Ivan Korčok: Nem esik jól, de óriási a türelmem, kibírom, ha sovinisztának, magyargyűlölőnek neveznek – INTERJÚ

2021. december 16. - 17:48 | Belföld

Évet értékelt Ivan Korčok szlovák külügyminiszter, amiben külön fejezetet szentelt a szlovák-magyar kapcsolatoknak és a visegrádi együttműködésnek. A sajtótájékoztatón válaszolt a Paraméter kérdéseire is.

Ivan Korčok: Nem esik jól, de óriási a türelmem, kibírom, ha sovinisztának, magyargyűlölőnek neveznek – INTERJÚ

Hogyan értékeli, hogy Gyimesi György, aki koalíciós képviselő, önt gyakran sovinisztának, magyargyűlölőnek bélyegzi? Milyen hatással van ez az ön és az OĽaNO viszonyára, hiszen Gyimesi az OĽaNO-frakció tagja?

Úgy értékelem, hogy ezt elsősorban az OĽaNO-nak kellene kezelnie, hiszen Gyimesi valóban koalíciós képviselő. Én személy szerint úgy kezelem ezt, hogy Gyimesi úr nem része a két ország közti kapcsolatoknak, neki saját, egyéni céljai vannak, amelyet az OĽaNO-nak kellene értékelnie, hiszen az ő listáján jutott be a parlamentbe. Ebbe én nem akarok beleszólni. Óriási a türelmem, nem fogok válaszolni a provokációkra, nekem a két ország közti kapcsolat a fontos. Az az érzésem, hogy ezeknek a kapcsolatoknak a kárára próbál valaki politikai tőkét kovácsolni magának. Erről beszéltem, amikor azt mondtam, hogy ezekbe a kapcsolatokba érzelmeket visznek.

Amikor engem így neveznek, akár ő, akár egyes magyarul író hírportálok, akkor felteszem a kérdést, hogy Cui prodest? Ez kinek az érdeke?

Nem esik jól, de kibírom, mert számomra az alapparaméter az, hogy az általam feltett kérdésekre hogyan reagál a magyar fél. És a magyar fél nagyon pragmatikusan reagált, és ezt a munkát folytatjuk.

Említette, hogy a visegrádi országok együttműködése nagyon jó. Megbeszélnek olyan témákat is, mint például az, hogy Magyarország egyre gyakrabban blokkolja, vétózza meg a közös fellépést az Európai Unióban? A legutóbb például megakadályozta, hogy az Európai Unió hivatalos résztvevőként ott legyen az amerikai elnök által összehívott demokráciacsúcson, csak mert Magyarország nem kapott rá meghívót. Ezekről a kérdésekről egyeztetnek a V4-es formátumban?

A konferenciával kapcsolatban annyit, hogy én szerettem volna, ha Magyarország is ott van, de nem én voltam a meghívó fél. A meghívókat az USA elnöke küldte ki. Örülök annak, hogy a konferencián általában, és az élő vitában is nagy tere volt a szlovák köztársasági elnöknek. A jogállam helyzetéről Magyarországon nem akarok nyilatkozni, de nagyon fontosnak tartom, hogy Szlovákiában jogállam legyen.

Az, hogy Magyarország bizonyos uniós döntéseket blokkol, csak azt bizonyítja, hogy az Európai Unióban létezik a vétójog, nem érvényes, amit egyesek hirdetnek, hogy az unió egy „szuperállam”, amely megfosztja a tagállamokat az önállóságuktól, szuverenitásuktól.

Ha Magyarország valamit blokkolni akar, akkor blokkolni fog. Nem értékelem a döntésüket tartalmi szempontból, csak a vétóról beszélek. Ha azonban a 2021-es évet nézem, akkor azt látom, hogy bebizonyosodott, az uniónak milyen gyenge a biztonság- és külpolitikája. És ez attól is van, hogy egyszer az egyik tagállam, máskor a másik vétózik valamilyen marginális érdeke miatt, és megakadályozza ezzel, hogy közösen, mint az Európai Unió sokkal nagyobb szavunk legyen. Ez zavar engem.

A lengyel és a magyar alkotmánybíróság az utóbbi hónapokban olyan döntést hozott, amely megkérdőjelezi, hogy az országnak végre kell-e hajtania az Európai Bíróság döntését. Hogyan értékeli ezeket a döntéséket? Ezek szóba kerültek a legutóbbi V4-es találkozókon?

Ezeket az ügyeket nem kezeljük a V4 keretében, mert ez nem tartozik a V4, mint tömörülés hatáskörébe. Nem szeretném, ha a V4 a bölcsője lenne, teret adna két tagállam, Magyarország és Lengyelország ügyeinek a megoldásához. Ezek az ügyek is azt bizonyítják, hogy két szuverén országról beszélünk, amelyeknek az alkotmánybíróságai hozzászólnak olyan ügyekhez, amelyeket fontosnak tartanak. De ez nem tartozik a V4-ek hatáskörébe, és én nem is akarom, hogy beletartozzon.

Ellenkező esetben egy olyan hamis kép keletkezne a V4-ről, mintha az egy véd- és dacszövetség lenne az unión belül. Nem az.

És magukat az alkotmánybírósági döntéseket hogyan értékeli?

Ezek a döntések arról is szólnak, hogy nem az uniós jognak a nemzeti jog fölé helyezéséről van szó általában, hanem csak azokban az esetekben, amelyekben megállapodtunk, a tagállamok megállapodtak. Másrészt úgy látom, hogy Magyarország és Lengyelország problémája kezelhető, mivel nem ezek az egyedüli viták az uniós jogokról, az uniós és a nemzeti jogrendszer illeszkedéséről. Ezek az ügyek kezelhetőek. Az európai joghoz rendszeresen hozzászólnak más országok nemzeti intézményei is, például a német alkotmánybíróság is mondott véleményt. Az azonban probléma, hogy ezek a jogi problémák ebben a két országban politikai problémákká válnak. Sajnos az uniót ezeken keresztül úgy mutatják be, mint minden probléma forrását, amely támadja ezeknek az országoknak a szuverenitását, a létezésük alapját.

Ez zavar engem, ez a szóhasználat zavar, amit mindkét országban használnak az unió kárára. És nem akarom, hogy engem ezzel a szóhasználattal azonosítsanak.

Ez zavar a V4-ekben, nem maga a V4 létezése. Az a problémám, hogy én nem osztom azokat a szóbeli támadásokat, amelyek az Európai Unió címére érkeznek ezekből az országokból.

Lajos P. János