Indul a tisztújítás az MKP-ban, az országos tanács az egységre törekszik, de azért kicsit beszólt a Hídnak
Július 18-án tartja tisztújító kongresszusát a Magyar Közösség Pártja (MKP), a közgyűlést összehívó országos tanács azonban néhány fontos határozatot is hozott: szorgalmazzák az egységes magyar politikai tömörülés létrehozását, amelynek alapja az MKP lehet, de egyben megnehezítették a Híd közeledését, vagyis a teljes egység létrehozását. Az Összefogás üdvözölte az MKP OT döntését, a Híd kicsit múltba révedőnek tartja, a Magyar Fórum pedig értékek mentén kapcsolódna. Közben már két jelentkező is akadt az MKP elnöki posztjára.
Viszonylag rövid határidővel, július 18-ra hívta össze az MKP Országos Tanácsa a párt tisztújító kongresszusát úgy, hogy július 4-ig le kell bonyolítani a járási konferenciákat. A kongresszus legfontosabb feladata a pár országos vezetésének megválasztása: elnököt, kilenctagú elnökséget és az országos tanács elnökét választják meg. A pártvezetés ugyanis a február végi választási kudarc után, amikor a Magyar Közösségi Összefogás 3,9 százalékos eredményt ért el.
Egy éves mandátum
Az MKP OT azt javasolja, hoyg ne négy évre, hanem csak egyre válasszák meg az új vezetést. A rövidített mandátum azonban még nem száz százalékos. „A kongresszus elé azt a javaslatot terjesztjük majd be, hogy válassza meg az országos elnökséget, szűkített létszámban és rövidített időszakra.
Kilenc fős elnökség megválasztását javasoljuk, egy éves időszakra – mondta a Paraméternek Őry Péter, az országos tanács elnöke.
– Ez az országos tanács javaslata, dönteni a kongresszus fog.” A párt alapszabálya szerint egyébként az országos elnökségnek 17 tagja van, ami normális esetben még bővülhet, ha a párt tagja például a kormánykoalíciónak vagy van európai parlamenti képviselője.
Magyar egység
Az országos tanács határozatot hozott arról is, hogy szorgalmazza az egységes szlovákiai magyar párt létrehozását. „A 2020-as parlamenti választások eredménye alapján ennek a vázát az MKP-nak kell adnia” – tartalmazza a párt nyilatkozata. Hogy azonban ne legyen olyan egyszerű a helyzet, hozzátettek még egy mondatot: „A tömörülés alapját különféle irányultságú, de magyar platformok szövetségeként határozta meg a testület.”
Őry szerint azonban az egyetlen megoldás a teljes egység.
„Vagy létrehozunk egy teljes magyar egységet, amibe minden magyar vagy magyar jellegű párt beletartozik, vagy csak oda jutunk, ahol most vagyunk” – mondta Őry
azzal, hogy más változatban nincs esély a magyar parlamenti képviselet biztosítására.
De hová álljanak a ruszinok?
Ha az OT határozatát szigorúan értelmezzük, akkor a Híd ebbe platformként sem fér bele, hiszen a párt ma is hangsúlyozottan minden szlovákiai kisebbség pártja akar lenni: egyik alelnöke ruszin, egy másik ruszin elnökségi tag, és a roma kérdést is hangsúlyosan kezelik.
Nem tartja túl korrektnek ezt a kitételt Sólymos László, a Híd elnöke.
„Mi a Hídban azt gondoljuk, hogy legerősebb és legnagyobb kisebbségként a gyengébbekről sem szabad megfeledkeznünk.
A ruszinokról, a romákról, és azokról a szlovákokról sem, akik velünk együtt élnek” – mondta Sólymos.
Az Összefogás elégedett, a Magyar Fórum értékek mentén kapcsolódna
Az Összefogás elégedett az MKP OT ülésének eredményével. „Az Összefogás üdvözli az MKP OT határozatát, miszerint a párt elkötelezett az egységes magyar érdekképviselet megteremtése iránt – áll a párt nyilatkozatában. – Egyben üdvözöljük azt a tényt, hogy a korábbi nyilatkozatokkal ellentétben már július közepén sor kerül a párt tisztújító közgyűlésére.”
A Magyar Fórum (MF) jövő héten tartja tisztújító kongresszusát. „Nem akarok előre nyilatkozni, a kongresszuson foglalkozunk azzal is, hogy hogyan tovább, az egységes magyar képviselet ennek az egyik fontos eleme. Mi eddig is készen álltunk az együttműködésre a magyar képviselet biztosítása érdekében.
Az együttműködést azonban csak értékek mentén tudjuk elképzelni, nagyon nehéz összeegyeztetni bizonyos törekvéseket, az, hogy például, hogy legyen autonómia vagy ne legyen autonómia, nagyon üti egymást” – mondta a Paraméternek Simon Zsolt, az MF elnöke.
