1
Volodimir Zelenskij a visszafoglalt Izjumban (Fotó: Ukrán Elnöki Sajtóhivatal-AP/TASR)
Megosztás
Mintegy hét napja indult a komoly terület-visszaszerzést eredményező ukrán offenzíva Harkiv közelében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy 8 ezer négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza néhány nap alatt, ami nagyobb, mint Kassa megye területe (6,7 ezer négyzetkilométer). Vladimír Bednár katonai elemző szerint csak idő kérdése, hogy mikor lesz újabb nagyobb ukrán siker, az oroszok ugyanis egyre nagyobb veszteségeket szenvednek el, amelyeket nem tudnak pótolni, míg az ukránoknak most jobb a felszerelésük, mint a háború kezdetén. Úgy véli, Oroszországon az általános mobilizáció sem segítene.
Miről szól még az interjú:
Minek köszönhető a gyors ukrán siker?
Szándékosan csalták csapdába az ukránok az oroszokat?
Meg tudja tartani az ukrán fél a most visszaszerzett területeket?
Van elég kapacitása az ukrán félnek a támadás folytatására?
Összeomolhat az orosz front Herszon közelében is?
Képes lesz válaszolni az orosz hadsereg az ukránok eredményeire?
Tényleges fordulat állt be a háborúban?
Kell tartani az orosz atomfenyegetéstől?
Mikor érhet véget a háború és hogyan?
Júliusban még az orosz előrehaladást elemeztük, azóta azonban óriásit változott a helyzet az orosz-ukrán háborúban. Mit lehet most elmondani az orosz-ukrán fronton történtekről? Mi eredményezte a látszólag váratlan ukrán sikert, a jelentős előretörést Harkiv térségében?
Ez a siker egyáltalán nem váratlan. Az ukrán fél néhány hete megkezdte az offenzívát Dél-Ukrajnában, Herszon környékén. Az az offenzíva nagyon lassan haladt, néhány helyen az orosz fél ellentámadásba tudott átmenni, néhány terület többször is gazdát cserélt.
Ami azonban nagyon negatívan hatott az orosz hadseregre, hogy ezek a harcok nagy orosz veszteségekkel jártak: naponta átagosn 650 embert is veszítettek, és ennek megfelelő mennyiségű haditechnikát.
Igaz, ezek az ukrán fél adatai, de ennek a 2/3-át valós veszteségnek értékelhetjük. Ez a nagy veszteség azt eredményezte, hogy az orosz fél nem volt képes friss erőkkel ellátni a teljes frontot. A harcok nem álltak le a front más részein sem, elsősorban a Donbaszban, ahol Oroszország a veszteségek ellenére folyamatosan támadta az ukrán állásokat. Elsősorban Bakhmut térségében és Donyecktől északnyugati irányba. Mivel Oroszország nem tudta folyamatosan cserélni, frissíteni ezeket az erőket, Harkivtől délre, Izjumig a front orosz oldalán nagyon gyenge volt a védelem. Néhány tucat kilométerre ettől jelentős számú ukrán haderő állomásozott, amelyek a Donbaszban harcoló alakulatok tartalékát képezték. Ezeket tudták bevetni Harkiv térségében, nagyon hatékonyan kihasználva az orosz vonalak gyenge védelmét.
Vladimír Bednár katonai elemző (Fotó: Paraméter)
Ezt a helyzetet szándékosan alakították így ki az ukránok?
A kérdés valószínűleg arra irányul, hogy a déli ukrán offenzíva elterelő hadművelet volt-e. Szerintem nem, ezt az olvasatot ugyanis nem erősítik meg azok a harcok, amelyek Dél-Ukrajnában jelenleg is folynak. Az ukrán hadsereg jelentős része még mindig Herszon körzetében összpontosul. Ez inkább azt mutatja, hogy az ukrán fél kihasználta az orosz hadvezetés hibáját, amely mintha csak két helyszínre összpontosított volna: Herszonra és Donbaszra, itt is elsősorban Bakhmut és Donyeck térségére. Ezeken a helyszíneken is voltak ukrán támadások. Az orosz fél a front többi részét nagyon elhanyagolta, szinte egyáltalán nem volt csapatfrissítés. Ezt a lehetőséget használta ki az ukrán fél.
