PÁRKÁNY: Ján Oravec betartja ígéretét

A júniusi árvíz miatt jócskán megszaporodtak a szúnyogok Párkányban. Hányszor permeteztet a város, van-e rá esély, hogy ezeket a költségeket visszatérítse az állam?

Ján Oravec: Három permetezést terveztünk, volt egy repülős szórás, aztán egy földi permetezés, ez utóbbit megismételjük. A törvény úgy fogalmaz, másodfokú árvízkészültség esetén 15 napon belül kell kiállítanunk a számlát az államkincstárnak. Ezt megtettük és reméljük, hogy megtérítik a költségeinket, de nem nagy összegekről van szó.

Ha már pénzről beszélünk, hogy áll most Párkány költségvetése, tudjuk, hogy mindig május-június-július tájékán csorog a legkevesebb pénz a minisztériumból a városkasszába…

J.O.: Ez így van, erre a helyzetre már februárban számítottunk, amikor a városi intézmények havi apanázsát 5 százalékkal csökkentettük – visszatartottuk, most, a júniusi pénzek ismeretében azt mondhatom, jól állunk. Májusban a 202 ezer euró helyett 140 ezer körüli összeget kaptunk, júniusban 121 ezret. Ugyanakkor az előző hónapokban többet kaptunk, úgyhogy nagyjából a javított prognózis 97-98 százalékánál tartunk félévkor. Ha júliusban helyreáll a rend és ismét 200 ezer körüli összegek érkeznek majd rendszeresen, akkor a városi intézmények is megkapják a visszatartott pénzeiket.

Halasi Tibor távozott a kultúrház igazgatói székéből, június elsejével pedig Natasa Simonkovát, a mozi igazgatóját nevezte ki a kultúrház élére is, s ezzel a képviselő-testület is egyetértett. Ugyanakkor júniusban ismét pályázatot kellett kiírni a posztra, mert időközben kiderült, hogy Simonková objektív okokból csak szeptember 30-ig lesz igazgató. Más városba költözik, jobb munkaajánlatot kapott. A pályázat lezajlott, de most még nem tudjuk, ki lesz Simonková utóda. A helyzetet bonyolítja az is, hogy Simonkovát azzal bízta meg az önkormányzat, őszig dolgozza ki a mozi, a kultúrház és a könyvtár lehetséges összevonásának tervét. Nem tartom szerencsésnek, hogy egy intézmény élén 1 éven belül 3 igazgató is váltsa egymást, a rendszeres munka és tervezés miatt sem. Miként látja ezt a helyzetet?

J.O.: Természetesen mi se így képzeltük el a dolgokat, meggyőződésem, hogy Simonková személyében megfelelő embert sikerült találnunk. Sajnos az élet közbeszólt, mivel ő professzionális szempontból szinte elutasíthatatlan ajánlatot kapott, ezért ki kellett írnunk a pályázatot. Biztos, hogy nem szerencsés ez a helyzet, mindenesetre, ha lesz új igazgató, akkor a következő évet már ő tervezheti, lesz ideje a kulturális műsorokat és a kultúrház működését előkészíteni. Miként elő kell készítenie az intézmény-összevonás tervét is. Erre viszont időt kell neki hagyni, hogy alapos, átgondolt anyaggal rukkoljon elő, nem szabad kapkodni. Szerintem, ha ez nem lesz meg januárig, akkor sem dől össze a világ.

Miféle gazdasági haszna lenne az összevonásnak? Másfajta előnyei? Ha jól tudom, a kilencvenes évek elején volt már ilyen, most mégis külön működnek az intézmények, jó ideje…

J.O.: Az összevonás személyre szabott lett volna Simonková esetében, hiszen a munkája eredményessége ismert, a párkányi mozi az első tíz között van az országban, ebben a kategóriában. Tehát az ő személye garancia lett volna arra, hogy a színvonal és a hatékonyság a többi intézménynél is emelkedjen, pezsdüljön az élet. Ha lesz összevonás és az új igazgató szakmailag rátermett lesz, az a kultúrház működésében is minőségi javulást hozhat. Egyébként gazdasági szempontból én sem látom nagy hozadékát az összevonásnak.

