Megosztás
Hétfőn este Ivan Hodúr volt a DenníkN által szervezett beszélgetőest vendége. Az egykori profi labdarúgó arról mesélt, hogyan manipulált futballmérkőzéseket Szlovákiában. Az eseményen részt vett továbbá Peter Dedík, a Szlovák Labdarúgó-szövetség integritásért felelős osztályának vezetője, valamint Anton Siekel, a Szlovák Olimpiai Bizottság elnöke.
Ivan Hodúr Szereden született, 15 évesen pedig a Nitra játékosa lett. Hat évvel később a cseh Liberechez igazolt, amellyel két bajnoki címet ünnepelhetett. Csehországi légióskodása alatt a játékautomaták rabjává vált. A későbbiekben megfordult a Mladá Boleslav, a Ružomberok, újfent a Nitra, a lengyel Zaglebie Lubin, a Spartak Trnava és a DAC együttesénél is. A szlovák válogatottat 12 alkalommal képviselhette. 2011-ben Nyitrán, 2013-ban pedig Dunaszerdahelyen mérkőzéseket manipulált, amiért 2014-ben hároméves feltételes szabadságvesztésre ítélték, három évre pártfogói felügyelet alá helyezték, 3 ezer euróra bírságolták, a Szlovák Labdarúgó-szövetség (SFZ) pedig 25 évre eltiltotta a futballal kapcsolatos tevékenységektől.
A bíróság Hodúron kívül három csapattársát, Michal Diant, Marek Božoňt és Tomáš Hubert is megbüntette. A mérkőzések manipulálását Ivan Žigán, Rák Róberten és Marián Dirnbachon keresztül rendelte meg tőlük egy ázsiai fogadási maffia.
A most 39 éves Hodúr hat éve él aktív profi futball nélkül, jelenleg építkezéseken dolgozik, valamint reklámújságokat szállít. Szeptembertől előadásokat tart a szlovákiai futballcsapatoknál, ahol a játékosoknak arról mesél, hogyan lett a játékautomaták rabja és hogyan került a bundázás világába. Az egykori válogatott labdarúgó abban bízik, hogy ezáltal a SFZ mérsékeli a büntetését, és elkezdheti az edzősködést.
Michal Červený, a beszélgetőest házigazdájának és a DenníkN sportriporterének érdeklődésére Hodúr elmondta: tisztában van vele, hogy hibát követett el és nincs titkolnivalója, előadásaival pedig főként a fiatal focistáknak akar segíteni, hogy ne kerüljenek olyan helyzetbe, mint ő. Miután profi futballkarrierje hirtelen véget ért, állítása szerint nehezen tudott beilleszkedni a mindennapi életbe, mert addig minden a fociról szólt körülötte. Nehéz időkön ment keresztül, sokat köszönhet szüleinek, akik kitartottak mellette és segítettek neki. Hodúr sajnálja, hogy pályafutása során nem tudott nagyobb klubhoz kerülni, így nem tudta bebiztosítani jövőjét. Játékfüggősége miatt felesége is elhagyta.
14 éves fia Nyitrán focizik, elmondása szerint saját magát látja benne: ugyanazon a poszton játszik, hasonlóan cselez. „Bízom benne, hogy neki több esze lesz, mint nekem“ – mondta Hodúr.
Minden fiatalon kezdődött
Fiatalon szép összeget keresett a labdarúgással. „Azt gondoltuk magunkról, hogy nagy focisták vagyunk, diszkókba, kaszinókba jártunk“ – tette hozzá az egykori labdarúgó, aki maga is gyakran élt éjszakai életet. Szerinte a labdarúgóknak túl sok a szabadidejük, amikor aztán élvezni akarják az általuk megkeresett pénzt.
Mint mondta, amikor fiatalon Liberecbe került, hasonlítani akart az idősebb társaira, és hogy könnyebben beilleszkedjen, eljárt velük kaszinózni. Először csak kisebb összegekben játszott, majd egyre nagyobbakban. Idővel eljött az az idő, amikor Hodúr nemcsak a többiekkel, hanem egyedül is eljárt játéktermekbe. Otthon mindig hazudott arról, hogy hová megy éppen.
„A klubtulajdonosok, ha tudtak is róla, nem tettek semmit ellene. Fiatalok és hülyék voltunk. Valamikor leültek velünk beszélni, hogy változtassunk a gondolkodásunkon, de ennek nem volt eredménye“
– emlékezett vissza Hodúr, aki függősége miatt adósságokat halmozott fel, majd később már azért járt kaszinókba, hogy tartozásait törleszteni tudja.