De ennek a helyzetnek a kialakulása törvényszerű volt, mivel az orosz harcmodor sok erőforrást igényel, arra viszont már nem volt elég tartaléka, hogy pótolja az elszenvedett veszteségeket.
Néhány frontszakaszon meggyengültek a védvonalak, éppen azon a területen, ahol az ukrán fél túlerőben volt. Ezt tudták nagyon hatékonyan kihasználni. Gyorsan áttörték a védvonalat, mélyen behatoltak az orosz vonalak mögé. Több irányban haladtak előre, ami visszavonulásra kényszerítette az oroszokat, mert bekerítéssel fenyegette őket. Az ukránok tényleg nagyon gyorsan haladtak előre, így a bekerítés kockázata valóban nagy volt.
Az orosz-ukrán helyzet 2022. szeptember 13-án (Forrás: ISW – understandingwar.org)
Jelmagyarázat:
A fekete vonallal határolt terület a 2022. február 24. előtt oroszok által ellenőrzött ukrán területe
A vörös vonallal határolt terület az oroszok által ellenőrzött terület 2022. szeptember 13-án
A kék vonallal határolt terület az ukrán offenzíva során visszaszerzett terület 2022. szeptember 13-án
Dőlt kék csíkozású terület – ukrán partizánakciók
Képes lesz megtartani ezt a viszonylag nagy és gyorsan megszerzett területet az ukrán fél?
Jelenleg biztosan. A kérdést azonban inkább fordítva kellene feltenni: az orosz fél képes lesz-e konszolidálni az erejét azokon a területeken, ahová visszavonult? Néhány természetes akadályt használtak fel, az Oszkil és a Donyec folyók mögé vonultak vissza, amelyeket könnyebb védeni.
A visszavonulás nagyon szétzilálta az orosz haderőt, de a két folyón az ukrán hadsereg is nehezen tud átkelni.
Láttunk elrettentő példát az átkelés nehézségeire, például Bilohorivka mellett, ahol az ukránok állították meg az orosz átkelést. De ez megtörtént fordítva is délen, Davidov Brod mellett, ahol az oroszok akadályozták meg az ukrán átkelést. Igaz, az ukrán hadsereg néhány ponton a napokban már átlépte a Donyec folyót, Szvjatohirszka és Liman térségében. Ez azt mutatja, hogy a visszafoglalt területet képes lesz megtartani.
Vagyis az ukrán fél akár folytathatná is a támadást északkeleten?
Ezt nem mondanám. Szerintem az ukrán előretörés most érezhetően le fog lassulni. Az említett két hídfő a Donyec keleti partján segíti majd a későbbi előretörést. Lenne ugyan lehetőség most is folytatni az előrenyomulást Liszicsanszk irányába, de sokkal lassabban az eddigieknél. Emellett folytatódhat az előrenyomulás Dél-Ukrajnában, Herszon térségében is. Ott a támadás lassabb, „konzervatívabb”, óvatosabb, de még mindig gyorsabb, mint az oroszok korábbi előretörése volt.
Meghatározható ebből, hogy melyik terület a fontosabb az ukrán hadsereg számára?
Szerintem az ukrán félnek minden terület fontos. Herszon térségében kihasználták azt, hogy a Dnyeper hídjainak bombázásával hatékonyan elvághatják az oroszok utánpótlásvonalait, elszigetelték ezt a területet. Harkivnél pedig a meggyengült az orosz védelmet használták ki. Vagyis nem fontosabb egyik terület sem a másiknál, inkább a legészszerűbben használják ki az erőiket a legjobb eredmény érdekében.
