1
(Forrás: Lévai Jenő: Éhség, árulás, Przemyśl. A Magyar Hétfő kiadása, Budapest, 1933)
Megosztás
Komárom vármegyei mindennapok a Nagy Háború árnyékában című helytörténeti alsorozatunkkal azt szeretnénk fel- és megidézni olvasóinknak, hogyan zajlottak a hátországi emberek mindennapjai, ill. hogyan alakult a tájhoz kötődő személyiségek élete és munkássága az Alsó-Csallóközben az 1914–1918. évi világháború idején. Folytatódjanak hát a hírek, melyeknek forrása a korabeli regionális sajtó.
(XLIX. rész)
Meddig tart a háború? Landauer Béla budapesti író tette fel jegyzete címében a kérdést a Komáromi Ujság 1915. január 21-én megjelent számában. Történt mindez fél évvel a Nagy Háború kitörése után, három és fél esztendővel az első világégés befejezése előtt. A literátus leszögezte: „A két hadsereg közül, amelyiket előbb támadja meg a közöny, a visszavonás, a kétkedés, a rémület, az veszti el a háborút. Még akkor is, ha öttel több hadteste és százzal több ágyúja van tartalékban. A háború – véleményem szerint – addig tart, amíg a két hadviselő fél közül az egyiknek letörik erkölcsi ereje. Varsónak bevétele vagy egy kárpáti szoros kiürítése nem döntenek. Kettőnk közül az egyik, ki érzi majd a lövészárkokból és hazai földről érkező szellőből vagy viharból, hogy nincs tovább, az lesz a legyőzött.“
*
Mirtse Lajos királyi tanfelügyelő az 1915. január 19-i, keddi közigazgatási ülésen jelentést tett a tanügy aktuális vármegyei állapotáról. A szakember kijelentette, hogy még mindig van négy elemi iskola, ahol a tanítás nem kezdődött meg. Ezek a következők: a seregakoli tanyai községi, ill. a csicsói, a kolozsnémai, marcelházi református iskolák. Katonai célokra lefoglalt a vándorpusztai uradalmi népiskola, ill. hasonló okból szünetel a nagymegyeri állami és az ácsi községi óvoda. Néhány iskolát a járvány miatt zárattak be a hatóságok. A gazdasági munkák befejezése után az elemi iskolák felsőbb tagozatos tanköteleseit beiskolázták. Az ismétlő iskolákban – ahol van tanerő – megkezdődött az oktatás.
*
Berencsy László tiszti főorvos előterjesztése kimondta: „a vármegye múlt havi közegészségügye kedvezőtlen volt“. Fertőző betegség 41 községben 222 betegedéssel és 48 halálesettel fordult elő. Diftéria 18, kanyaró 4, vörheny 21, hasihagymáz 8, hökhurut 2, agygerinclob 1, gégelob 1, tüdőgümő 1 községben lépett fel. A kór megakadályozására mindent elkövettek a hatóságok.
*
„A vármegye utai – úgy a törvényhatósági, mint az államiak – jó karban vannak, s úgyszintén a rajtuk levő műtárgyak is“ – számolt be a megyei helyzetről a közigazgatási bizottságnak Berzsenyi Janovits József műszaki tanácsos. Jelentésében leszögezte: „A gútai híd ártéri részének vasszerkezete elkészült. A többi vasszerkezet szerelése folyamatban van.“
Lelkes Vince