Itt egy méretes támogatás, élni kell vele!

2018. január 20. - 15:47 | Régió

A kulturális minisztérium Kreatív Ipar nevű projektjéről, illetve a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) támogatási rendszeréről beszélgetett egymással Rigó Konrád kulturális államtitkár és Juhos Ferenc, a Galántai Járási Hivatal elöljárója pénteken a nádszegi Tolerancia irodaházban.

Itt egy méretes támogatás, élni kell vele!
Fotók: Paraméter

Az esemény egy előadásnak indult, végül egy interaktív beszélgetés lett belőle annak lehetőségeiről, ki és milyen célból pályázhat a kulturális alap támogatásaira.

„A független nemzetiségi kultúrára megduplázódott az összeg az idei évben. Van egy méretes támogatás, élni kell vele” – szögezte le Rigó.

Kifejtette, hogy a KKA összesen 8 millió eurót oszthat szét a 12 szlovákiai nemzeti kisebbség pályázataira. Az összegnek mintegy fele, 4,07 millió euró jut a magyar, 1,72 millió euró pedig a roma kultúrára. A harmadik legnagyobb támogatási összeg, 491 ezer euró illeti meg a ruszin nemzetiségi kultúrát, 284 ezer pedig a csehet. 230 ezer eurót fordíthatnak az alapon belül az interkulturális párbeszéd és megértés alprogramra, ami nagyrészt több nemzetiséget érintő kezdeményezések támogatását foglalja magába – derül ki a KKA honlapjáról, a Kultminor.sk-ról.

Juhos Ferenc és Rigó Konrád

Rigó Konrád elmondta azt is, hogy egyetlen pályázat maximális összege 66 ezer euró lehet, három év alatt egy pályázó pedig legfeljebb 200 ezer eurónyi dotációhoz juthat. Ez azt is jelenti, hogy ha egy pályázó a benyújtott pályázatain keresztül már például egy év alatt eléri ezt az összeghatárt, akkor a következő két évben nem juthat támogatáshoz.

Az államtitkár a pályázók figyelmébe ajánlotta, hogy pályázataik benyújtása előtt konzultáljanak az alap valamely szakemberével (az elérhetőségek megtalálhatók a Kultminor portálon). „Az alap egy nyolcemberes cég, ebből négynek nem más a feladata, minthogy a pályázókkal kommunikáljon. Forduljanak hozzájuk akár olyan konkrét kérdéssel, hogy a pályázatuk melyik alprogramba passzol” – magyarázta, hozzátéve, a pályázat tartalmát érdemes leellenőriztetni előzetesen az alapnál, mivel amikor a szakmai tanács elé kerül, és ott döntést hoznak, az ellen már nem lehet fellebbezést benyújtani.

A pályázatokat a három fő kategóriában nyújthatják be, ezek pedig a közművelődési-oktatásügyi-tudományos-kutatási, az irodalmi-nyomtatott és írott sajtót érintő, valamint a színházi-zenei-tánc-képzőművészeti-audiovizuális alprogramok, melyekben öttagú szakmai bizottságok bírálják el azokat. A magyar nemzetiségi területen szétosztható pénzösszeget harmadolták az egyes fő kategóriák között, viszont amennyiben valamelyik kategóriában nem használják fel a teljes összeget, a tanácstagok dönthetnek arról, hogy átcsoportosítanak bizonyos összeget a kategóriák között.

Jelen volt több dunaszerdahelyi és galántai járásbeli község polgármestere, valamint civil szervezetek képviselői is, akik konkrét kezdeményezésekről tettek már fel kérdéseket az államtitkárnak, ugyanakkor pályázatot például magánszemélyek is benyújthatnak.

Szóba került a Kreatív Ipar nevű program is, melynek keretén belül legfeljebb 200 ezer euróra pályázhatnak olyan magáncégek, nonprofit szervezetek és polgári társulások, amelyek a kultúra bizonyos területein tevékenykednek, de egyúttal ezen keresztül piaci, kereskedői tevékenységet folytatnak. „A cél, hogy a kultúrára másképp tekintsünk, mint 20 évvel ezelőtt. Úgy állunk hozzá, hogy a kultúra nemcsak művészeti értékeket közvetít, de anyagilag is sikeres lehet” – húzta alá Rigó, példaként említve egy fafaragó kézművest, aki a portékáját értékesíti.

Rigó beszélt arról is, hogy a kulturális tárcánál létrejött egy szakosztály, mely a nemzeti kisebbségek stratégiai és koncepcionális oldalával foglalkozik. „A KKA-val együttműködve arról is dönteni fognak, hogyan gondolkodjunk magunkról a következő tíz évben. Ez fontos, mert jelenleg úgy gondolom, kicsit légüres térben mozgunk. Létezik egy magába forduló, bezárkózó, de szintén legitim önmeghatározás arra, hogyan lenne jó szlovákiai magyar kultúrát csinálni, és egy másik, hogy az ember szlovákiai kisebbségi magyarként próbáljon meg nyitott, Európa- és fejlődésorientált. Meg kell találni, melyik az, ami inkább jellemez minket, és egyúttal az egyensúlyt a kettő között” – fogalmazott az államtitkár.

(SzT)