Kaliňák aduásza egy jókora kudarc, de ő dicsekszik vele
Robert Kaliňák gyakorta dicsekszik a közigazgatási reformjával (ESO), de annak sikerét lassan talán már maga se hiszi el.
A négy éve útjára indított ESO nevet kapott reform ugyanis inkább az ország gyengeségei közé tartozik. A közigazgatási problémákra már egy belügyminisztériumi jelentés is rámutatott.
Persze az a tárca, amelyet Kaliňák vezet, csak óvatosan tette ezt:
"Az elmúlt időszak reformtörekvései ellenére továbbra is maradtak tartalékok Szlovákia közigazgatásának területén."
Példaként hoztak fel több nemzetközi összehasonlítást is, amelyekben az ország jócskán elmarad az EU-tagországok közt. A kormány hatékonyságát illetően Szlovákia 28-ból a 21. helyen tanyázik.
És most figyeljenek,
a közpénzek korrupcióval összekötött hűtlen kezelése terén Szlovákia az utolsó!
Az elemzés ugyan nem érinti a tavalyi évet, a SME által megkérdezett szakértők szerint az elmúlt évben sem változott sokat a helyzet. Az ESO reform ugyanis gyakorlatilag nem ért el mást, minthogy néhány hivatalt egy tető alá hozott össze. "Nem szűnt meg a felesleges adminisztráció, a felesleges feladatok, az értelmetlen beszámolási rendszer. és nem javult a kommunikáció az egyes hivatalok közt" - foglalta össze a reform eredményeit Radovan Ďurana az INESS intézettől.
Az ESO reform első szakaszában megszűnt néhány kerületi hivatal, majd néhány speciális körzeti is. Mindezeket 72 járási "szuperhivatal" alá vonták. Ezeknél fokozatosan létrejöttek az ügyfélközpontok, ahol a polgárok elvileg egy helyen intézhetnének el mindent a személyazonosságitól a vállalkozásalapításon keresztül az építkezési engedélyig bezárólag.
A Hayek Alapítvány igazgatója, Matúš Pošvanec szerint ugyan nem állítható, hogy a reform nem változtatott semmin, ugyanakkor szerinte el kell mondani, hogy a lehetőségek kiaknázatlanok maradtak.
"Valódi reformról csak akkor beszélhetünk, ha az redukálja a szabályozást a vállalkozókkal és a polgárokkal szemben"
- fogalmazott.
Ehhez képest szerinte a közigazgatás a saját túlszabályozottságával küzd, ami csak tovább mélyíti a bürokráciát. A problémát szerinte az jelenti, hogy túl sok a szerv és a hivatalnok. "Az egy főre eső közigazgatási alkalmazottak száma Szlovákiában magasabb, mint Franciaországban, amelyet a legbürokratikusabb országnak tartanak Európában" - szögezte le.
A SME már korábban is írt róla, hogy annak ellenére, hogy
a reform célja a közigazgatásban dolgozók számának fokozatos csökkenése, a számuk évről évre emelkedik. Az idei évben például eléri majd a 230 ezret.
Ďurana szerint az egyes hivatalnokok között ráadásul rendkívül nagyok a teljesítménykülönbségek.
Kaliňák reformja az ütemterve szerint körülbelül a felénél tart, mivel egészen 2020-ig folytatódik. Szóval egyelőre még van mire fognia, pláne, hogy az utolsó fázisára ígéri a hivatalok működésének javulását. A tervek között van például az is, hogy a Szociális biztosítót és az Általános Egészségbiztosítót (VšZP) is bekapcsolják a járási hivatalok ügyfélközpontjaiba. Tehát hogy a velük kapcsolatos ügyeinket is egy fedél alatt intézhessük.
A belügyminiszter annak idején úgy becsülte, hogy a reform több mint egymilliárd eurót spórol meg az államnak az idei évig. Dušan Sloboda az M. R. Štefánik Konzervatív Intézettől azonban úgy látja, hogy az általa hangoztatott számokat nem lehet leellenőrizni sehol. Ďurana is úgy látja, hogy a megtakarítások nem látszanak a közigazgatáson.
"Érdekes az is, hogy a központosítással megtakarított pénzeket nem a hiány csökkentésére, hanem újabb kiadásokra fordították" - húzta alá.
SME/para
