Káosz és szúnyoginvázió a Csallóközben – Válsághelyzet van, amit nem lehet kihirdetni?!

Az utóbbi hetek csapadékos és meleg időjárása kedvezett a szúnyogok szaporodásának, ami miatt helyenként mára szinte elviselhetetlenné vált a szabadban való tartózkodás bizonyos órákban, elsősorban a víz közeli területeken. Több dunaszerdahelyi járásbeli községben éppen ezért már megkezdték a szúnyogok irtását, azonban valószínű, hogy többfelé meg kell ismételni a permetezést a rajok nagysága miatt.

Számos csallóközi település a Facebook-oldalán tájékoztatja lakosait a tervezett szúnyogirtásról és az ilyenkor javasolt óvintézkedésekről, akadt viszont olyan is, ahol hiába hirdették ki, nem irtottak. Például Bősön, ahol a polgármester meglehetősen dühös emiatt.

„Nem volt irtás. Mibelőlünk bohócot csináltak. Feltettük, kihirdettük és semmi nem történt. Hogy milyen behatások miatt, magam sem tudom. Ebben én már, hogy ki mikor fog irtani, felelősségteljesen nem tudok nyilatkozni… Ez egy tragédia, meglátjuk, mi lesz a vége. Állítólag fognak permetezni, valaki biztos fog. A polgármesterek az illetékesek, akiket lehet mindenért cseszegetni, pedig minket is ám csípnek a szúnyogok” – jegyezte meg érdeklődésünkre Fenes Iván.

A legkisebb dunaszerdahelyi járásbeli városban múlt hét csütörtökre és péntekre hirdették ki a szúnyogirtást, ám ez végül nem valósult meg.

Hogy miért? „Nem tudok érdemben szólni, mert fejetlenséget érzek ebben, amit nem hiszem, hogy nekem kellene koordinálnom. Sajnálom az egészet, mert a lakosokért és a városért felelősséget érzünk, de nem hiszem, hogy én különösebben tudnék hatni arra, hogy mikor és hogyan fog megvalósulni” – folytatta a bősi polgármester.

Szavai szerint nem is vett részt azon a találkozón, amely épp városukban zajlott hétfőn reggel a Járási Hivatal, a Regionális Közegészségügyi Hivatal, a Bősi Komplex Központi Mentőszolgálat és mintegy 25 település járásbeli település részvételével. Az esemény után a járási hivatal kiadott egy sajtóközleményt, mely alapján ma, június 18-án megkezdik a szúnyogirtást a Dunaszerdahelyi járásban a kellemetlen szúnyoghelyzetből kifolyólag.

Hogy pontosan mely falvakban, azt viszont nem tartalmazta a közlemény, és nem tudtuk meg Morvay György járási elöljárótól sem, aki annyit közölt, hogy

a törvény szerint a szúnyoginvázió már nem tartozik azon indokok közé, amelyek alapján válsághelyzetet lehet kihirdetni.

Nyárasd község közzé is tette Facebook-oldalán az ezzel kapcsolatos minisztériumi iránymutatást, mely szerint válsághelyzet hirdethető fertőző betegség bizonyos szintet elérő előfordulásánál vagy gyanújánál, életre, egészségre és a környezetre veszélyes vegyi anyagok vagy pedig veszélyes mikroorganizmusok kiszabadulása esetén:

A Galántai járásban ettől függetlenül mégis kihirdették a szükségállapotot a szúnyoginvázió alapján. Juhos Ferenc, a Galántai Járási Hivatal elöljárója ugyanis másképp értelmezi a törvényt. „Van egy félmondat, ami engedi. Én azt kerestem, hogyan lehet megoldani ezt a dolgot” – szögezte le érdeklődésünkre, hozzátéve, hogy a szúnyog is hordozhat olyan fertőző baktériumot, amely alapján egy betegség esetleg csak hetek múlva mutatkozik meg.

