1
200px-jokai_mor-ellinger
Megosztás
Csallóközi lenyomatok XXXIX.
„Gondviselésszerű végzése a sors bölcsességének, hogy éppen mostanra, a hat éves könnyes béke idejére esnek legragyogóbb évfordulóink” – mondta ünnepi beszédében Dunaszerdahely emléknapján dr. Jankovics Marcell 1925. november 28-án. Így folytatta: „Éppen a napokban a Magyar Tudományos Akadémia százados ünnepén történt, hogy az idegen tudósok csodálkoztak, hogy egy nemzet, melynek virága lehullott, melyet megaláztak, melyet szétosztottak öt országra, ezóta szakadatlan örömünnepekkel üli meg szépséges kultúrája százados emlékünnepeit. Pedig ez nem csodálkozni, hanem csak csodálni való, mert annyit jelent, hogy a magyar nemzetnek a kultúrájában van legyőzhetetlen energiája és legerőteljesebb nemzeti öntudata.” A szöveget teljes terjedelmében közli a Csallóközi Hírlap 1925. évi december 6-i száma, ebből idézzük a Jókairól szóló részletet: „A letelt esztendő Jókainak volt szentelve. Ismerni Jókait – minek? Hiszen elment és eljövő nemzedékek rajongása mindennél ékesebb ismertetés. Író volt, kinek minden leírt sora magyar gondolat. Magyar volt, aki a legritkább magyar virtussal ékeskedett: többet dolgozott, hogy nemzetének műveiben kincseket hagyhasson, mint talán egy egész generáció írónemzedéke. Ez Jókai életrajza. Meséje báj és derű. Minden gondolata magyar hit. Képzeletének minden csapongása a madár szárnyalása, mely magyar földre száll le pihenni, legyen az magyar királyi lak, udvarház, szegényes tanya, vagy magyar vértanú fejfája.
Az ő könyveit két példával jellemezhetem. Egykor megkérdeztek egy tudóst, hogy ha örökre száműznék Szibériára, hol köröskörül ezer mérföldre nincsen ember, mit vinne magával olvasni valónak, mint legbecsesebbet a világirodalomból? Azt válaszolta: a Bibliát. Ha engem kérdeztek volna, hozzátenném: – És Jókait, A kis dekameront, az Új földesurat, a Régi jó táblabírákat… Mert ha ő velem van, nem eshetem kétségbe. És ha magam elé állíthatnám az összes magyar apákat és anyákat, kiket a magyar sors keserve idegen nép közé parantált, valamennyitől egy fogadalmat vennék ki. Ezt: fogadom, hogy gyermekeimmel Jókait olvastatom. Ekkor biztos volnék, hogy az idegen nemzetségek közé szétszórt magyar vér, a szétszakított magyar szív örökké magyar marad.
Ady Endre írja:
Itt valahol, ott valahol
Esett, szép szomorú fejekkel
Négy-öt magyar összehajol
S kicsordul gúnyos fájdalmukból
Egy ifjú-ősi könny, magyar könnye…
Miért is?
Ha mi összejövünk egy-egy ily nemzeti kultúrünnepünkön, mi is összehajolunk szomorú, de büszke fejekkel és ejtünk egy könnyet, a fájdalomét, és ejtünk egyet, örömkönnyet, mely összeomlik azokéval, kiket elválaszt tőlünk tenger és hegy, a végtelen csalódások tengere és a könyörtelen törvények hegyei.
Összehajolunk – és tudjuk: miért?
Összehajolunk, mert mi élni akarunk, hallgatni akarjuk a költő édes szavát, élni akarunk magyar életet költészetünkben és nyelvünkben, szépséges magyar életet, mert nyelvünk és kultúránk az a varázserő, melytől körülöttünk falakként megállanak a bennünket elnyelni akaró hullámok, az a varázserő, mellyel járunk a végtelen árvizeken, a tengerek élén anélkül, hogy elsüllyednénk.
Költészetünk és irodalmunk az élet mannája lelkünknek, mely fenntart bennünket az inséges pusztaságban.
Élni akarunk tovább, magyar életet, Jókai meséinek ékes, teljes magyar életét.”
Az előző részek:
Száznyolcvan éve született Kalocsa Róza
A Csallóközt is bejárta a világhírű olasz földrajztudós
Nyolcvan évvel ezelőtt nyílt meg az első csallóközi középiskola
A dunaszerdahelyi Berger Lipót korszakalkotó találmánya
Kisváros a vidék közepén
Víg, bohókás Szilveszter-estek 1925-ben
Magyarország monographiája
Saul nagymagyari fiai
Maga alá temette a bedőlt fal
Felmetszette a hasát az öreg juhász
Ketten udvaroltak egy lánynak Móroczkarcsán
Az első szlovák lap Dunaszerdahelyen
Vámbéry Ármin a francia császárnál
A Csallóközt sújtotta csapásokról
Déryné lucskos pástétoma
Shimmy, tangó, fox-blues
Országos vásár Nemesócsán
Recseg, ropog a vereknyei vasúti fahíd
Alsónyárasdon gyilkolt a vörheny
Templomépítés Nagymadon
Főispán, plébános és lelkész beiktatása
Vásárút irodalmi kincsei
A keresztény szociálizmus szolgálatában
Hirtelen halál Nagyudvarnokban
Prelúdiumok sorozata az élet
Tüdővész elleni liga Dunaszerdahelyen
Egy öreg halász halála Bősön
Magyar papokat a magyarságnak
Harangszentelés Légen és Kulcsárkarcsán
Alistál hitközség rabbijai
Országos katolikus tanítói segélyalap a 19. század végéről
Százhetven évvel ezelőtt végezték ki az előpatonyi Petőcz Györgyöt
„Árajánlat a Szent György-templommal történendő munkákra”
Megbokrosodott lovak gázolták el a kisfiút
Kútba ugrott a nemeshodosi cselédlány
Halál sótörővel és vaslapáttal
Egyesültek az alistáli, a tőnyei és a felistáli tűzoltók
Lelkes Vince