Mikor kezdődik meg a Nánai út és a fürdő előtti körforgalom építkezése? Bár a költségeket szinte teljes egészében az állam fizeti – uniós pályázati pénzből, sokan úgy vélik, hogy Párkány szinte minden szabad forrását erre összpontosítja, járdák, lakótelepi részek, egyebek felújítására pedig nem futja a költségvetésből. Milyen beruházások lesznek idén?

J.O.: Először is, abban, gondolom, mindenki egyetért, hogy a Nánai út rendbetétele és a körforgalom kialakítása fontosabb, mint mondjuk egy járda kifoltozása. Mivel a projektet aktualizálni kellett, azaz új elemek kerültek bele, ezért új engedélyeztetési eljárást kellett indítani. Ez hosszabbítja a folyamatot, de mivel uniós pénzről van szó, az Állami Útkezelőség mindent a lehető legszabályosabban akar előkészíteni. Most úgy látom, a városnak idén még nem fog kelleni a beruházás kapcsán pénzzel beszállnia, tehát idén még nem fog kelleni a Nánai útnál járdákat csinálnunk stb. Viszont mivel ezt is eleve hitelből terveztük, senki se higgye, hogy százezer eurók szabadulnának fel. A 2013-as városi beruházási tervben van a Petőfi utca járdáinak javítása, az iskola utcai javítások. A Bartók utcai ovinál pedig egy új játszóteret hozunk létre.

Sokan eltúlzottnak tartják a Vadas hárommilliós kölcsönét is az új apartmanokra. Ha azt nézzük, akkor az önkormányzatban majd egy évig vitatkoztak azon, hogy érdemes-e félmilliós hitelt felvenni az új körforgalomra (mint utóbb kiderült, nem kellett), ehhez képest a hárommillió iszonyatosan soknak tűnik, még ha megtérül is, még ha sok volt a járulékos költség, akkor is. Az új bungalók sem téglából készültek. Sokan arra gondolhatnak ekkora összegnél, hogy mutyi van a dologban…

J.O.: Semmiféle mutyiról nincs szó, ez teljesen alaptalan. A Vadas kölcsöne nagyon sokszor át volt számolva a megtérülés szempontjából, sőt, az igazgató úr inkább a pesszimistább prognózishoz tartotta magát, hogy még véletlenül se legyen ráfizetéses. Hogy miért nem téglából építkeztünk? Mert akkor lehet, hogy öt-hatmillióba került volna a beruházás. Sőt, azt is tudni kell, hogy egyetlen szezont sem szabad kihagyni, mert a Vadasnak kellenek az állandó bevételek, a kölcsönfizetés miatt is. Ráadásul ez egy termelő projekt, azaz visszahozza az árát a működtetéséből. Míg, ha egy utat, körforgalmat csinálunk meg, az nem termel pénzt. Haszna van, de nem termel pénzt – a Vadas bungalói viszont igen.

Azzal viszont sokan érvelnek, hogy az új apartmanoktól még nem lesz egész éves szolgáltatást nyújtó intézmény a Vadas, ettől még a turizmus nem indul be ősztől tavaszig.

J.O.: Igen, ezen én is sokat gondolkodtam, miként lehetne megvalósítani. Azt viszont tudni kell, hogy a párkányi vendégkör nem aquaparkba jön. Strandra jönnek szabadságolni. Ki megy télen a horvát tengerhez? Senki. Időszakos. El kell döntenünk tehát, hogy élményfürdőt létesítünk-e, ahová viszont mindig új és új vendéget kell hozni, vagy maradunk a bevált strandfürdőnél, amelynek viszont stabil, visszatérő klientúrája van. Mert én még nem hallottam olyasmit, hogy valaki szabadságra megy, hosszabb időre mondjuk a poprádi aquaparkba. Nem, elmegy oda egy, maximum két napra és aztán megy tovább. Ismétlem, ide szabadságolni, pihenni jönnek az emberek, nem tudunk egész éves nyarat csinálni nekik. Mindez tehát szemlélet kérdése. Lehetne itt wellness vagy látványfürdő, de ez még nem javítaná a város és a vállalkozók anyagi helyzetét, maximum azokét, akik benn vannak a létesítményben. Mert egy wellnessben papucsban, köntösben végigjársz mindent, ki se teszed onnan a lábad. Ha tehát a beruházás megtérülését nézzük, én ezt nem tartanám jó megoldásnak. Nem beszélve arról, hogy egyfolytában új vendégeket kellene idecsábítani. Senki se megy tízszer ugyanabba az aquaparkba…

Mikor lesz felújítva a Vadas kis bekötőútja, ami teljesen elhasználódott?