„Arra hivatkoztam, hogy megelőzés céljából használtuk ezt a szükségállapotot. 22 évig polgármester voltam Nádszegen, megéltem egyet s mást a szúnyog témában. Abból indultam ki, hogy tudom, a polgármestereknek hogyan lehet segíteni. Ezért kihirdettük, a mai napig érvényben van, és még néhány napig lesz is” – húzta alá.

Alapvetően egy válsághelyzet kihirdetése adott esetben abban segít, hogy az érintett községek által az adott helyzetről benyújtott rendszeres jelentések és az elhárítás kapcsán kiállított számlák alapján kérhető a költségek térítése. Juhos szerint ez alkalmazható továbbra is szúnyoginvázió esetén.

„Azt írták nekünk, hogy precedenst teremtünk ezzel, hogy ezt kihirdetjük. De ha nincs precedens, akkor úgy tűnik, a törvényben minden rendben van. Ha nincs ki megmondja, hogy egy törvény bizonyos passzusa másképp is megvilágítható, akkor mindenki rábólint mindenre” – jegyezte meg Juhos.

Bírálta a vonatkozó törvénykezést Fenes Iván is, nem is kicsit. „Az egész legiszlatíva egy kalap szart sem ér, a kormány pedig a felelősséget az önkormányzatokra hárítja.”

A Csallóköz több községének a bősi mentőszolgálat nyújtott segítséget. Culka János elmondása szerint rendelkezésükre állt bizonyos összeg, amiből megvásárolta azt a szert, amivel elvégezhetik a szúnyogirtást egy e téren szakképzett személy segítségével. Morvay György szavai szerint a járásban kettő ilyen van.

Culka közölte, hogy volt viszont ez ügyben némi félreértés, mivel rövid időn belül rengeteg polgármester jelentkezett nála.

„Meg lett beszélve néhány faluval, amelynek segítettünk. Vásároltam valamennyi anyagot, odaadtuk egy cégnek, amely végzi a permetezést, és abból permeteztek ingyen. Ma már viszont száz polgármester jelentkezett, hogy hogyan írják meg a kérvényt. Azért hívtuk össze a hétfői értekezletet, hogy ami van anyag, legyen kihasználva, de az összes polgármesternek nem jut sajnos” – húzta alá.

A szúnyogirtást valamennyi településen az esti, illetve a kora reggeli órákban végzik. Az önkormányzatok figyelmeztetik a lakosokat: bár a szer nem ártalmas az emberi szervezetre, a permetezés ideje alatt javasolt bezárni az ablakokat, a kerti zöldségeket és gyümölcsöket érdemes alaposabban megmosni, és lehetőség szerint nem tartózkodni szabad ég alatt az irtás idején. Egyúttal a méhészeket is figyelmeztetik, hogy a szúnyogirtás idejére zárják be a méheiket, a permet ugyanis rájuk veszélyes lehet. Persze ez a megfogalmazás így kissé ellentmondásos, ám ennél tömörebb közlés is kiakasztott már néhány lakost. Például Egyházgellén, ahol azonnal a polgármesternél tiltakoztak.

„Kaptam egy javaslatot, hogy elvégeznék ingyen a szúnyogirtást. Mondtam, hogy nagyszerű, minden évben akarták a lakosok, csak nem volt rá pénze a községnek és ezért nem lett realizálva. Most volt rá lehetőség ingyen. Feltettük az oldalunkra, hogy június 18-án (ma) reggel öt órakor lenne elvégezve.

Néhány aktivista viszont felbolydult emiatt, és üzenetekben, levelekben vontak kérdőre, hogy miért nem volt lakossági fórum összehívva, mivel lesz permetezve, mik a hatásai és hasonlók” – emlékeztetett Iván Lajos, hozzátéve, válaszában közölte, hogy a megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező anyagról (Rotryn 50) és személyről van szó, aki a permetezést végezné.

Kifejtette, hogy a képviselőkkel is egyeztetett erről, mivel szavai szerint ugyan nem katasztrofális a helyzet, de sok a szúnyog és jól jönne az irtásuk.

