1
-illusztráció- (Fotó: Unsplash)
Megosztás
A James Webb űrteleszkóp felfedezte az eddigi legrégebbi fekete lyukat. Jan Scholtz, a Cambridge-i Egyetem csillagásza, a tanulmány társszerzője szerint a GN-z11 gazdagalaxis az Ursa Major csillagképben csak körülbelül 430 millió évvel az ősrobbanás után született, így 200 millió évvel idősebb, mint az eddig felfedezett hatalmas fekete lyukak.
Az ezzel kapcsolatos írás szerdán jelent meg a Nature folyóiratban.
Az újonnan felfedezett fekete lyuk tömege 1,6 milliószor nagyobb, mint a mi Napunké. Scholtz szerint az a kérdés, hogyan tud ilyen gyorsan növekedni, új információkkal szolgál majd a fekete lyukak kialakulásával foglalkozó elméleti modellek következő generációjához.
James Webb Space Telescope discovers oldest and most distant black hole ever seen. It is called GN-z11. The discovery could be a massive step forward in understanding how supermassive black holes reached masses equivalent to millions of billions of times that of the sun. pic.twitter.com/m8kbLnYShP
Tim Beach (@BeachTiml1w) January 17, 2024
A James Webb űrteleszkóp által felfedezett fekete lyuk láthatatlan. A környezetében kialakult szétszórt anyag akkréciós korongja azonban "elárulta", hogy ott van. A korongról egy spirál segítségével a fekete lyukba húzott anyag elektromágneses sugárzást bocsát ki, amelyet a teleszkóp felvesz.
Ennek a sugárzásnak köszönhető, hogy a Hubble Űrteleszkóp 2016-ban megtalálta a GN-z11 galaxist, amely akkoriban a legrégebbi és legtávolabbi ismert galaxis volt. A fekete lyukat azonban még nem fedezte fel a galaxis közepén.
Normál körülmények között a fekete lyukaknak százmillió – ha nem milliárd – évbe telik, amíg kialakulnak a galaxisokban. A tanulmány másik társszerzője, Stephane Charlot francia asztrofizikus azt feltételezi, hogy a fekete lyukak más módon is kialakulhattak a csaknem 14 milliárd évvel ezelőtt keletkezett univerzum korai szakaszában. Például olyan szupermasszív csillagok robbanása után keletkezhettek, amelyek csak a korai univerzumban léteztek. Alternatív megoldásként létrejöhettek egy sűrű gázfelhő közvetlen összeomlásával anélkül, hogy átmennének a csillagkeletkezési fázison. A fekete lyuk ekkor a környező gáz nagy részét elnyelheti, ami gyors növekedést okoz.
Az is lehetséges, hogy a GN-z11 galaxisban lévő fekete lyuk szokatlanul nagy sebességgel nyeli el az anyagot – ötször gyorsabban, mint a korábban ismert objektumok.
"A nagyon fiatal galaxisok gázban gazdagok voltak, így egyfajta büféként szolgálhattak a fekete lyukak számára"
– mondta Roberto Maiolino asztrofizikus, a Cambridge-i Egyetemről.
Scholtz hangsúlyozta, hogy mindaz, amit eddig a GN-z11 galaxis fekete lyukáról ismert, "nem zárja ki ezen forgatókönyvek egyikét sem". A tudós azt reméli, hogy a Webb-űrteleszkóp és mások, például az Európai Űrügynökség Euclid-teleszkópja még több fekete lyukat fedez majd fel az univerzum korai időszakából.
A James Webb űrteleszkópot 2021 decemberében bocsátották az űrbe, több évtizedes előkészület után. Jelenleg több mint 1,5 millió kilométerre van a Földtől.
TASR/para