1
Fotó: Selye János Egyetem
Megosztás
Még az utolsó percben, a parlamentben is változhat a felsőoktatási törvény, az egyetemek képviselői csak reménykedhetnek, hogy a képviselők úgy módosítják, hogy az nekik is megfeleljen. A jogszabály egyes elemei ugyan segíthetnek az egyetemeken, de több olyan része is van, amit nem tudnak elfogadni. Juhász Györggyel, a komáromi Selye János Egyetem rektorával beszélgettünk.
Ma (kedden) kezdi a parlament a felsőoktatási törvény részletes vitáját, miközben a jogszabály utolsó ismert változatát az egyetemek és az egyetemi karok nagy része elutasítja. A tiltakozáshoz a Selye János Egyetem is csatlakozott. Miért rossz ez a törvény?
Az akadémiai tanács elutasító határozatot fogadott el, az egyetemünk által felsőoktatási tanácsba delegált tagok is elutasították, és a Szlovák Rektori Konferencia is elutasítja a törvény elfogadását. Ugyan kompromisszumos javaslatnak nevezik azt a változatot, amiről most a parlamentben tárgyalnak,
talán a tárgyalás során is születnek újabb kompromisszumok, de egyelőre nem nagyon tudjuk, hogy pontosan milyen lesz a végső változata ennek a törvénynek.
Viszont bizonyos fenntartások továbbra is megmaradtak, a parlament előtti tiltakozó akció is erről szólt, tehát nem sikerült tárgyalásos úton megoldani minden kifogásunkat a törvénnyel szemben.
Ön mit tart a legnagyobb veszélynek a törvény elfogadása esetén?
A törvény alapján teljesen átszervezik az egyetemek igazgató tanácsait, és olyan jogkörökkel ruházzák fel, amilyenekkel eddig nem rendelkeztek. A régi, vagyis a jelenleg működő igazgatótanácsok november végével megszűnnek, újakat kellene létrehozni. Az egyetemnek minden belső dokumentumát módosítani kell a következő év végéig. Nálunk is teljesen új igazgatótanács alakul majd. A kormány, pontosabban az oktatási minisztérium fogja a tagok felét delegálni, a másik felét pedig az akadémiai szenátus, de csak külsős embereket lehet nevezni.
A jelenlegi kormány beavatkozásától nem tartunk, de a kormány változhat a következő választások után, és ez az igazgatótanácsnak az összetételére is kihathat.
A kormány, pontosabban az oktatási minisztérium célja a törvénnyel, hogy a gyakorlat irányába nyissa meg az egyetemeket, beengedje a külföldi tanárokat, oktatókat is, és ezzel javuljon az oktatás színvonala. Ennek a célnak az elérésében segítheti ez a törvény az egyetemeket?
Ennek a lehetősége eddig is megvolt. Szerintem nem azon múlik, hogy a külföldi tanárok bekapcsolódhatnak-e a szlovák egyetemi életbe, hogy a törvény erre lehetőséget ad-e. Ami módosulni fog a törvényben az az, hogy hogyan nevezik ki a docenseket és az egyetemi tanárokat, de ez nem új dolog.
Én azt látom, hogy a külföldi oktatók, tanárok érkezése pénz és finanszírozás kérdése. Ezt viszont ez a törvény nem kezeli.
Tehát akkor úgy látja, hogy ez a törvény nem segíti azt a célt sem, amit a minisztérium kitűzött elé, más területeken pedig árt az egyetemeknek?
Nem minden elem rossz a törvénynek, bizonyos területeken meg fogja könnyíteni az egyetemek helyzetét. Például azt támogatjuk, hogy a levelező tagozatok tanulmányi programjainál újra ötéves lesz a képzés, tehát 3 plusz 2 év, nem pedig 4 plusz 3 év lesz. Ez biztosan segíteni fog. És vannak benne más olyan elemek is, amelyek segíteni fogják az egyetemek működését. Viszont elsősorban az egyetemi önkormányzati szervekkel kapcsolatos rendelkezéseket tartjuk nagyon visszásnak. Az egyik legfontosabb probléma, hogy az egyetemi karokon megszűnhetnek az önkormányzati szervek. Az egyetemi ugyan dönthet úgy is, hogy a statútumában, az alapszabályában, hogy meghagyja ezeket az önkormányzati szerveket, de ez csak egy lehetőség, nem kötelesség
De gondolom, a Selye János Egyetemen nem fenyeget, hogy bármelyik kari tanácsot megszüntetnék.
Természetesen nem tervezzük. Erről az alapszabályban fog a szenátus dönteni, hogy milyen módon fogják ezt kezelni. A másik gond, hogy ezt másfél éven belül, 2023 augusztus végéig kell ezeket a folyamatokat lebonyolítani. Mindezt amellett, hogy mi most egy minőségbiztosítási eljárásnak a bevezetésén dolgozunk, ráadásul most kell majd értékelni a kutatási tevékenységünket is. Ezek mellett a feladatok mellett még előírják azt is, hogy az összes belső előírásunkat módosítsuk és összhangba hozzuk ezzel a törvénnyel. Ez nem kis feladat.
Arra lát esélyt, hogy a parlamenti vita során úgy módosul a törvény, hogy az önöknek is elfogadható lesz?
Ezt nem tudom megítélni, ez most már a politika, a politikusok kezében van. Nem tudom, hogy az akadémiai közeg ezt tudja-e még befolyásolni.
Lajos P. János