Simon nem erősítette meg, hogy újra indul-e a Magyar Fórum elnöki posztjáért, de nem is zárta ki azt.
Beneš-dekrétumok
Az OT azonban a nyilatkozatában elhelyezett még egy tüskét a Híd számára: a Benes-dekrétumok felmelegítését egyenesen a Smer-SNS-Híd koalíció számlájára írja: „A Szlovák Földalap 2018-ban a Smer –SNS – Most-Híd kormánykoalíció kezdeményezésére több millió euró értékű ingatlant akar elkobozni az állam egyes személyektől, mégpedig azzal az indokkal, hogy a jogosultak felmenői magyar nemzetiségűek voltak és ezért a Beneš-dekrétumok értelmében földjeiket a tulajdonosaiktól már korábban el kellett volna kobozni.”
Igaz, Őry a Beneš-dekrétumokat már sok évtizedes történetnek tartja, és szerinte pártja nem keres személyi felelősöket az ügyben.
Azt azonban mindenképpen szeretné elérni, hogy ténylegesen is hatályon kívül kerüljenek a kollektív bűnösség elvén alapuló, a második világháború után született jogszabályokat.
Sólymos László visszautasítja, hogy pártjának bármi köze lenne a Szlovák Földalap akciójához. „Bízom benne, hogy csak egy túlbuzgó hivatalnok akciója volt, az biztos, hogy a Hídnak ehhez semmi köze nem volt” – mondta a Paraméternek a Híd elnöke. Az MKP OT nyilatkozatának erre a részére csak annyit mondott, hogy
„sajnos, még mindig vannak olyanok, akik nem vették észre, hogy a kampány véget ért.”
A Beneš-dekrétumok hatályát szerinte is meg kell szüntetni.
Az MKP OT nyilatkozata ellenére úgy véli, hogy mindenképpen az egységre kell törekedni. „Az a feladatunk, hogy megtaláljuk az egymáshoz vezető utat – mondta Sólymos. – Mi nyitottak vagyunk a párbeszédre, de ahhoz, hogy ez sikeres legyen, hogy ismét legyen egy erős parlamenti képviselete a régiónknak és az itt élő embereknek, két dolog szükséges: el kell engednünk a múltat és meg kell tanulnunk tisztelni mások véleményét. Az új magyar egységes politikai képviseletről majd az MKP tisztújító közgyűlését követően tárgyalhatunk érdemben.”
Jelöltek és (ön)jelöltek
Az MKP elnökségének egyes posztjaira – az elnöki, alelnöki posztok, az OT-elnöke – a járási konferenciák tehetnek majd javaslatokat. Nem világos, hogy Menyhárt József, a párt utolsó elnöke indul-e. A preferenciaszavazatok alapján Bárdos Gyula után ő a párt legnépszerűbb politikusa (Bárdos: 39 423, Menyhárt: 29 788). Márciusban, a választások után még nem zárta ki indulását. Kérdéses Őry Péter indulása is, aki az OT elnökeként a második számú embere volt a pártnak. „Most még egy picit képlékeny a helyzet, ezért nem akarok erre válaszolni – mondta a Paraméternek Őry. –
Majd ötödikén, ha már a járások jelöltjeit ismerjük, akkor nyilatkozom ebben a kérdésben, akkor majd kiderül.”
Az MKP elnöki posztjára eddig ketten jelentkeztek be, támogatottságuk legalábbis kérdéses. Papp Sándor, aki a rendszerváltás után Kalonda polgármestere volt két cikluson át. Tervéről, (ön)jelöltségéről a Facebook-on számolt be:
„Nos igen, most sokan azt hiszik, hogy viccelek, trollkodok, mert úgy ismernek, mint egy jókedélyű faszit. Jelentem, nem poénkodom. Véresen komolyan gondolom, hogy harcba szállok az mkp, vagy inkább MKP elnöki posztjáért”
– írta bejegyzésében az MKP OT ülése után. A programjáról egyelőre csak annyit árult el, hogy a minimálbérért vállalja a pártelnöki pozíciót, és munkája az „eddigi egy helyben topogások helyett egy világos és előremutató koncepció lesz”.
A másik ismert jelölt Cziprusz Zoltán, aki a választásokig az MKP elnökségi tagja volt, majd az ideiglenes pártvezetésben is helyet kapott, mivel a közös listán a 9. helyen végzett, 9 124 preferenciaszavazattal. Az 5. legtöbb karikát kapta az MKP-s jelöltek közül, megelőzött például olyan régi politikusokat is, mint Csáky Pál vagy Farkas Iván. Cziprusz az OT ülésén jelentette be indulását. „Felvázoltam javaslataimat az egységes magyar képviselet megteremtése érdekében, aminek úgy érzem, hogy nincs alternatívája” – írja bejegyzésében.
Lajos P. János