Viszont most már a front egyre nagyobb részén állnak támadásban, van erre elég kapacitásuk, van elég emberi erő és haditechnika ennek a folytatására?
Valóban a front több részén folynak heves harcok, de például a zaporizsjai szakaszon már több hónapja stabil és csöndes a helyzet. És itt az ukrán és az orosz haderő is viszonylag gyenge. Még azt is mondhatnám, hogy itt lehetne egy újabb meglepetésszerű támadás ukrán részről, olyan, mint amilyet Harkiv mellett láttunk.
Azt is elmondhatjuk, hogy az ukrán fél sokkal hatékonyabban semmisíti meg az orosz haderőt, mint fordítva, az ukránok veszteségei sokkal alacsonyabbak, így csak idő kérdése, hogy mikor követ el újabb hibát az orosz fél.
És ezt az ukránok újra kihasználhatják. Ha Oroszország nem változtat alapvetően a háborúhoz való hozzáállásán, akkor csak idő kérdése, hogy mikor jön egy újabb ukrán offenzíva, újabb területek felszabadítása.
A frontok állása Harkiv körzetében szeptember 13-án (Forrás: ISW – understandingwar.org)
Az orosz front összeomolhat Herszon mellett is, ahogyan ezt Harkiv térségében történt?
Erre egyelőre semmi sem utal, de kizárni nem lehet. Mi jelenleg nem tudjuk, hogy az ukrán hadsereg legnagyobb ereje hol tartózkodik. Ez az első páncélos dandár, amelyik Herszon vagy Zaporizsja térségében is állomásozhat. De ez a frontszakasz is csaknem 1000 km hosszú, így nehéz megmondani, hogy hol tervezik bevetni ezt az erőt.
Az orosz front összeomlásához azonban az kellene, hogy az ukránoknak sikerüljön egy kisebb áttörés, ami eddig Herszon térségében nem sikerült.
Az ukránoknak még mindig mintegy 50 km-t kellene megtenniük Nova Kahovka irányába, hogy be tudják keríteni az orosz haderőnek ezt a részét. Most ennek még semmi jele, de a helyzet nagyon gyorsan megváltozhat.
Képes lesz reagálni az orosz hadsereg az ukránok utóbbi hetekben/napokban elért eredményeire? Mi kellene ehhez?
A válaszhoz tudni kell, hogy Oroszország a háború kezdete óta elveszítette a szárazföldi erőinek mintegy 40 százalékát, és ezt nem tudja pótolni, megújítani.
A 40 százalékát annak, amit bevetettek a háborúban, vagy az összes szárazföldi erőinek?
Valamennyi szárazföldi erejének 40 százalékát. Tipikus példa: az orosz hadseregnek a háború kitörése előtt mintegy 2900 tankja volt. Az ukrán fél azt állítja, hogy 2100 tankot semmisített meg vagy zsákmányolt. Független források ennek a mennyiségnek a 2/3-át, mintegy 1400 elvesztését tudják megerősíteni, vagyis az orosz haditechnika, a szárazföldi erők technikájának több mint 40 százaléka biztosan elveszett. Más haderő esetében is hasonló arányt mutat a megsemmisített orosz haditechnika aránya. Az orosz fél nem tudja ezeket a veszteségeket pótolni.
Tudjuk, hogy Oroszország 1990 óta csak mindössze 600 darab T90-es tankot tudott legyártatni saját magának, a többit exportálta. A jelenlegi veszteséget egyszerűen nem tudja pótolni, a helyzetét még a gazdasági szankciók is nehezítik.
