Jemeni polgárháború: Az ENSZ szerint hat héten belül elfogyhat a segély

A segélyszervezetek kezdenek kifogyni a jemeni humanitárius segélyezésre szánt pénzükből, és várhatóan március végére felhasználják forrásukat - figyelmeztetett kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) Mark Lowcock, a világszervezet humanitárius ügyi főtitkárhelyettese.

Az ENSZ sürgősségi segélyezési koordinátora a BT-ben felszólalva elmondta, hogy a finanszírozás hamar a világ legnagyobb humanitárius segítségnyújtási műveletének legnagyobb kihívásává válhat.

A jemeni valuta ismét veszített értékéből, mivel a Szaúd-Arábia által 2018 végén eszközölt devizabefektetés hatásai már elmúltak. Ennek eredményeképpen az élelmiszer ára növekszik, ami súlyosbítja a humanitárius válságot - mondta Lowcock. A finanszírozással kapcsolatos kihívásokkal ellentétben a segély eljuttatásában jelentkező operatív kihívások kezelhetők - számolt be.

"Megfelelő erőforrások hiányában a támogatási művelet le fog állni egy olyan időben, amikor több embernek van rá szüksége, mint valaha" - figyelmeztetett az ENSZ humanitárius ügyi főtitkárhelyettese.

A dpa német hírügynökség szerint António Guterres ENSZ-főtitkár február 26-ra hívja össze az adományozó konferenciát.

Az arab világ egyik legszegényebb országának számító Jemenben 2014 augusztusa óta polgárháború dúl az Irán támogatását élvező húszi síita lázadók, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott, a nemzetközileg elismert jemeni elnökhöz - a Rijádban tartózkodó Abed Rabbó Manszúr Hádihoz - hű erők között. A felkelők ellen 2015 márciusában lépett hadba a kormányerőket támogató, Szaúd-Arábia vezette arab koalíció.

Az ENSZ szerint a konfliktus a világ legsúlyosabb humanitárius válságához vezetett, az ország mintegy 28 millió lakosa közül legkevesebb 22 millió szorul segítségnyújtásra, és csaknem 18 millió szenved az élelmiszerellátás bizonytalansága miatt. A világszervezet szerint mintegy 10 millió ember egy lépésre van az éhínségtől és az éhhaláltól.

A konfliktus miatt a lakosság egy része menekülni kényszerült, bizonytalan élelmezési helyzet alakult ki, kolera- és diftériajárvány tört ki. A háború komoly károkat okozott ezenkívül az egészségügynek és az oktatási infrastruktúrának is.

Az ENSZ becslései szerint az életmentő és védelmi programok megvalósítása több mint 4 milliárd dollárba kerül - áll a kedden megjelentetett reagálási tervezetben.


(MTI)