1
-illusztráció- (Fotó: YouTube - Screenshot)
Megosztás
A mai polipok legősibb ismert, már a dinoszauruszok kora előtt is élő rokonát fedezték fel egy kanadai múzeum fosszíliagyűjteményében.
A ma ismert nyolckarú polipfajoktól eltérően a fejlábúak ezen ősének tíz karja volt, ezek közül kettő kétszer olyan hosszú, mint a többi nyolc. A 328 millió éves kövület olyan jó állapotban maradt fenn, hogy karjain két párhuzamos sorban jól kivihetők még a tapadókorongok is.
A Syllipsimopodi bideni névre keresztelt őspolipot az amerikai Montana állam középső részén, a Bear Gulch nevű mészkőformációban találták, és 1988-ban a kanadai Royal Ontario Museumnak adományozták. Sekély trópusi óceáni öbölben élhetett, közepes szintű ragadozó lehetett, kisebb gerincesekkel táplálkozhatott.
Fotó: Reuters
Az állatnak torpedóformájú teste és tintahalszerű megjelenése volt, noha nem állt közeli rokonságban a tintahalakkal, amelyek sokkal később jelentek meg. Ez a legrégibb ismert élőlény tapadókorongokkal, amelyek megkönnyítik a zsákmány és más tárgyak megfogását.
Az amerikai Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum tudósai szerint a 12 centiméter hosszú példány sok millió évvel korábban élt, mint azt eddig feltételezték, ami azt jelenti, hogy a polipok a dinoszauruszok előtti időkből erednek.
Nagyon ritkán találni megkövült lágy szövetet, ezért a felfedezés nagyon izgalmas, jóval korábbra teszi a fejlábúak eredetét az eddig ismertnél – állapította meg Mike Vecchione, a Smithsonian zoológusa a Nature Communications című szaklapban kedden publikált tanulmányban.
A fosszília évtizedeken át hevert egy fiókban, a tudósok figyelmét jobban lekötötték a megkövült cápák és más, érdekesebbnek látszó leletek, ám egy napon felfigyeltek a lény 10 karjára.
A kövületben tintazacskó létezésére utaló nyomokat is találták – közölte Christopher Whalen, az Amerikai Természettudományi Múzeum paleontológusa, a tanulmány társszerzője. A mai polipokhoz hasonlóan az ősi lény is sötét folyadékba burkolózott a ragadozóktól való védekezésként.
A kövület sokat változtat a polipok evoluciójával kapcsolatos ismereteinken, és arra utal, hogy az állatok ezen csoportjának legősibb tagjai külsőleg a ma élő tintahalakra hasonlítottak – állapította meg Whalen.
"A polipok a legintelligensebb gerinctelenek, és általában is legértelmesebb állatok közé tartoznak. Nagyon izgalmas látni, hogy evolúciós szempontból honnan indultak"
– tette hozzá.
A tudósok szerint a Syllipsimopodi bideni egyszerre lehetett az őse a mai polipoknak és a vámpírtintahalnak, neme egyetlen képviselőjének, amely nevétől eltérően inkább polip, mint tintahal. A vámpírtintahal eddig ismert legkorábbi példánya 240 millió éves volt.
A Syllipsimopodi bideni felfedezése azt jelenti, hogy az eddig véltnél legalább 82 millió évvel korábbról erednek a fejlábúak, amelyek magukba foglalják a polipokat és a vámpírtintahalat is.
A mai vámpirtintahalnak nyolc karjuk van és két elcsökevényesedett végtagjuk, ez utóbbi a polipoknál nem fordul elő. Christopher Whalen szerint a Syllipsimopodi az első kövület, amely bizonyítja, hogy a lábasfejűek őseinek 10 karja volt, mint azt korábban is feltételezték.
A fajt leíró tudósok Joe Biden amerikai elnökről nevezték a furcsa lényt, elmondásuk szerint tiszteletük jeleként, amiért az elnök erősen támogatja a tudományt és a kutatásokat.
(MTI)