A képviselők többsége csak kampánynak használta a rendkívüli parlamenti üléseket, a javaslatokról nem igazán akartak tárgyalni

Három plusz egy rendkívüli ülést hívott össze Boris Kollár (Sme rodina) házelnök, amiből hármat már csütörtökön megpróbáltak – sikertelenül – megnyitni. Egyet a korábbi ellenzék, elsősorban a Smer kezdeményezett, a célja egy olyan határozat elfogadása volt, amely megpróbálta volna előírni az Ódor-kormánynak, hogyan kezelje a menekültválságot:

vezesse be a határellenőrzést a szlovák-magyar határon, vegye őrizetbe a menekülteket és toloncolja őket vissza Magyarországra, szigorítsa a határvédelmet.

Ennek a megnyitását a Smer, a Hlas és a szélsőséges képviselők mellett több alkalommal a Sme rodina képviselői is támogatták, beleértve Boris Kollár házelnököt is. Ezt az ülést a volt kormánykoalíciós pártok képviselői szinte egységesen ellenezték.

Nem adnák ki a tartózkodási igazolást

Kizárólag a menekülthelyzet kezelése lett volna a negyedik, vagyis a plusz egy ülés témája is, ezen azonban már a kormány által kidolgozott törvénymódosításról tárgyaltak volna a képviselők. Ez az úgynevezett „Szlovákiai tartózkodási igazolás” című űrlap kiadását szabályozta volna. A rendőrség szerint ezt jelenleg minden menekültnek ki kell állítani, igaz, jogilag semmire nem hatalmazza fel őket. A menekültek azonban úgy értelmezik ezt a dokumentumot, mint egyfajta „tartózkodási engedélyt”, ezért kifejezetten kérik a rendőröktől.

A kormányjavaslat lehetővé tenné, hogy a rendőrség megtagadja ennek az „igazolásnak” a kiállítását, és a kabinet szerint ez csökkentené a menekültek szlovákiai beáramlását is.

Ennek az ülésnek az összehívásáról Boris Kollár egyezett meg Ódor Lajos kormányfővel. „Mindenkinek, akinek fontos a menekültválság megoldása, támogatnia kell az ülést” – mondta még csütörtökön Kollár. A rendőrséget védve azzal érvelt, hogy lehetővé kell tenni, hogy ne adják ki a „tartózkodási igazolást” a menekülteknek.

Ennek ellenére Kollár pénteken az ülés megnyitását csak első alkalommal támogatta, a második alkalommal már bojkottálta azt.

„Azt mondják, nem lehet lezárni a határt, meggyőződésem, hogy őrizni kell minden hidat, minden határátkelőt – támadta a rendőrséget pénteken Kollár. – A rendőrség vezetése csődöt mondott, a választások után le kell váltani az egészet.” Szerinte a demonstratív határőrizet elrettentené a menekülteket az országba való belépéstől. Arra nem tért ki, hogy a magyar határkerítés akkor miért nem tartja vissza a menekülteket.

A volt ellenzék a kitoloncolást erőltetné

Az első alkalommal még 65 képviselő nyomott gombot, a második alkalommal már csak 50. Az ülést a korábbi ellenzék nagy pártjai, a Smer és a Hlas egyáltalán nem támogatták, pedig ők azok, akik a leginkább riogatnak a menekültekkel. „Mi már júniusban megtettük javaslatainkat, de akkor senki sem figyelt ránk” – magyarázta a Hlas álláspontját Denisa Saková korábbi belügyminiszter.

Ő kitart amellett, hogy a menekülteket le kellene tartóztatni – az ő megfogalmazásában „korlátozni kellene őket a mozgásukban”, és ki kellene utasítani az országból, pontosabban visszatoloncolni Magyarországra. Saková azzal nem foglalkozik, hogy Magyarország nem hajlandó visszafogadni a Szlovákiából kiutasított menekülteket.

Az ülés megnyitását a Smer sem támogatta. Robert Fico pártelnök szerint ők a „kemény kéz” módszerét alkalmaznák, vagyis egyetlen menekültet sem engednének be az országba. Bevezetnék a határellenőrzést a szlovák-magyar határon, és szigorítanák a határvédelmet, hogy a zöld határon se jussanak be az országba menekültek. Azt Fico nem árulta el, hogyan tudnának hermetikusan lezárni 600 km-es határt.

Šimečka: Orbán is felelős

Michal Šimečka (Progresszív Szlovákia) szerint hiba volt, hogy a képviselők még csak nem is tárgyaltak a kormány javaslatáról. „Nem lehet egyetlen lépéssel mindent megoldani, de sokat segíthet az is, ha nem kapnak igazolást a menekültek” – mondta a PS elnöke. Szerinte emellett Magyarországot is diplomáciai nyomás alá kell helyezni.

