Jön a nagy töréspont az ingatlanpiacon, vége a brutális áremelkedéseknek
Az év eleje óta felkapott téma Szlovákiában a jelzáloghitel-kamatok emelkedése. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) adatai szerint januárban átlagosan 0,99 százalékon voltak, júliusban viszont 2,45 százalékra ugrottak.
Az NBS már augusztusban felhívta a figyelmet arra, hogy a kamatok növekedésével összefüggésben mérséklődhetnek az aktivitások az ingatlanpiacon, és ez így is történt: a kereslet csökken, hiszen egyre körülményesebb a hitelfelvétel. A Szlovák Nemzeti Bank szerint az ingatlanok megfizethetőségi indexe 2011 óta a legrosszabb szintjét érte el – írja a Hospodárske noviny.
Emögött két ok áll: az egyre növekvő jelzáloghitel-kamatok, valamint a reálbérek csökkenése. Ez azonban paradox módon jó hír azoknak, akik ingatlanvásárlást terveznek – ha nem is most, de belátható időn belül.
Az alacsonyabb kereslet ugyanis hatással van az árakra. A VÚB bank elemzője, Zdenko Štefanides azonban nem feltétlenül számol visszaeséssel. "Az ingatlanárak emelkedésének eddigi lassulása, vagyis a korrekció valószínűleg már megtörtént, és ezt minden bizonnyal a harmadik negyedévi adatok is igazolni fogják” – mondta, hozzátéve, az ingatlanpiac egyes szegmenseiben nem zárható ki az enyhe értékcsökkenés sem.
Hasonló véleményen van Peter Porubský, a Nehnuteľnosti.sk ingatlanpiaci portál munkatársa is. Elmondta, az adatelemzéseik alapján úgy tűnik, hogy megállt az ingatlanárak emelkedése.
Rudolf Bruchánik, a Bencont Investments elemzője szerint az ingatlanok iránti kereslet csökkenésének fő oka a jelzáloghitelek kamatainak emelkedése. Egyelőre pedig semmi nem utal arra, hogy ebben a tekintetben fordulhat a kocka, sőt, az Európai Központi Bank újabb kamatemelést harangozott be.
De nem csak az árak befolyásolják a vásárlókat. Az NBS szerdai előrejelzése nem hozott jó hírt a reálbérek tekintetében sem. Míg idén 3,8 százalékkal csökkennek, jövőre 0,1 százalékponttal lehetnek rosszabbak. „Pontosan ez az infláció azon dimenziója, amely korlátozza és elriasztja a hétköznapi háztartásokat az ingatlanvásárlástól” – magyarázza Štefanides, hozzátéve, a béremelés nem lesz elegendő a megnövekedett élelmiszer-, energia- és egyéb napi költségek fedezésére, ami korlátozza az átlagos háztartás adósságvállalási képességét és hajlandóságát.
