Jóval több lenne a magyar elsős Dunaszerdahelyen, csak nincs rájuk hely

camera

1

Jóval több lenne a magyar elsős Dunaszerdahelyen, csak nincs rájuk hely

Fotó: Cséfalvay Á. András - illusztráció 

Megosztás

Áprilisban jórészt lezajlottak az alapiskolai beiratkozások, és nőni látszik a leendő elsősök száma mind a magyar, mind a szlovák alapiskolákban. A szlovák elsősökhöz képest viszont gyorsabban nőne a magyaroké, csak azokban az iskolákban, ahová íratták őket, nincs elég kapacitás.

„Egyik szemem sír, a másik nevet. Nagyon sok a gyerek, és sajnos nem fogunk tudni mindenkit felvenni” – árulta el érdeklődésünkre Nagy Árpád, a legtöbb diákkal rendelkező Szabó Gyula Alapiskola igazgatója.

Ebben az évben 94 diákot írattak be hozzájuk az első osztályba, 15-en pedig érkeznek az ötödikbe, olyanok, akik eddig más iskolába jártak. A leendő elsősök közül az igazgató szavai szerint 12-en már most halasztást kértek, és ugyan néhány további diák esetében még bizonyára szintén halasztani kell majd az évet, mivel ez minden évben így van, három osztálynál többet az iskola főépületében nem tudnak nyitni. Nincs ugyanis több osztálytermük, amit erre a célra felhasználhatnának.

Segíthetne, ha többen jelentkeznének közülük az iskola Neratovice téren működő kihelyezett tagozatába, de Nagy Árpád szerint egyelőre kevesen vannak. Ide, ahová a diákok az első két tanévben járnak, 10-12 diákra volna szükség az osztály nyitásához, ha viszont nem lesznek ennyien, akik ezt választják, akkor 82-ből (leszámítva, akik még a következő időszakban halasztanak) csupán 66-ot tudnak felvenni.

„Ha a dunaszerdahelyiek vagy akár a falusiak közül valakit meg tudunk még győzni arról, hogy a kihelyezett osztályba adja be a gyerekét, akkor ez a szám valamelyest javulna” – húzta alá.

Nagy Árpád elmondta, hogy a jelentkezőknek hozzávetőlegesen az egyharmada falusi, jórészt Dunaszerdahely környéki falvakról hozzák be gyermeküket a szülők, akik adott esetben a városban dolgoznak vagy épp ebbe az iskolába jártak. Az iskolának első körben a vonzáskörzetébe tartozó gyermekeket kell felvennie, majd a város más részein élőket, és ha még marad hely, akkor vehetnek fel falukból érkezőket is. Tehát utóbbiak esetében merül fel elsősorban, hogy a beiratkozást elutasíthatják.

A járványhelyzet miatt most gyerekek nélkül zajlott a beiratkozás, ráadásul az iskoláknak szorgalmazniuk kellett azt is, hogy a szülők közül a lehető legtöbben annak elektronikus módját válasszák. A Szabó Gyulában 94-ből csupán 8 esetben adtak le kézzel írott beiratkozási ívet, árulta el az igazgató. „Kihelyeztünk egy dobozt a bejárathoz, abban voltak a nyomtatványok, melyet a szülők elvihettek, majd a kitöltöttet bedobták a postaládába. Nem volt személyes kontaktus” – húzta alá.

Éppen a személyes kontaktus viszont az, ami a gyermek iskolaérettségének megállapításához elengedhetetlen, és az ezzel kapcsolatos kételyek alkalmanként már beiratkozáskor is feltűnnek, noha szakvéleményt csak egy gyermekpszichológus adhat ki. „Ez a kontaktus hiányozni fog, mert olyankor néhány dolgot átbeszéltünk, a gyerek kap valamilyen feladatot, esetleg, hogy rajzoljon le valamit, mindebből pedig sok mindent megtudhattunk. Reálisan kéne látni, hogy az a gyerek iskolaérett-e” – fogalmazott. Emiatt néhány beíratott esetében még a következő hónapokban is kérhetik a halasztást.

Még a Szabó Gyulánál is többet, 115 gyermeket írattak be a Vámbéry Ármin Alapiskolába, mely az INEKO kutatóintézet idén publikált ranglétráján a legelőrébb végzett a szlovákiai magyar alapiskolák mezőnyében (összességében 7,4-es értékeléssel a 130.).

Itt is nagyon nagy arányban, 110-en éltek az elektronikus beiratkozás lehetőségével.

Masszi János igazgató közlése szerint 9 éve teljes kapacitáson működnek, ami miatt a 2020/21-es tanévben is csak három első osztályt tudnak nyitni, tehát összesen 66 diákot vehetnek fel. „Előnyben részesítjük a vonzáskörzetbe tartozókat és akiknek testvérük hozzánk jár” – hangsúlyozta.

A legkisebb dunaszerdahelyi magyar alapiskolába, a Kodály Zoltánba áprilisban összesen 34 gyermeket írattak be a szüleik. Ibolya Olivér igazgató megkeresésünkre közölte, 22-en elektronikusan, 12-en pedig személyesen adták be a beiratkozási íveket.

Ez azt jelenti, hogy két osztályt nyithatnak, ez pedig már több éve így van – tavaly és tavalyelőtt is 30 és 40 közötti volt a beíratottak száma, az iskolának legutóbb a 2017/18-as tanévben volt 40-nél több, szám szerint 47 elsőse.

A Szent János Egyházi Alapiskola esetében még nem telt le a beiratkozási időszak, itt ugyanis május végéig tart, ugyanakkor már most elérték azt a számot, 8-at, mint tavaly összesen.

A legmagasabb számú beíratottal idén ismét egy szlovák tannyelvű, a Jilemnický utcai alapiskola bír, melyet idén 123 leendő elsős és szülője választott – tudatta portálunkkal Vladimír Jančovič, az iskola igazgatóhelyettese. A 123-ból 14-en már most halasztást kértek.

Jančovič közölte azt is, hogy a beiratkozás több mint 90%-ban elektronikusan zajlott, akik esetében pedig nem, azok április 15-ig hozzájuthattak az iskola épületében a beiratkozáshoz szükséges nyomtatványhoz, majd azt a hónap végéig kellett kézbesíteniük az intézménynek. Az egész itt is kontaktus nélkül zajlott.

Elmondható, hogy azok száma, akik ezt az iskolát választották, több éves viszonylatban idén a legmagasabb (2019/20 – 98, 2018/19 – 113, 2017/18 – 110).

Évek óta nagyságrendileg ugyanannyi a beíratottak száma a kisebbik szlovák tannyelvű Smetana ligeti alapiskolában, ahová idén 44 leendő elsőst írattak be. Both Gabriella igazgatónő közlése szerint 40-en elektronikusan, a többiek személyesen adták le az íveket. Az előző három évben 44 (2019/20), 48 (2018/19), illetve 45 (2017/18) elsősük volt.

Ha összeadjuk a leendő elsősök számát a beiratkozási időszak után (ami még természetesen módosulni fog szeptemberig), akkor kiderül, hogy idén a legkedvezőbb az arány a magyar iskolák szempontjából, ugyanis 47,59%-kal többen választottak magyar iskolát (247), mint szlovákot (167).

Ez az arány az előző évek egyikében sem volt ilyen magas a beiratkozási időszak végén: 2017/18 – 221/154 (43,5%-kal több magyar elsős), 2018/19 – 219/161 (+36%), 2019/20 – 214/154 (+38,9%).

(SzT)

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program