„Helyezzük nyomás alá Magyarországot, mert a kialakult helyzetért komoly felelősséggel tartozik Orbán Viktor is. Azzal dicsekedett, hogy falat épít, megállítja a menekülteket. Vagy nem sikerült neki, vagy szándékosan engedi át a menekülteket” – jelentette ki Šimečka.

Az ülés megnyitását nem támogatta az SaS sem. Richard Sulík szerint az nem sokat segítene a helyzeten, ha a menekültek nem kapnák meg az igazolást a tartózkodásról. „Én ezt teljesen abszurdnak tartom. A kormánynak a határellenőrzést kellene megoldnia. Ha a rendőrök nem tudják megtenni, akkor a hadsereget is be kell vetni, ha nem elég 500, akkor 5000-et kell bevetni” – jelentette ki Sulík.

A kormány javaslatát védte és az SaS-t támadta Eduard Heger (Demokrati) korábbi kormányfő is.

„Megoldhattuk volna ezt a helyzetet, de az SaS nem akarta” – jelentette ki Juraj Šeliga, a párt képviselője.

Ha Sulíkék első alkalommal nem bojkottálják az ülést, akkor sikerült volna megnyitni: csak 11 szavazat hiányzott, a pártnak 20 voksa van. A Demokraták hajlandóak újabb ülést kezdeményezni, ha ezt a kormány szükségesnek tartja.

Az orvosokkal sem foglalkozik a parlament

A parlament nem nyitotta meg azt az ülést sem, amelyen az orvosi ügyeletek nyitvatartásának szabályozását módosíthatták volna a képviselők. A kormány abban állapodott meg az orvosokkal, hogy az eddigi 10 óra helyett 8-oi kell csak ügyeletet tartaniuk. Egyben emelkedne a díja annak, ha valaki indokolatlanul venné igénybe az ügyeletet: az eddigi 2 euró helyett 5 eurót kellene fizetnie. A kórházi ügyeleten a jelenlegi 10 eurós díj emelkedne 25-re. Ez lett volna a feltétele annak, hogy a gyerekorvosok újra vállaljanak ügyeletet. Jelenleg ugyanis az fenyeget, hogy egyáltalán nem lesz ügyelet, az orvosok felmondták az erre vonatkozó szerződéseiket.

Michal Palkovič egészségügyi miniszter jövő hétre válságstábot hívott össze. „Nagyon válságos a helyzet, fennáll a veszélye annak, hogy teljesen összeomlik a rendszer” – jelentette ki a miniszter.

Az egészségügyi törvény elfogadásához szükséges ülést az SaS kivételével a volt kormánypártok támogatták. Az SaS azzal indokolta a bojkottot, hogy az új parlamentnek és a kormánynak lesz lehetősége a helyzet kezelésére. „A törvény különben is csak januárban lépne életbe, az új parlamentnek tehát lesz ideje elfogadni azt” – jelentette ki Janka Bittó Cigániková, az SaS egészségügyi szakértője. Palkovič szerint azonban az orvosokkal kötött megegyezés feltétele volt a jogszabályok módosítása, enélkül nem érvényes a magállapodás.

Az ellenzéki képviselőknek elsősorban a díjemelés nem tetszik, sem a Smer, sem a Hlas nem tartja elfogadhatónak az ügyelet igénybevételi díjának emelését. Peter Pellegrini (Hlas) ugyan elismeri, hogy sokan visszaélnek a jelenlegi rendszerrel, de nem támogatja a díjemelést, ugyanakkor más javaslata sincs.

A büntetőtörvénykönyv sem változik

A képviselők nem voltak hajlandóak megnyitni a büntetőtörvénykönyvet sem, ami a kényszergyógykezeltekre vonatkozó szabályozást szigorította volna. A módosítással a tavaszi, dubnicai brutális gyilkosságra akart választ adni a kormány, amikor egy 39 éves nőt ölt meg zaklatója. A férfi kényszergyógykezelés után került szabadlábra, nem sokkal a gyilkosság előtt.

Ódor Lajos kormányfő szerint az emberek 3:0-ra „kikaptak” a parlamenttől.

„Ezt a meccset elvesztettük, Képviselők- Lakosság: 3-0” – kommentálta a parlamenti eseményeket a kormányfő.

A kormány javaslatára kezdeményezett ülést, amely a menekültválságra adna legalább részleges választ, hétfőn még megpróbálják megnyitni a képviselők.

– lpj –