Két tucat szlovákiai kórház kiesik az első ligából. Az Öné is köztük van?
A kórházak kategorizálása a tavaly decemberben elfogadott kórházreform része. Az egészségügyi minisztérium érvelése szerint azárt van rá szükség, mert "túl sok" a kórházunk az orvosok és egészségügyi nővérek számához viszonyítva. Az első és második osztályba történő kategorizálásukkal optimalizációra kerülhet sor. Az ún. első ligába tartozó kórházak továbbra is teljes értékű általános kórházak maradnak, az onnan kiesőkre viszont hosszú távon átalakulás vár.
Az egészségügyi minisztérium közzétette azon kórházak listáját, amelyek az első, illetve második ligába kerültek. A 94 szlovákiai kórházból 48 tartozik az elsőbe, amelyek második-ötödik szintű intézményeknek felelnek meg. A SME közölte a listát, melyen az öt kórházból álló Pozsonyi Egyetemi Kórházat (UNB) egynek vették. Ugyancsak rajta van a listán a pozsonyi Szent Mihály kórház és a trencséni rabkórház, amelyek közérdekből foglalják el ezt a helyet, mivel más kórház nem helyettesítheti őket.
Az első ligába tartozó intézményekkel a biztosítók kötelesek szerződést kötni, ezek azok az intézmények, melyekben az állami kötelező gyógyászati programokat ír elő, tehát kötelezően kell működtetniük bizonyos osztályokat és ellátniuk feladatokat. A kórházi kattegoriák öt szintjéből lényegében négy ide sorolandó.
A nagyvárosok egyetemi kórházai értelemszerűen ebben a ligában foglalnak helyet, beleértve az érsekújvárit is, a délnyugat-, illetve dél-szlovákiai régióból pedig ide tartozik a Svet zdravia intézményeinek többsége, a dunaszerdahelyi, nagymihályi, rimaszombati, rozsnyói, iglói kórházak, továbbá az AGEL hálózatba tartozó komáromi, lévai és kassa-sacai intézmények, valamint a losonci kórház.
Az ide tartozó intézmények közül a legmagasabb, ötödik szintet képviselő a Pozsonyi Egyetemi Kórház, és partnerintézményei (Gyermekbetegségek Nemzeti Intézete, Nemzeti Onkológiai Intézet), a negyedik szintet a Besztercebányai és Kassai Egyetemi Kórházak jelentik, amelyek olyan specializált műveleteket is elvégeznek, mint egyes szív- és idegssebészeti beavatkozások.
A harmadik szintre tulajdonképpen a megyei fővárosok nagy kórházait sorolták Nagyszombattól Eperjesig, míg a legtöbb kórház az ún. első ligán belül negyedik szintű ellátást biztosít, erre van szüksége a lakosság legnagyobb részének. A minisztérium magyarázata szerint ezekben a kórházakban vannak szülészetek, ízületcserék, de alapvető sebészeti beavatkozásokat is elvégeznek. Az ilyen kórházaknak mindenki számára fél órán belül elérhetőknek kell lenniük.
A második ligában (egyes szintű kórházak) ilyen kötelező programok nincsenek, és a biztosítókon áll, hogy kötnek-e az ide tartozó intézményekkel szerződést. A SME cikke szerint ezek az intézmények előbb utóbb egyfajta utókezeléseket biztosító gyógyászati intézményekké válhatnak. Sok kórház került ide az észak- és délkelet-szlovákiai régióból, de akadnak nyugatiak is.
A magyarlakta régiók kórházai közül ide sorolódik a galántai, az ipolysági, a nagykürtösi, a nagyrőcei, a tőketerebesi és a királyhelmeci kórház is.
Egyelőre nem dőlt el, hova kerül a Penta által épített és a működését várhatóan márciustól megkezdő pozsonyi Bory kórház (ide költözik tavasszal a dunaszerdahelyi Svet zdravia kórház vezető ortopédiai csapata az ortopédiai robottal)
A kórházak kategorizálásától azt várja a minisztérium, hogy növekszik az egészségügyi ellátás színvonala, mivel optimálisabban oszlanak majd el az orvosok és a nővérek. Másrészt a második ligába került kórházak sem maradnak páciensek nélkül, ezekben ugyanis a hosszabb távúellátást igénylőket helyezhetik el, az erre a célre szükséges betegágyakból ugyanis eddig kevés volt, noha a lakosság öregedésével növekszik rájuk az igény. Elvégezhetnek ezekben az intézményekben olyan alapvető beavatkozásokat is, mint a CT vagy mágneses rezonancia.
A végleges felosztásukat 2023 júniusig kellene jóváhagyni, miközben az új szabályok szerint 2024-től kezdenék meg a működést.
(SME)