J.O.: A Vadas ott már kátyúzott, az igazi megoldás az lesz, ha az új út meglesz. Akkor viszont ismét felmerül a hitelfelvétel kérdése, pénzt az út nem fog termelni, és megint csak a hitel-visszafizetés kérdése, hogy megéri-e a kölcsönt felvenni. Ha a beruházási keretösszegből az új útra fizetjük a hitelt, akkor kisebb beruházásokra nem jut pénz évekig. Alaposan meg kell gondolni ezt.

Párkány a nyári turizmusból él, ekkor van a legtöbb szabad téri zenés rendezvény is, a korzón is ilyenkor vannak zenés műsorok. Viszont a turisták, vendégek este mennek ki a városba szórakozni, amikor már nincs hőség. A fiatalok is este buliznak. Nem lehetne a csendrendeleten enyhíteni, hogy este tíz után úgymond ne haljon ki a városközpont? Más helyeken este tíz után is zajlik az élet, főleg turisztikai központokban. Párkány pedig szintén az…

J.O.: Személy szerint engem nem zavar a zene, aki ismer,az tudja, hogy szeretek bulizni, felőlem lehetne akár éjfélig is. De mi annak idején egyeztettünk az ügyészséggel arról, hogy turistaközpont lévén kivételt kérnénk a csendrendeletre. A törvény viszont azt mondja ki, hogy az éjszakai csend este tíz órától reggel hatig tart. Tehát semmiféle olyan enyhítő formulát nem tartalmaz, amely megengedné, hogy az önkormányzatok ezt a saját belátásuk szerint értelmezzék. Viszont természetesen este tíz után is lehet bulizni, a vonatkozó decibelkorlátozást betartva.

Ha már a zajról beszélünk, mi lett a következménye a zenélő ház ügyének? A májusi tüntetésen az országos médiának úgy nyilatkozott, ha a hölgy keményebben lép fel, akkor a város is kénytelen lesz határozottan fellépni. A ház viszont azóta is „zenél“…

J.O.: Mivel kezdettől fogva az volt a meggyőződésem, hogy ez elsősorban a Kossuth utcaiak ügye, mert az állandó zenebona elsősorban és főképp az ő érdekeiket sérti, jogaikat csorbítja, ezért azt gondolom, hogy nekik kell pert indítaniuk az illető ellen. Sikerült meggyőznöm az utcából pár embert, hogy fogjanak össze, én segítek. Büntetőjogi feljelentést tettünk az illető ellen, az üggyel már az érsekújvári ügyészség foglalkozik.

Sokan gondolják úgy, hogy ezt eddig is megléphette volna, a város megléphette volna…

J.O:: Csakhogy eddig nem láttam a garanciát arra, hogy az emberek nem fognak kihátrálni ebből. Most már látom. Hosszú harc lesz, per, ki kell tartani, ezt bírósági szintig végig kell vinni, nem szabad meghátrálni.

Jövőre ismét helyhatósági választások lesznek. Legutóbb úgy indult, hogy még egyszer kérte a választók bizalmát. Tehát jövőre elbúcsúzik a hivataltól?

J.O.: Igen, legutóbb tettem egy ígéretet és azt betartom. (mosoly) Mindenesetre igaz, amit akkor mondtam.

(A kultúrházigazgatói posztra kiírt pályázat már lezajlott, 6 jelentkező volt, senki sem felelt meg. A pályázatot a napokban újra kiírják, a szóbeszéddel ellentétben nem enyhítenek a feltételeken, tehát minimum főiskolai–bakkalaureátusi végzettség szükséges).

-buch-