1
Fotó: TASR-archív
Megosztás
A Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN) büntető feljelentést tett, amiért a belügyminisztériumnál több száz volt állambiztonsági (ŠtB) ügynök iratait semmisítették meg a 60-as és 70-es évekből - írja a Denník N.
A 2017-es és 2018-as évben nagyon nagy mennyiségű iratot semmisítettek meg a belügyminisztériumnál. 1989 decembere óta ilyen mennyiségben iratmegsemmisítés nem történt. Akkoriban, a rendszerváltáskor az ŠtB utolsó vezetője, Alojz Lorenc parancsára cselekedtek így. Az utóbbi években pedig a belügyminiszter Robert Kaliňák volt.
Ezek az iratok arra szolgálnak, hogy rekonstruálják a represszív szervként működött kommunista titkosszolgálat munkatársainak tevékenységét 1948 és 1989 között. Egy 2002-es törvény szerint a belügyminisztériumnak az ŠtB-s iratokat el kellett volna juttatnia a Nemzeti Emlékezet Hivatalához, amely a szlovákiai önkényuralmi rendszerek tevékenységének feltárásával foglalkozik. Hosszú éveken keresztül a belügyminisztérium obstruált, tehát meggátolta ennek a törvénynek a teljesítését, és ezekben az években lényegében végig Robert Kaliňák volt a belügyminiszter.
A Denník N úgy tudja, az ŠtB 1931 és 1936 között született tagjainak iratait semmisítették meg 2017-ben, majd az 1937-es születésűekét 2018-ban. Ezek a személyek már elvileg az 50-es, 60-as években aktívak lehettek, amikor politikai és vallási okokból keményen üldöztek, bebortönöztek vagy az ország elhagyására kényszerítettek sokakat.
A belügyminisztérium az iratok megsemmisítéséről 3 éven keresztül hallgatott, az ÚPN is csak tavaly október 19-én szerzett róla tudomást a portál szerint. Akkor, amikor az iratokkal kapcsolatos további műveletekről kezdtek tanácskozni. A belügy mindent megerősítette a Denník N-nek is.
Miután 2022-ben hatályba lépett a vonatkozó törvény, a minisztérium átadott néhány iratot az ÚPN-nek, amikor viszont 2011-ben az intézet a személyes iratokat is kérte, a minisztérium azt visszautasította. A Denník N szerint emögött az is állhat, hogy az ŠtB alá tartozó ZNB tagjai (ez a titkosszolgálaton belüli rendőri szerv megnevezése volt egy ideig) közül többen a rendszerváltás után is dolgoztak, és az ő 90-es évekbeli munkájukat is tartalmazta.
2011-ben a mostani speciális ügyész, Daniel Lipšic volt a belügyminiszter még a KDH jelöltjeként, és most úgy nyilatkozott, hogy emlékei szerint abban az időszakban épphogy az ÚPN rendelkezésére biztosították az iratokat. A belügyminisztérium ma tévedésként tekint a 2017-ben és 2018-ban történt iratmegsemmisítésre, és megjegyzi, ezek az iratok a kiselejtezetteknek kisebb részét képezik, ráadásul az ŠtB-ügynökök munkája rekonstruálható a nyilvántartási lapjuk alapján is. A belügy érvelése alapján a saját irattári selejtezési tervük alapján zajlott minden. Hozzáteszik, hogy a személyes iratoknál az alkalmazott születése után 75 évig ajánlott tárolni azokat, az irattári tervben azonban 80 év szerepel.
A megsemmisítés ugyanakkor már nem folytatódik, a Matovič-kormány még 2020 őszén elrendelte a leállítását és az iratok átadását az ÚPN-nek.
A minisztérium állítja, hogy csak a törvény szerint járt el, és ehhez hasonló selejtezési eljárásból számos lefolyt, a minisztérium vezetésének erről külön nem kellett tudnia. Maga Robert Kaliňák is azt állítja, hogy erről nem tudott, és nem is lát rá okot, amiért kellett volna.
Az ÚPN közigazgatási tanácsának elnöke, Martin Slávik ugyanakkor felelős személyek abszolút önkényéről van szó a minisztériumnál, amely évekig ignorálta az intézet ez irányú kéréseit.
(Denník N)