1
Fotó: tasr
Megosztás
Amíg ön aludt, a törvényhozásban tényleg nem történt semmi rendkívüli: a koalíciós képviselők a parlamentben bevédték a belügyminisztert, és csak 53 voks gyűlt össze Robert Kaliňák leváltására a szerda hajnali 2:15-ig tartó, 13 órásra sikeredett ülésen. Mivel 74-en a kipenderítés ellen szavaztak, így marad a tisztségében a Smer-SD erős embere.
A kis színes parlamenti beszólások gyűjtői olykor perverz kíváncsisággal követik a képviselők számára feszültséglevezetőként is funkcionáló maratoni bizalmatlansági indítványi műsort. És bizony most is volt kapás. Főleg, hogy az ellenzéki honatyák az olyan „nagyágyút” akarták kilőni a bársonyszékéből, mint Robert Fico lieblingjét, a belügyminisztert. De a Kaliňák leváltására összehívott rendkívüli ülés kimenetele előre borítékolható volt: bár a résztvevők hosszú órákra bebiztosították a kormánypárti – ellenzéki adok-kapok játékot, ugyanakkor mindenki tudta, a parlamenti matematika nem engedi, hogy a sötét lovag ki legyen ütve a nyeregből.
Kaliňákra sok szót nem is kellene vesztegetni, megérdemli az ellene páros lábbal elkövetett verbális tökönrúgást. Szégyen, hogy még mindig ott rontja a levegőt a nagypolitika első soraiban. Ha Malina Hedvig ügye óta csak bibliát árult volna a pozsonyi reptéren, vagy a Jehova tanúinak Őrtornyát osztogatta volna a Šafkón, akkor sem lehetne neki megbocsátani.
De hát az ilyen leváltási hacacáré nem is arról szól, hogy mondjuk az ellenzék tényekkel aládúcolja, az éppen kiszemelt jómadárnak miért kellene repülnie. Inkább csak az összes felgyülemlett világfájdalmukat kiáltják a pusztába az érintettek, hogy könnyítsenek magukon. És teljesen legitim a lelki egészség megőrzésének ez a kibeszélős módja. Bármelyik oldalon is ül a pampoghatnékságtól feszengő dumagép.
Ami beszédes lehet az ilyen helyzetben, az az, amikor a koalíciós frakciók egyike másika teljesen kivonja magát a történésből. Amikor a képviselői csoport egyetlen tagja sem kel az ellenzék által szanaszét cincált kormánytag védelmére. Mert esetleg a francba kívánja a sárba döngölt minisztert.
Az SNS és a Híd politikusai a maratoni ülésen nem fecséreltek szót a smeres szent tehén védelmére. Bugár Béla is csak akkor szólalt meg, amikor elege lett abból, hogy Igor Matovič túlságosan belefeledkezett a szónoki teljesítményébe, és már a közúti szerencsétlenségek áldozatait is az állam nyakába varrta. Ez már sok volt a Híd elnökének, és ismertette az ellenzéki hordószónokkal, hogyan hangzik a lódító szó a szlováktól eltérő nyelveken. „Angolul liar. De tudja mit, mivel az utóbbi időben nagy barátja lett az MKP elnöke, elárulom magyarul is: maga hazug”.
Szóval a rendkívüli ülés nem szült rendkívüli eredményt, minden maradt a régiben: Matovič javíthatatlan szócséplő, Bugár meg önkéntes szómagyarító. De ami a lényeg, a koalíciós képviselők továbbra is szófogadóak és így Mikulás napján velünk maradt a belügyi krampusz is.
(sárp)