Jön az új kerettanterv, mert ma sok a felesleges tananyag, túl sokat bifláznak a gyerekek

2022. január 13. - 15:54 | Belföld

Nem a biflázáson lesz a hangsúly az iskolában, készül az oktatás tartalmi reformja. Az oktatási minisztérium szerint a gyerekek ma sok olyan ismeretet szereznek, amelyet nem tudnak a gyakorlatban alkalmazni. A részleteket január végén mutatja be a szaktárca, a tervezethez a tanárok és a tanulók is hozzászólhatnak majd.

Jön az új kerettanterv, mert ma sok a felesleges tananyag, túl sokat bifláznak a gyerekek
Fotó: TASR

Sok felesleges ismeretet is megtanulnak a gyerekek az iskolában, amelyek csak stresszelik és leterhelik a gyerekeket, véli az oktatási minisztérium. A szaktárca az oktatás tartalmának átalakításán dolgozik, amelynek az a célja, hogy a gyerekek „örömmel és nyugodtabb körülmények között” tanulhassanak.

„A tanulók sok olyan ismeretet szereznek, amelyet nem tudnak a gyakorlatban alkalmazni. A egyes tantárgyak tananyaga nem kapcsolódik egymáshoz, nem épül egymásra – magyarázta a reform okát Branislav Gröhling oktatási miniszter.

– Előfordul, hogy fizikából a gyorsuló mozgást veszik, de matematikából még nem vették át a másodfokú egyenletet, ami kellene a számításhoz.”

Az oktatás tartalmi változásával Gröhling szerint a lakosság is egyetért, felmérésük azt mutatja, hogy a szülők több mint kétharmada szeretné, ha a járvány lecsengése után módosulna a tananyag tartalma.

2023-ban már kipróbálnák

Elégedetlen a miniszter a gyerekek szövegértési képességeivel is.

„Annak ellenére, hogy az alapiskolákban a tanórák harmadát teszi ki a szlovák nyelv és irodalom, ami több mint az OECD tagországok átlaga, a tanulóink eredményei az értő olvasásban folyamatosan csökkennek, és mélyen az OECD tagállamok átlaga alatt van”

– jelentette ki a szlovák tannyelvű iskolákra vonatkoztatva a miniszter. Habár ő a szlovák iskolákról beszélt, de a magyar alapiskolák sem állnak jobban ebben a kérdésben.

A minisztérium idén szeretné elkészíteni az új állami oktatási programot vagyis az állami kerettantervet, amit várhatóan decemberben mutatnak majd be. Az első iskolák már 2023-ban az új programnak megfelelően oktatnak majd, de országosan csak 2026-ban vezetik majd be. A minisztérium 25 iskolát választott ki, ahol tesztelni fogják a programot, a magyar iskolák számára készülő kerettantervet a csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskolában próbálják majd ki.

„Az a célunk, hogy a gyerekek is érezzék a változást” – jelentette ki Urbán Péter, a minisztérim reformét felelős osztályának munkatársa.

Három ciklus, hét oktatási terület

Változni fog az alapiskolai képzés tagolása is, a javaslat szerint az eddigi két rész – alsó és felső tagozat – helyett három részre osztanák fel.

Az első rész ciklusba az 1.-3. évfolyam tartozik majd, a feladata a gyerekek „bevezetése a műveltségbe” lesz. A második ciklus a 4. és az 5. évfolyamot takarja, ez a „műveltség alapjainak elsajátítása” mottót kapta, a harmadik ciklus – 6.-9. évfolyam – feladata a „fejlett műveltség” oktatása lesz.

Ezt a három ciklusos felosztást már korábban is szorgalmazta a miniszter.

Várhatóan változik majd a tantárgyak tartalma is, a szaktárca 7 oktatási területet határozott meg: nyelv és kommunikáció, matematika és informatika, ember és társadalom, ember és a munka világa, művészet és kultúra, egészség és mozgás. Az oktatási terület tantárgyakra való felosztását az állami kerettanterv pontosítja majd, ami az év végéig elkészül.

A „vybrané slová” és a kommunikáció

A nyelv és kommunikáció területtel kapcsolatban hangsúlyozzák például, hogy jobban kell összpontosítani a kommunikációs szerepére. „A első nyelv (anyanyelv) és az államnyelv oktatásának célja úgy változik, hogy legyen tér az értelmes ismeretek és készségek elsajátítására, amit a tanuló az életben is fel tud használni” – áll a minisztérium által kiadott ismertetőben.

Példának azt hozzák fel, hogy ugyan meg kell tanulni a „vybrané slová”-t, de nem azért, hogy tudják, hanem azért, hogy tudjanak helyesen levelet írni.

„Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tanuló gyakorlati kommunikációs képességének fejlesztésére” – írja a minisztérium.

A reform bevezetésére a tanárokat is fel akarják készíteni, ebből a célból megerősítik a Módszertani Pedagógiai Központok kerületi munkahelyeit, és regionális tanársegítő központokat hoznak létre. „A változás fokozatos lesz, nem egyik napról a másikra állnak át az iskolák” – magyarázta Gröhling. A regionális központok feladata lesz a tanárok mentorálása a reform bevezetése során. Két ilyen központ már tavaly létrejött Rozsnyón és Turócszentmártonban. Összesen 42 ilyen központ keletkezik majd 2025-ig.

„A legfontosabb partnereink a tanárok, ha azt akarjuk, hogy a reform megvalósuljon, a tanárokat is segíteni kell, hogy a változásokat alkalmazzák a gyakorlatban” – magyarázta Urbán. A segítésnek három pillére lesz: a segédanyagok, a képzések és a mentorprogram.

- lpj -