel szorozni! Az Európai Bizottság szerint a hiányzó ÁFA-bevételek 1,9 és 2,5 milliárd euró között mozogtak évente Szlovákiában a 2012 ás 2016 közötti időszakban. Ez az un. ÁFA-rés, vagyis a potenciálisan várható és a reálisan befolyó ÁFA közötti különbség, amit százalékban is mérnek, és ahogy a harmadik grafikon mutatja, Szlovákia (SK-rövidítés) 2015-16-ban is a legrosszabb három-négy tagállam között volt az unióban.

ÁFA-rés Szlovákiában a Pénzügyminisztérium adatai szerint 2000-2014 (a be nem szedett ÁFA a feltételezett potenciális ÁFA bevételek százalékában)

Forrás: Inštitút finančnej politiky: Výber daní z našich daní: Analýza prevádzky Finančnej správy SR (október 2016), p. 6. (2)

Az ÁFA-rés az EU-28 tagállamaiban 2015-16-ban (a be nem szedett ÁFA a feltételezett potenciális ÁFA bevételek százalékában)

Forrás: European Commission, Directorate General Taxation and Customs Union: Study and Reports on the VAT Gap in the EU-28 Member States: 2018 Final Report, p. (3)

A 2. grafikon azt is megmutatja, hogy az ÁFA-beszedés hatékonysága sosem volt igazán jó, még a jobb időkben sem sikerült beszedni a gazdaság teljesítménye alapján várható ÁFA-bevételek mintegy negyedét-ötödét, azonban az igazi nagy romlás 2006-tól következett be. Vagyis az első Fico-kormány hatalomra kerülésével. A rés 2012-ben volt a legnagyobb Ivan Mikloš rövid pénzügyminisztersége végén, illetve Kažimír és Imrecze színre lépésekor, és ez összefüggött az adóhivatalok informatikai rendszerének akkori összeomlásával. Azóta tényleg sikerült csökkenteni az adókieséseket, de az eredmény felemás. Egyrészt a Kažimír-Imrecze duó ténykedésének köszönhetően visszajutottunk nagyjából oda, ahol 2006-ban a Smer átvette az országot a második Dzurinda-kormánytól… És ez ugye még mindig az egyik legrosszabb szint az EU-ban. Másrészt a javulás úgy valósult meg, hogy minden áfafizető vállalkozó, cég bürokratikus terhei jelentősen nőttek, miközben egy kivételezett kör minden bizonnyal tovább csalhatott, sokan ráadásul eléggé primitív, szemet kiverő módon, ahogy Bašternák és Kočner. Bár az ÁFA-rés részben magyarázható számítási hibákkal és más okokkal, de nagyobbrészt a szervezett, nagybani áfacsalások okozzák. Mindezek után Kažimír továbbra is készül a jegybank élére, Imrecze neve meg komolyan felmerülhetett a lehetséges utódjaként. Ehhez nem is szükséges további kommentár.

A szerző a pozsonyi Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Magyar Fórum előkészítő bizottságának tagja