„Már nem tudtam a focira koncentrálni. Csak arra gondoltam, hogy ki tudjam fizetni a tartozásaimat, és sajnos beleestem a gödörbe.“
Játékfüggősége miatt szakértő segítségéhez fordult. Pöstyénben egy orvos gyógyszereket akart neki adni, de ő ezt megtagadta, ezért inkább pszichológushoz fordult. Állítása szerint a kezelések óta egyszer sem járt kaszinóban.
Amikor Liberecben játszott, a csapat egyfolytában nyert, társaival diszkókba, játéktermekbe járt szórakozni. Hodúr szerint labdarúgói pályafutása szempontjából ez volt a legjobb időszaka, de ezt leszámítva a legrosszabbnak tartja. Miután Lengyelországba került, sikerült annyi pénzt keresnie, hogy kifizesse tartozásait. Ezt követően Nagyszombatba szerződött, ahonnan rövid időn belül leigazolta a DAC, amelynek akkor még az iráni Khashayar Mohseni volt a tulajdonosa.
„A tulajdonosok nagy pénzeket ígértek, de az egészből nem lett semmi. Fél év alatt kb. 300 eurót kaptam, ez idő alatt pedig újfent mínuszba kerültem. Dunaszerdahelyen voltak olyan játékosok, akiknek ételre is alig volt pénzük.“
Bundázás Nyitrán és Dunaszerdahelyen
Ivan Hodúr 2011-ben manipulált először mérkőzést. „Nyitrán nem volt túl rózsás a helyzet, kevés pénzt kerestünk. Felkészülési mérkőzést játszottunk, amit manipulálnunk kellett. Úgy éreztük, hogy könnyen megkereshető pénzről van szó.“
Arra a kérdésre, hogy a fogadási maffia hogyan szólítja meg a játékosokat, Hodúr úgy felelt, hogy ők tudnak mindent a labdarúgókról, ki űzött korábban szerencsejátékot, ki az, aki rosszabb pénzügyi helyzetben van. Az egykori labdarúgó szerint az ilyen szituációban lévő játékosok 80 százaléka könnyen bele is megy az üzletbe.
Miután Hodúrt megszólították, az volt a feladata, hogy Nyitrán, majd később Dunaszerdahelyen is avasson be további embereket. A DAC-nál többen is nehéz helyzetben voltak, így Hodúr tudta, hogy kiket szólítson meg, ki az, aki benne lenne a mérkőzések bundázásában.
„Az volt a feladatunk, hogy a meccsen sok gól essen vagy az eredmény a megrendelő elképzelései szerint alakuljon. Többször még a találkozó előtt sem tudtuk, hogy el kell adnunk a meccset. Ilyenkor jelet kaptunk a nézőtérről, például egy emberünk levette a sapkáját. A meccsekre élőben fogadtak, amikor emelkedtek a szorzók“
– folytatta Hodúr.
Megesett, hogy nem tudták teljesíteni a megrendelő kérését, ilyenkor a következő meccset kellett manipulálniuk, pénzt pedig egyikért sem kaptak. Így kellett visszanyerniük azt a pénzt, ami az első fogadáskor elúszott.
„A megbundázott meccsekért többnyire 2,5–3 ezer eurót kaptunk, amit mindig megegyezett helyen és időben vettünk át. Többnyire egy Pozsonyhoz vagy Dunaszerdahelyhez közeli benzinkúton.”
Egy karrier vége
2013. szeptember 11-én reggel 6 órakor három rendőr kopogtatott Hodúr lakásának ajtóján. Amikor kinézett a kukucskálón, egyből tudta, hogy baj van. „A rendőrök megkérdezték tőlem, hogy tudom-e, miért vannak ott. Azt feleltem, hogy valószínűleg igen. Ekkor ért véget a karrierem. Mindenről tudtak, nem volt értelme tagadni“ – mondta Hodúr.
A rendőrségen kihallgatták az akkor még a DAC-ban futballozó játékost, majd másnap szabadon engedték. Egyből Dunaszerdahelyre ment, ahol a klub vezetőségével találkozott. Hodúr elmondta, hogy igazak az ellene felhozott vádak, a DAC pedig még aznap felbontotta a szerződését.
Hodúr félt, hogy börtönbe kerül, de mivel először követett el bűncselekményt, megúszta feltételes szabadságvesztéssel. A Szlovák Labdarúgó-szövetség azonban már nem volt vele ilyen kegyes: 25 évre eltiltotta a labdarúgással kapcsolatos tevékenységektől, és a szövetségtől is kitiltották. Hodúr elmondása szerint azóta nem kommunikált azokkal a csapattársaival, akikkel összejátszott, legfeljebb összefutottak egy-egy ifimeccsen.
