A karaván haladjon, de a kutya ne ugasson...?

Barak László | 2018. április 27. - 13:39 | Vélemény

A normális szlovákiai sajtó akkor is teszi majd a dolgát, amikor Robert Fico exkormányfő, jelenlegi pártelnök már rég a politika szemétdombján vegetál, mint oly sok egyszeri használatra gyártott izé.

A karaván haladjon, de a kutya ne ugasson...?
Fotó: TASR

Ennyit arról, hogy mit és hogyan hadovál ő pártja összeröffenésén, seggnyalói körében.

Ficótól persze nem várhatjuk el, hogy primitív bizonyítványmagyarázat, meg a tőle megszokott vagdalkozás helyett beismerő vallomásban számoljon be politikája csődjéről. Amely egy újságíró meggyilkolásához vezetett. Aki azon dolgozott, hogy a köznép sokkal inkább képben legyen a szlovákiai politikai osztály, ezen belül a hatalomgyakorlók viselt dolgait illetően, mint azok a pártmamelukok, akik akkor is önfeledten tapsikolnak a vezérnek, ha az netán khm, elfingja magát a pulpituson.

Mindezt jó lesz megjegyeznie a Fico-féléken kívül azoknak is, akiknek rögtön kinyílik a bicska a zsebükben, ha a sajtómunkások célkeresztjébe kerül némely általuk fétisként imádott migrifics.

Az újságírók zöme ugyanis csak azért dolgozik, hogy olvasóik kellő információk birtokában legyenek képesek véleményt alkotni a való világról. Önmagukról, saját helyzetükről nevezetesen. Meg azok viselt dolgairól, akik nekik, az utca egyszerű embereinek köszönhetően kerülnek hatalmi pozícióba. Kizárólag azért, hogy tulajdonképpen alkalmazottjaikként őket, az utca egyszerű embereit szolgálják.

Öntökönrúgás és ostobaság tehát, ha bárki az újságírók által leleplezett és bírált közszereplőkhöz hasonlóan a sajtó embereiben lát ellenséget.

Fico azonban, miután cinkosaival együtt úgy ahogy kimásztak az önmaguknak ásott veremből, nemcsak az újságírókat mocskolja. Alapból nekirontott az utcai tüntetések szervezőinek is. Azt sérelmezve, hogy úgymond, ők akarják megszabni, hogy ki legyen belügyminiszternek kinevezve.

Mi van? Magadnál vagy, ember? Képtelen vagy felfogni a közhely értelmét, hogy nem csak tisztességesnek illik lenni, hanem annak is kell látszani? Azok után, hogy a nyilvánosság rajta kapott a közszolgává varázsolt macáddal? Druszádat, a volt belügyért, meg az olasz maffiózókkal? Ujjongania kellene talán az utcának, hogy Kaliňák Robi kvázi bejárónője lesz most már élet-halál ura a belügyben? Annyira igazságtalan, hogy majdnem mindenki fintorog, dühöng, baszakodik veletek mindezért? Szóval a karaván haladjon, de a kutya ne ugasson...?

Talán nem nektek lenne illő kussolni inkább, mint hogy lesajnáljátok a tömegeket, pártelnök elvtárs úr? Vagy rászálltok az államfőre, Andrej Kiskára is. Csak azért, mert tette, amit kell és nem ugrott bárgyú komornyikként a fölmosórongyért, hogy feltörölje utánatok piszkot...!

Nahát, ezért gondolják egyre többen, hogy nem lesz jó vége annak, mit csináltok. Hiszen épp csak elhervadtak a koszorúk virágai Ján Kuciak sírján és már ki is nyílt a csípátok! Ugyanazt, ugyanúgy bírjátok magatokból tolni a rátok annyira jellemző kizárólagos gőggel, mint a halála előtt. Ezért van megpecsételve a sorsotok. Amit nem az újságírók írnak, hanem ti magatok...