Gelle azonban végül kikerült a abból a körből, ahol az ingyenes irtást végzik, kedden reggel így nem került erre sor. Előző este viszont a lakosok egy másik csoportja a falu legnagyobb Facebook-oldalán aláírásgyűjtést szorgalmazott a szúnyogirtás elvégzése érdekében, a polgármester viszont válaszolt nekik: „Nem szükséges aláírást gyűjteni, sem a hivatalban gyülekezni, mi így is megtesszük a tőlünk telhetőket. Kis türelmet kérek…”

Csallóköznádasd az egyik település, ahová viszont jutott még a múlt héten a bősi irtóanyagból, és el is végezték az irtást. Bóna Zsuzsanna szavai szerint náluk nem volt tiltakozás, a helyenként mutatott hozzáállás viszont aggasztja.

„A lakosoktól kaptunk mandátumot. Kérelmük alapján elviselhetetlen a szúnyoghelyzet, nekünk pedig lépni kellett, és azt a lehetőséget választottuk, hogy permetezünk. Nálunk senki nem volt ellene, legalábbis hozzám ez nem jutott el, hogy a lakosok elégedetlenek voltak, sőt, inkább az, hogy meg kellene ismételni” – szögezte le.

Emlékeztetett arra is, hogy a Dunaszerdahelyi járás az egyik leggazdagabb kulturális fesztiválokban, viszont nincs értelme semmit sem rendezni, ha nem lehet kimenni a szabadba a szúnyoginvázió miatt. „A szakember tudja, mikor kell permetezni, nyolc után, mikor elülnek a méhek. Este hatékony, ezért is volt esti permetezés. Kihirdettük, figyelmeztettük az embereket, ők pedig örültek, hogy szól a permetező” – közölte.

Szerinte rengeteg falu próbált az első körbe bekerülni az ingyenes permetezésnél, de a legfontosabb a Duna és a Kis-Duna menti falvak szúnyogmentesítése. „Biztosan beljebb is sok a szúnyog, de kevesebb, mint a vízparti falvakban. Akik jelen voltak a mai bősi gyűlésen, 20-25-en, mind egyértelműen azt mondták, hogy mellette vannak, mert nekünk azt kell néznünk, hogy a lakosoknak mi az igénye” – húzta alá.

Egy Nádasd méretű falu esetében 600-800 euróba kerül az egyszeri permetezés, Gelle esetében ez már mintegy ezer euróra rúg.

A vízparthoz közeli településeken, Vásárúton, Felsővámoson, Felbáron, Bakán, Dercsikán, Pozsonyeperjesen és Nagybodakon már szintén irtották a szúnyogokat múlt héten. A községek tájékoztatása szerint Dunatőkésen például csütörtökön, Nyárasdon pénteken, Királyfiakarcsán pedig szombaton zajlott az irtás. Egyelőre nem szereztünk tudomást arról, hogy ezek közül valahol mégsem valósult volna meg. Akadt, ahol megismételték, de olyan is, ahol arra panaszkodtak az emberek a községek Facebook-oldalain indult vita során, hogy az irtás hatástalan vagy kevéssé hatékony.

Ami a személyes védelmünket érinti, a vérszívók ellen a legegyszerűbb módon különféle riasztókkal, a szabadban főként sprayekkel védekezhetünk, ezek hatása azonban általában csak rövid ideig tart. Léteznek azonban olyan növények, amelyeket korántsem kedvelnek a szúnyogok, így azokkal is érdemes próbálkoznunk. A fokhagyma, a citrom, az eukaliptusz, a szegfűszeg és a fodormenta illata például kimondottan riasztó hatással van a szúnyogokra. Nem kedvelik továbbá a füstölőket és az illóolajokat sem. Bevált módszer még az almaecetcsapda, amely magához vonzza a szúnyogokat, és eltereli figyelmüket az emberről.

(SzT, fl)