1
Illusztrációs felvétel (TASR/AP)
Megosztás
Izraelnek kártérítést kellene fizetnie azon lengyel segélyszervezeti alkalmazott családjának, akinek a halálát okozta a Gázai övezetben - jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön Varsóban.
A lengyel államfő a NATO megalapításának 75. évfordulója alkalmából megtartott sajtókonferenciáján tért ki a World Central Kitchen (WCK) nonprofit segélyszervezet hét önkéntesének – köztük egy lengyelnek – a Gázai övezetben minap történt halálára. Duda felelősségteljesnek minősítette, hogy Izrael vezetése beismerte: az izraeli erők a támadás elkövetői. A lengyel elnök egyúttal hangsúlyozta: a tragédia körülményeit ki kell vizsgálni.
Vitathatatlannak nevezte, hogy Izraelnek "megfelelő" kártérítést kell fizetnie az életét vesztő lengyel állampolgár hozzátartozóinak, függetlenül attól, baleset történt-e, vagy bármi más. Míg az izraeli vezetés "illő érzékenységgel" viszonyul a tragédiához, Yakov Livne, Izrael varsói nagykövete "sajnos képtelen" az ilyen magatartásra – folytatta Andrzej Duda, és elfogadhatatlannak nevezte a diplomata kijelentését Lengyelországra vonatkozóan a támadás után.
Az elnök felidézte: Lengyelország egy hosszabb szünet után, "komoly tárgyalások eredményeképpen" egyezett bele Livne akkreditálásába "azért, hogy megkönnyítse Izrael számára a kapcsolattartást Lengyelországgal". A nagykövet "most nagyon megnehezíti a kapcsolattartást" – fogalmazott Duda.
Livne 2022 elején foglalta el a varsói nagyköveti posztot, azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és az izraeli állampolgárok kimenekítését is koordinálta Ukrajnából. Előtte, 2021 közepétől a két ország kölcsönösen szüneteltette a nagyköveti állomáshelyek betöltését.
A nagykövet minapi kijelentéseit több lengyel politikus bírálta, köztük Donald Tusk kormányfő. Andrzej Szejna külügyminiszter-helyettes csütörtökön közölte: Livnét péntekre bekérették a varsói minisztériumba.
Duda a NATO-évfordulós beszédében közölte még: levelet írt a tagállamok vezetőinek és Jens Stoltenberg főtitkárnak, és ebben megindokolja azon korábbi javaslatát, miszerint a tagországoknak a bruttó hazai termékük három százalékára kellene emelniük védelmi kiadásaikat a jelenleg előírt kettőről. "A levelem vitát nyit erről a témáról" – jelentette ki. Röviden megindokolta most is: Moszkva "a hidegháborús időszak politikájához tér vissza (…), és erre olyan választ kell adni, mint amilyent (a Szovjetunió) kapott annak idején".
MTI