Az ukrán hadsereg veszteségei ennél sokkal alacsonyabbak, és ráadásul sok fegyvert zsákmányol Oroszországtól. Emellett komoly fegyverszállítmányokat kap az őt támogató nyugati államoktól is. És Ukrajnát mintegy 50 fejlett állam támogatja. Már eddig több száz tankot, páncélosokat, löveget és egyéb fegyverrendszert kapott. A helyzet az, hogy Ukrajna most több haditechnikával, nagyobb haderővel rendelkezik, mint a háború kezdetén. Oroszország viszont sokkal kisebb haderőt, kevesebb technikát tud bevetni, mint a háború elindításakor, ráadásul a bevethető haderő minősége is gyengébb. Ha ez a trend folytatódik, akkor csak idő kérdése, hogy Oroszország mikor veszíti el ezt a háborút. Ez valójában törvényszerűen be fog következni.
Ha ezt látjuk, akkor az orosz félnek nem állna érdekében most elkezdeni a béketárgyalásokat?
De, és ezt ők is érzik, hiszen a külügyminiszter vagy a Kreml szóvivője folyamatosan panaszkodik, hogy Ukrajna nem akar tárgyalni.
De Ukrajnának most nincs miért tárgyalnia, a legjobb úton van afelé, hogy megnyerje ezt a háborút.
Oroszország most nem szabhat semmilyen feltételeket a tárgyalás megkezdéséhez, hiszen az ukrán fél számára minden tárgyalás hátrányos lenne.
Tehát valóban olyan komoly fordulat állt be a háborúban, hogy most Ukrajna áll nyerésre? Zelenszkij szerint mintegy 8000 négyzetkilométert foglaltak vissza, de ha a térképre nézünk, ez még mindig csak az oroszok által február óta elfoglalt terület negyede-ötöde. Vagyis még hatalmas területet kell visszafoglalniuk.
Ez igaz, de itt tudatosítanunk kell még valamit. Azt, hogy Ukrajna ezt a háborút már ezelőtt az offenzíva előtt megfordította, már korábban nyerésre állt. Mint mondtam, az oroszok nem tudják pótolni a veszteségeiket, míg az ukrán fél viszonylag hatékonyan képes a veszteségeinek a pótlására. Ez logikusan oda vezet, hogy az orosz haderő bizonyos helyeken rendkívül elvékonyodik, és ezt az ukránok kihasználják. Ez a gyors offenzíva is csak idő kérdése volt. Az, hogy az ukrán fél ezt most nagyon hatékonyan ki tudta használni, az csak illeszkedik abba a pozitív képbe, amit az ukrán haderőről kialakítottunk már a háború kezdete óta. Ebben a háborúban már több „csodát”, fantasztikusan megvalósított hadműveletet láttunk tőlük. Logikus, hogy a jövőben még több ilyen helyzet alakul majd ki, amit az ukrán fél kihasználhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a helyzetek most azonnal létrejönnek.
De idővel egyre több ilyen lesz, és az orosz fél nem fog majd tudni ezekre reagálni, és a védelmi vonaluk egyszerűen összeomlik. Ez nem holnap lesz, nem a következő hetekben, szerintem valamikor a jövő év első negyedének végén, a második negyedév elején.
Tehát ön szerint Oroszország saját erejéből nem képes legyőzni Ukrajnát? Nincs meg hozzá neki sem az emberi erőforrás, sem a haditechnika?
Egy modern katonai konfliktusban az emberi erő nem játszik akkora szerepet, mint a korábbi évszázadokban. Igaz, hogy az emberi erőforrásaik sem elégségesek, elsősorban a kiképzésük gyenge, de azt kell látni, hogy minden háború egy bizonyos ponton a „számok háborújává” változik. Ahogyan előbb mondtam, Oroszország annak ellenére, hogy területileg és népességet tekintve is többször akkora, mint Ukrajna, a hadserege is többszöröse az ukránnak, de egyszerűen elhasználja ezeket az erőforrásait.
Ha nem történik alapvető változás, és most nem látszik, hogy bármi ilyen készülne, akkor Oroszország nem lesz képes ellenállni Ukrajnának, és fokozatosan fel kell adnia az elfoglalt területeket.