A szövetség harcot indított a bundázás ellen
Peter Dedík a Szlovák Labdarúgó-szövetségtől elmondta, hogy Hodúr esete elrettentő példaként szolgál, másrészt viszont tiszteletet érdemel azért, hogy nyíltan mer beszélni az embereknek a történtekről.
„Ez egy nagy feladat, amelyre sok figyelmet kell szentelnünk. Továbbképzéseket, előadásokat tartunk, aktívan harcolunk ellene, együttműködünk a hatóságokkal, a komissziókkal, hogy az ilyen eseteket, indítványokat kivizsgálhassák. Nem vesszük félvállról az ügyet, mindent megteszünk azért, hogy a futball a lehető legtisztább legyen“
– jelentette ki Dedík.
Az iskolázásokon főként arra fektetik a hangsúlyt, hogy a labdarúgók megértsék, mit is jelent manipulálni egy meccset.
„Példákat mutatunk arra, hogy hogyan is jártak azok a játékosok, akik erre adták a fejüket, sőt személyesen is elmesélik történeteiket, mint Hodúr. Tájékoztatjuk a labdarúgókat a következményekről, elmondjuk, hogyan reagáljanak, ha valaki megkeresi őket ilyen ajánlattal. A legfontosabb, hogy elutasítsák és jelentsék az illetékes hatóságoknak“
– tette hozzá Dedík.
Hodúr szerint ezek az előadások remek prevenciónak számítanak a bundázás ellen. Állítása szerint az ő idejében még nem voltak ilyenek, máskülönben elgondolkodott volna, ha akkor egy válogatott játékos figyelmezteti őt ezekre a veszélyekre. Hodúr úgy gondolja, hogy ha ezek az előadások a labdarúgók legalább 30 százalékánál célba érnek, akkor már sikerről beszélhetnek.
Anton Siekel, a Szlovák Olimpiai Bizottság elnöke elmondta, hogy a szervezet nemcsak korrupciós ügyekben nyújt segítséget, hanem a sporttal kapcsolatos minden negatív jelenség esetén is, legyen szó doppingvétség vagy a válogatottat érintő jogi kérdésekről. Siekel szerint az utóbbi időben a bizottságnak nem volt dolga korrupciós üggyel.
Siekel úgy véli, hogy a Szlovák Labdarúgó-szövetség sokat tesz ezekkel a prevenciós előadásokkal, amelyek felvilágosítják a labdarúgókat, hogy kinek jelentsék az esetleges korrupciós ügyeket. Dedík ezzel kapcsolatban hozzáfűzte, hogy nehéz megállapítani, mennyi bundázást sikerült megakadályozni az iskolázásoknak köszönhetően, azt viszont elárulta, hogy jelentősen több bejelentést kapnak labdarúgóktól, szurkolóktól, klubvezetőségektől esetleges korrupciós ügyekről.
„Előfordul, hogy havonta kétszámjegyű bejelentést kapunk“
– tette hozzá Dedík.
Hodúr elárulta: amikor manipulálta a mérkőzéseket, azt hitte, hogy Szlovákiában sosem foglalkoznak majd az üggyel.
„Személy szerint úgy véltem, hogy majd minden feledésbe merül, és hosszú éveken át csinálhatjuk, mert könnyen szerzett pénzről volt szó. De naivak voltunk, és így ért véget az egész.”
Dedík elmondása szerint a futballt érintő korrupciós ügyek közül a leggyakoribb a játékvezetők lefizetése, vagy két klub vezetői közti megegyezés. Červený megemlítette, hogy tavaly a NAKA Besztercebányán több játékvezetőt és asszisztenseit, valamint klubvezetésekbe tartozó személyeket tartóztatott le. A kérdésre, hogy ezek a személyek milyen magasan helyezkedtek el a ranglétrán, Dedík elmondta, hogy a harmadik, negyedik és ötödik ligához köthető személyekről volt szó.
„Véleményem szerint a felsőbb ligák sem immunisak ilyen próbálkozásoktól, de amíg nincs releváns bizonyíték egy bejelentésre, addig az ügyet nem medializáljuk. Vannak gyanús esetek a felső ligákat érintően is, de meg kell várnunk a vizsgálatok eredményét”
– mondta Dedík.
Červený végül Hodúrtól megkérdezte, hogy mit üzenne azoknak a fiatal labdarúgóknak, akik krízisben vannak, vagy nem kapnak fizetést és mindenféle lehetőségeken gondolkoznak. Hodúr fontosnak tartja, hogy a fiatalok tanuljanak, hogy a futball után is be tudják biztosítani az életüket. Viszont, ha tehetséges fiatalokról van szó, akkor eddzenek sokat, gondoljanak a jövőre és spórolják meg a pénzüket.
(tt)