1
ec.europa.eu
Megosztás
Idén a Szlovákiát is magába foglaló euróövezet növekedése a 2017-es 2,4% -ról várhatóan 2,1% -ra enyhül, ami aztán 2019-ben további 1,9% -ra mérséklődik. Ugyanez a trend várható a britek nélkül immár 27 tagállamot számoló EU-ban: eszerint az idei esztendőben 2,2%, 2019-ben 2,0%, 2020-ban pedig 1,9% lehet a gazdasági növekedés. Ezzel az uniós tendenciával ellentétben viszont Szlovákia gazdasági bővülése idén és jövőre is minden valószínűség szerint erősödni fog - derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett őszi prognózisából.
A Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (Ecfin) elemzői szerint Szlovákiában a 2017-ben mért 3,2% -os bővülést követően idén már 4 százalék körüli lesz a növekedés, és jövőre – elérve a csúcsértéket, még ennél is jobban muzsikál majd a gazdaság – elérve a 4,1 százalékot. Várhatóan tovább javulnak a munkaerőpiaci feltételek, ami hozzájárul a belső kereslet növekedéséhez. Elsősorban az autóipart érintő export bővülése hajtja majd a gazdaságot, ugyanakkor, a munkaerőhiány növekedése a bérek emelkedésének gyorsulásához vezethet, ami veszélyt jelent az érintett ágazat további gyarapodására.
A 2018 első felében tapasztalt beruházási aktivitás a második félévben várhatóan lanyhul, ezzel együtt azonban az idei befektetések növekedése kétszámjegyű lesz. Ez nagyrészt annak is köszönhető, hogy az idei év második felében megkezdődik a termelés a nyitrai Jaguar Land Rover-autógyárban. 2020-ra a lecsengőben lévő EU-s finanszírozás még számos nagy állami beruházási projekttel hozzájárul az invesztíciók fellendítéséhez.
Az új beruházások pozitív hatása a szlovák exportkapacitásokra és a kereskedelmi teljesítményre várhatóan 2020 után is érződik majd. Az új autógyár a külföldi kereslet várható lanyhulása ellenére is jelentősen fel fogja gyorsítani az exportnövekedést, ami jelentős exportpiaci részesedést eredményez. A hazai beszállítók folyamatos bővülése is hozzájárul a GDP növekedéséhez.
A foglalkoztatottság növekedése valószínűleg fokozatosan lelassul, mivel a munkanélküliségi mutató történelmi mélypontra esik vissza, és a munkaerőhiány mutatkozik majd számos ágazatban. Míg a munkahelyteremtés generálta növekedés hatása várhatóan elhalványul, a bérnövekedés felgyorsulása lesz a háztartások jövedelemnövekedésének egyik legfontosabb forrása. A kedvező pénzügyi feltételeknek köszönhetően megugrik a fogyasztás és növekednek a lakáspiaci befektetések is. Ugyanakkor a beszűkölő munkaerőpiac miatt várhatóan a bérnövekedés meghaladja a termelékenység gyarapodását, ami gátolhatja a gazdaság külső versenyképességét.
Az alábbi táblázat összefoglalja, Szlovákia az adott években milyen mutatókkal rendelkezik a GDP növekedési rátája, az infláció és munkanélküliség mértéke, az állami költségvetés egyenlege, a bruttó államadósság és a folyó fizetési mérleg egyenlege tekintetében
Bár a fogyasztói árak inflációjának csúcspontját már 2018 második negyedévében magunk mögött hagytuk, az uniós célokra összehasonlítható alapon kalkulált harmonizált fogyasztói árindex – HICP-infláció – az elkövetkező időszakban némileg magasabb lesz. Különösen érvényes ez a szolgáltatási árakra, amelyek várhatóan emelkedni fognak a meglódult bérköltség-növekedés miatt. Ráadásul a magasabb olajárak jövőre az energiaárak növekedéséhez vezetnek 2019-ben, és az élelmiszerárak is némileg tovább növekednek.
Az államháztartás hiánya 2017-ben a GDP 0,8% -ára csökkent, ami 2018-ban megközelíti a GDP 0,6% -át. Ezt a kedvező makrogazdasági helyzet és a munkaerő-piaci fejlemények hatásai teszik lehetővé. Várhatóan azonban a pozitív tendenciák nagy részét felemésztik az önkormányzati választások előtti beruházások és kormányzati kiadások.
A személyi jövedelemadóktól és a társadalombiztosítási járulékokból származó bevételek jelentősen bővülni fognak. Ugyanakkor a vállalati jövedelemadóból származó bevételek növekedése a vállalatok növekvő nyereségességének és a 2017-es évre vonatkozó jobb társaságiadó-elszámolásnak köszönhető. A hozzáadottérték-adóból származó bevételek valószínűleg adóbeszedés fokozott hatékonyságának köszönhetően növekedni fognak.
2019-ben a költségvetési hiány a GDP 0,3% -ára csökken. A GDP erőteljes növekedésével és a megszilárdult munkaerőpiaccal összhangban az adóbevételek tovább gyarapodnak. A kiadások növekedése lelassul a közpénzek magas indexálása és a tervezett kormányzati kiadások hatása ellenére – pl. ingyenes ebéd az iskolások számára, karácsonyi bónuszok a nyugdíjasoknak és a gyógyfürdős kezelések pénzügyi támogatása. Az államháztartás bevételi és kiadási aránya várhatóan a GDP 38,9% – 39,3% -ára csökken.
2020-ban a költségvetési hiány majdnem elhanyagolható mértékűvé olvad. Az erőteljes fogyasztás és a kedvező munkaerő-piaci feltételek valószínűleg biztosíthatják a bevételek folyamatos növekedését, különösen a jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékokat és az áfát illetően.
Ami pedig az államadósság GDP-hez viszonyított arányát illeti, az 2019-re várhatóan 46,4% -ra, 2020-ra pedig várhatóan a GDP 44,2% -ára mérséklődik, amit elsősorban a robusztus GDP növekedés tesz lehetővé – áll az Európai Bizottság őszi előrejelzésében.
(sárp)