1
-illusztráció- (Fotó: TASR/AP)
Megosztás
A globális mezőgazdasági munkaerő csaknem felét nők teszik ki. Azonban ötből kevesebb mint egy az általa megművelt föld tulajdonosa is. A nők szerte a világon naponta 200 millió órát töltenek vízgyűjtéssel, és egyes országokban több mint egy órát vesz igénybe az út a vízért.
Az 1994 óta június 17-én megrendezésre kerülő elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapjának idei szlogenje: Az ő földje. Az ő jogai.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) a Sivatagképződési Konferencián (UNCOD) 1977-ben jóváhagyta a sivatagosodás terjedésének leküzdésére irányuló cselekvési tervet (PACD). E kezdeményezés és egyéb tevékenységek ellenére az ENSZ Környezetvédelmi Programja 1991-ben kijelentette, hogy a száraz, félszáraz és részben öntözött területek talaja leromlott.
Ezt az ENSZ-re irányuló nyomás követte, hogy hozzon létre egy kormányközi tárgyalóbizottságot, amelynek feladata egy egyezmény tervezetének kidolgozása volt 1994 júniusáig. 1994 decemberében az ENSZ Közgyűlése elfogadta az A/RES/49/115 határozatot. Akkoriban 50 tagállam ratifikálta az elsivatagosodás és a talajromlás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezményt (UNCCD).
Ez az egyezmény kezeli a talajromlás problémáját és annak fokozatos sivataggá alakulását súlyos aszályos területeken. Ezzel egyidejűleg június 17-ét a sivatagok terjedése és a szárazság elleni küzdelem világnapjává nyilvánította. Szlovákia 2002. január 7-én ratifikálta az egyezményt, az egyezmény állandó titkársága pedig 1999 januárja óta a németországi Bonn városában található.
Az aszályok időtartama évről évre növekszik, jelenleg 2,3 milliárd ember küzd vízhiánnyal. A mérési eredmények azt mutatják, hogy a szárazföld felszínének hozzávetőleg egynyolcadát sivatagok borítják, amelyek évente mintegy 60 ezer négyzetkilométerrel bővülnek, ami nagyobb Szlovákia területénél.
A Föld legnagyobb sivataga, a Szahara, amelynek területe 9 millió négyzetkilométer, a műholdas mérések szerint évente körülbelül 120 000 négyzetkilométerrel bővül. Ez a folyamat kisebb intenzitással megy végbe Dél-Amerikában, Ausztráliában és Ázsiában is.
A mezőgazdasági területek elvesznek a sivatagok terjeszkedése miatt, többnyire legelők, de szántók és erdők is. A földterület mintegy 12 százalékát szántóként, azaz biomassza előállítására használják, amely az állatok és az emberek táplálékláncának alapvető része. A National Geographic magazin szerint az elmúlt 40 évben az emberiség termőföldjeinek mintegy harmadát veszítette el a természeti tényezők és az emberi tevékenység együttes hatása miatt.
Az UNCCD szerint a nők világszerte jelentős akadályokkal szembesülnek a megművelt földhöz való jog biztosításában, ami korlátozza a boldogulásukat. Több mint 100 országban továbbra is olyan diszkriminatív törvények és gyakorlatok vonatkoznak rájuk, amelyek megakadályozzák öröklési jogukat, valamint a szolgáltatásokhoz és erőforrásokhoz való hozzáférésüket. Mindez vallási vagy hagyományos törvények és gyakorlatok alapján történik.
Az elsivatagosodás és a szárazság elleni nemzetközi nap idei témája azt hangsúlyozza, hogy a nők földhöz és a kapcsolódó javakhoz való egyenlő hozzáférésébe való befektetés közvetlen befektetés a jövőjükbe és az emberiség jövőjébe.
TASR/para