Megosztás
Elhunyt kedden John Updike Pulitzer-díjas író, a modern amerikai próza egyik meghatározó alakja.
"Legnagyobb íróink egyike volt és nagyon fog hiányozni" – mondta kiadója, az Alfred A. Knopf képviseletében Nicholas Latimer, aki bejelentette a hosszú betegeskedés után eltávozott Updike halálhírét. Az író, aki március 18-án töltötte volna be 76. évét, tüdőrák következtében halt meg egy massachusettsi hospice-házban.
Fél évszázados termékeny írói munkássága nyomán számos rangos irodalmi elismerésben részesült. Nyúl-regényeivel, amelynek főhőse, az amerikai átlagpolgár, Harry Angstrom a Nyúlcipő című, 1960-ban megjelent kötetben mutatkozott be, komoly kritikai és közönségsikert aratott. A Pulitzer-díjat először az 1981-ben kiadott Nyúlhájért, majd egy évtizeddel később a Nyúlszívért kapta meg.
"A tetralógia számomra egy élet meséje, egy amerikai polgár életéé, aki osztja a fiatalságvágy, a szabadságvágy, a szex, a tanulás iránti nemzeti nyitottság és akarat, és a rögtönzés nemzeti habitusát" – írta Updike. "Továbbá protestáns, akit egy olyan isten kísért, akinek megnyilvánulásai megfoghatatlanok, bár mindennél fontosabbak".
Költőként, novellistaként és esszéistaként is maradandót alkotott. Bár személyesen nem kapta meg a Nobel-díjat, kitüntette vele egyik kedvenc hősét, az önző, szoknyabolond zsidó regényíró Henry Bech-t. Írásai Hamlet udvarától a gyarmatosítás utáni Afrikáig sokféle helyszínen játszódtak, de az amerikai peremváros volt igazi irodalmi otthona.
Egy generáció zavarodottságát ábrázolta és alkalmasint testesítette meg a polgári jogokkal, a női mozgalmakkal és a vietnami háború ellenzésével kapcsolatban. Nevezték nőgyűlölőnek, fajgyűlölőnek és a vezető réteg védelmezőjének.
Tisztán irodalmi alapon Norman Mailer támadta, mint azt a fajta írót, akit az írásról mit sem tudó olvasók méltatnak. Gyakrabban ismerték el azonban gördülékeny, költői stílusát.
A pennsylvaniai Readingben született Updike édesanyja bolti eladó volt, aki azonban írói ambíciókat dédelgetett, édesapja pedig középiskolai tanár, akiről az egyik legjobb regényének tartott A kentaur című írásában emlékezett meg szeretettel és szomorúsággal. Az 1964-ben megjelent regényért az egyik legtekintélyesebb irodalmi díjat, a National Book Awardot nyerte el.
A Harvard Egyetemen szerzett diploma és egyéves oxfordi ösztöndíj után a The New Yorker szerkesztőségében látott munkához. A hatalmas munkabírású, termékeny szerzőnek az ötvenes évektől több mint ötven kötete jelent meg.
MTI