Kerge, kódli, kukkó I.

A Csallóközi Lapok szerkesztősége az 1900-as évek elején felkérte olvasóit, gyűjtsék össze környezetükben a legérdekesebb tájszókat, szójárásokat, közmondásokat. Íme egy csokorravaló az akkori regionális hetilap hasábjain közölt kifejezésekből.

A válogatás 1911-ben a lap szerkesztőjének, Baranyay Józsefnek A régi Csallóköz (Csallóköz történetéhez) című könyvében is megjelent:

I. rész

Siskafánk – fánk (Gúta, Kamocsa).

Pukkanó bor – pezsgő (Gúta).

Dokány – kabát (Bős).

Ördöglova – kerékpár (Bős).

Lityifityi – csekélység kifejezése. Pl. lityifityi adósság – krajcáros adósság (Tany).

Rózombók – a lekicsinyelt rokonság. Annyi, mint pereputty (Tany vidékén).

Pap – az asztag betetőzéséhez szükséges legfelső kéve a kazal ormán. Az egész Csallóközben.

Turkált fodor – a fodor egy neme (Bogyán).

Dőzs – zaj, zsivaj.

Tolla neheze – csak a toll nyom rajta valamit, pl. libánál (Padány).

Csigeszteni – csitítani, vígasztalni (Alistál).

Pördűködik – pörög, sürög-forog (Alistál).

Hajtovány – hajtott kalács (Tany).

Hangyál – hangya (Tany).

Lisztes Padány – jómódú Padány.

Málés Mad – szegény Mad.

Herberg – rendetlenség (Alistál).

Rékas – szennyes edény (Alistál).

Sejti – sajnálja (Alistál).

Utánaléteztem – utánanéztem (Somorja).

Karésó – szélső (Kismagyar).

Ludfi – liba (Kismagyar).

Tikfi – csibe (Kismagyar).

Az együgyüség kifejezésére a következő kifejezései vannak a csallóközi népnek: bomhé, bászli, bumfordi, dédó, dőre, görhöny, gyüge, dohogó, hüle, lühe, höpe, kerge, kódli, kukkó, kuttyó, kókos, kalótya, lüttyő, tüttyő, mákla, mafla, mamlasz, mulya, mofé, mommota, motyogó, makogó, mátyoli, mula, málé, nyámmogó, sunyi, sehonnai, toholi, toplaki stb.

(Folytatjuk)

Lelkes Vince