Jön az akcióterv az aszály ellen!

Az akciótervet a környezetvédelmi tárca az év végéig akarja a kormány elé terjeszteni.

„A szárazság jelenségével az egész világ küzd, és nemcsak az utóbbi években. Ezért dolgozunk a szárazság következmémyeinek enyhítésére szolgáló intézkedéscsomag javaslatának elkészítésén“ – mondta Sólymos László környezetvédelmi miniszter. A tárca az akciótervet a vízgazdálkodásról szóló, idén ősszel rendezendő konferencián kívánja bemutatni.

Az akcióterv előkészítése céljából idén áprilisban megalakult az Aszály tárcaközi munkacsoport. Tagjai a környezetvédelmi tárca (A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma, a Szlovák Hidrometeolológiai Intézet, a Szlovák Vízgazdálkodási Intézet, a Vízépítő Vállalat,a Vízgazdálkodási Kutatóintézet), a mezőgazdasági minisztérium (A Szlovák Köztárssaág Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériuma, a Nemzetti Mezőgazdasági és Élelmiszeri Központ), a pozsonyi Műszaki Egyetem, a Comenius Egyetem Természettudományi Karának szakemberei, valamint a biztonságos vízforrások világát érintő tudásmegosztás és partnerségek megerősítéséért felelős szervezet (Global Water Partnership Central and Eastern Europe – GWP CEE) képviselői.

A környezetvédelmi minisztérium az elmúlt időszakban már több olyan fontos dokumentumot fogadott el, amelyek a klímaváltozásnak ország területén jelentkező hatásait enyhítik, mint például a Szlovák Köztársaság alkalmazkodási stratégiája az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz. Ezt a dokumentumot jelenleg felülvizsgálják, mivel az aszállyal mint aránylag új jelenséggel csak kevéssé célzottan foglalkozott.

Az önkormányzatok közvetlenül bekapcsolódhatnak azokba a tevékenységekbe, melyek célja a víz országhatáron belül való megtartását célzó környezetbarát intézkedések foganatosítása. A Környezeti Minőség Operatív Program keretében a 2014 – 2020 programozási időszakban a vízmegőrzésre vonatkozó tevékenységekkel számolnak az urbanizált térségekben (községek belterületén). „Támogatásban részesülhetnek a csapadékvíz gyűjtésére és visszatartására irányuló intézkedések az urbanizált térségekben, vagy a zöld infrastruktúra elemei vagy pedig technikai jellegű elemek által“ – tette hozzá Sólymos László miniszter. Elmondta, elsősorban esőkertekről, gyűjtőtavakról, illetve ún. zöld tetőkről (ill. víztárolókról) vagy a csapadékvíz további hasznosítására, pl. öntözésre szolgáló, felszíni illetve földalatti csapadékvíz-gyűjtőkről van szó. Támogatásban részesülhetnek ezenkívül a csapadékvíz levezetését támogató intézkedések is.

Szlovákiában a természetes vízforrások hozama másodpercenként átlagosan 147 köbméter. A kihasználható talajvízmennyiség a 2015-ben dokumentált valamennyi kategóriában Szlovákia természetes forrásainak körülbelül 52%-át adja, vagyis másodpercenként 77 köbméter mennyiség természetes vízforrásból származik. A kihasználható mennyiség ezáltal mennyiségi szempontból elegendő Szlovákia lakosságának ellátására. Azonban nem zárhatjuk ki, hogy a hosszantartó aszály következtében a jövőben ez a helyzet változni fog.

Szlovákia az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként is foglalkozott az aszály és a vízhiány kérdéskörével. 2016 júliusában került sor a „Vízgazdálkodás javítása környezetvédelmileg megfelelő eljárások integrálása segítségével“ elnevezésű miniszteri konferenciára. Ennek eredményeként fogadták el a Fenntartható Vízgazdálkodási Tanács következtetéseit, melyek az aszály és a vízhiány kérdéskörével foglalkoznak.

Az aszály kérdéskörével nemzetközi szinten a Meteorológiai Világszervezet foglalkozik, amely a GWP-vel együttműködve 2013 óta valósítja meg az integrált aszálykezelés programját Közép- és Kelet-Európa 10 országában. Ennek implementálásába szlovákiai szervezetek is bekapcsolódnak, elsősorban a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMU). Monitoring tevékenységei közé tartozik a meteorológiai, talaj- és hidrológiai aszály szezonális megfigyelése is. Ennek eredményeit az SHMU honlapján lehet figyelemmel kísérni.

(para)