Irak felajánlotta közvetítését Teherán és Washington között
Segítséget és közvetítést ajánlott vasárnap a Washington és Teherán közötti feszültség csökkentése érdekében Mohamed Ali al-Hakim iraki külügyminiszter.
"Segíteni és közvetíteni szeretnénk" - tudatta az iráni külügyminiszterrel közös bagdadi sajtótájékoztatóján az iraki diplomácia vezetője, hozzátéve, hogy Irak azon lesz, hogy megfelelő megoldást lehessen találni a két egymással semmilyen hivatalos diplomáciai kapcsolatban nem álló ország között. Hakim egyúttal nyomatékosította, hogy ellenez bármilyen egyoldalú amerikai lépést.
A feszültség első számú forrása az, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnök vezetésével tavaly májusban kilépett abból a 2015-ös megállapodásból, amely több mint tíz évnyi tárgyalásokat követően jött létre a nemzetközi közösség is Irán között. Ebben Irán arra vállalt kötelezettséget, hogy korlátozza atomprogramját, cserében pedig a nemzetközi közösség az országgal szemben bevezetett szankciók nagy részét feloldotta. Trump szerint viszont a megállapodás nem zárja ki végleg, hogy Irán atomfegyverhez jusson, és nem korlátozza kellő mértékben Irán befolyását a térségben. Ezért mondta fel az egyezséget, és ezzel indokolta a szankciók visszaállítását is Iránnal szemben.
Az iraki külügyminiszter az Irán elleni szankciókat haszontalannak nevezte.
A bagdadi sajtótájékoztatón Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az iszlám köztársaság nem szegte meg a megállapodást, amelyet Teherán az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával és Németországgal kötött. Zaríf arra szólította fel az európai aláírókat, tegyenek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az amerikai kilépés ellenére meg lehessen őrizni a megállapodást. Az európai felek számára ez azért különösen nehéz, mert az amerikai szankciók nem csak Iránt sújtják, hanem bárkit, így akár európai cégeket is, ha Iránnal üzletelnek. Irán már többször nehezményezte, hogy az európaiak inkább csak szóban állnak ki az egyezség mellett, de Teherán szerint tehetetlennek tűnnek.
Zaríf Bagdadban amellett is állást foglalt, hogy a Perzsa(Arab)-öböl menti arab országoknak meg nem támadási szerződést kellene kötniük Iránnal.
"Irán kész szembenézni a háborúval, legyen az akár gazdasági, akár katonai" - szögezte le mindazonáltal Zaríf.
Az iraki kormány Szaddám Husszein 2003-as megbuktatása óta Washington szövetségese a térségben, amit az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni háború még szorosabbra fűzött, ám a síita többségű lakosság és a történelmi hagyományok okán a szintén síita, de perzsa többségű Iránnal is jó viszonyt ápol.
Irán nemrég bejelentette, hogy a megállapodás részeként önként vállalt egyes kötelezettségeitől eláll, és megnégyszerezi az alacsonyan dúsított urán előállítását. Az Egyesült Államok pontosabban meg nem határozott fenyegetésre hivatkozva megerősítette katonai jelenlétét a Perzsa-öböl térségében.
MTI