És nemcsak a most elfoglalt területekre gondolok, hanem a 2014-ben elfoglaltakra is, vagyis a szeparatista területekre és a Krímre is. És ez engem is meglepett. Amikor néhány hónapja megkérdezte tőlem, hogy képes lesz-e Ukrajna visszafoglalni Krímet, azt válaszoltam, hogy ennek nagyon kicsi az esélye.
A frontok állása Herszon térségében (Forrás: ISW – understandingwar.org)
Vagyis most már valószínűnek tartja, hogy az oroszok a Krímet is elveszítik?
Szerintem az ukrán fél már képes erre, és ráadásul azok a félelmek is megszűntek, hogy a Krím elvesztése eszkalálhatná ezt a konfliktust, mert azt a területet oroszok már a sajátjuknak tartják. A helyzet most az, hogy Oroszországnak már nincs sok lehetősége arra, hogy a háború irányát megváltoztassa. Tipikus példa erre, hogy sokszor felmerül az általános mobilizáció lehetősége Oroszországban.
De ha az oroszok nem voltak képesek biztosítani a folyamatos fegyver-, élelmiszer- és munícióellátást 150 ezer katonájuknak, akkor hogyan tudnák ezt biztosítani 300 ezer, félmillió vagy egymillió katonának.
Az ellátási gondjaik óriásiak lennének.
Sokszor felmerül, hogy az oroszok a taktikai atomfegyvert vethetnek be, egyes orosz tisztviselők is lebegtetik ezt a lehetőséget. Ettől sem kell tartani?
Az atomfegyverek bevetése Oroszország számára még nagyobb problémát okozna.
Abban a pillanatban elfordulnának tőle a ma még neutrális államok is, mint India vagy Kína.
Ez Oroszország számára hatalmas csapás lenne.
Szó van arról is, hogy Észak-Korea valamilyen módon segíthetné Oroszországot, akár fegyverekkel, akár katonákkal. Segíthet ez Oroszországnak?
Oroszország már hónapok óta próbálkozik haditechnika beszerzésével a szövetségeseitől. Azt tudjuk, hogy lőszert vásárolt Észak-Koreától és drónokat Iránból. Oroszország tisztában van a hátrányaival, igyekszik ezeket kompenzálni.
De látjuk, hogy milyen tényleges lehetőségei vannak: neki Irán és Észak-Korea a támogatója, ezzel szemben Ukrajnát az Európai Unió, az USA, Japán vagy Ausztrália, mintegy 50 fejlett ország támogatja.
Ez hatalmas különbség az erőviszonyokban.
Tehát ön szerint tél előtt nem fejeződik be ez a háború akkor sem, ha nem következik be valamilyen, az ukrán fél számára hátrányos fordulat?
Meggyőződésem, hogy a következő hónapokban még több ilyen látványos ukrán sikert látunk majd, és egy idő múlva az orosz haderő összeomlik. De nem heteken belül, és nem is egy-két hónapon belül.
Ez az összeomlás a háború végét is jelenti majd?
Igen, de ezt is értelmeznünk kell. Én például nem tudom, hogy mi történik majd, ha az ukrán fél eléri a korábbi országhatárait, vagyis Oroszország határát.
Az biztos, hogy nem fogja azokat átlépni, nem fogja támadni Oroszországot a saját területén, hiszen ezzel elveszítené a támogatóit. Ezt Zelenszkij is tudja.
De Oroszország nem hirdetett háborút Ukrajna ellen, tehát nem kerülhet sor normális béketárgylásra sem. Az állapot nagyon hasonlít majd arra, amit most látunk az északi ukrán területeken, ahol kölcsönösen lövik egymást a felek. Szerintem valami hasonló lesz majd a háború végén is, a helyzet csak lassan fog stabilizálódni. Ez azt is jelenti, hogy itt Európában évekig lesz egy „forró határ”.
Lajos P. János