Kettős életet élt a választási kampány alatt az OĽaNO belügyi államtitkára, senki se tudta, hogy titkosügynök!
Lukáš Kyselica korábban a Gorilla-nyomozócsoport vezetője volt, miután viszont távozott a rendőrségtől, a védelmi minisztérium alá tartozó katonai hírszerzésnél kötött ki - derítette ki a Denník N. A katonai hírszerzést akkoriban az a Ján Balciar vezetett, aki többek között arról is elhíresült, hogy összetűzésbe került az OĽaNO jelenlegi védelmi miniszterével, Jaroslav Naď-gyal, emellett pedig gyanús módon tett szert számos tátrai ingatlanra. Kyselica a katonai hírszerzés titkosügynökeként indult a választásokon az OĽaNO listáján, képviselői kinevezése előtt egy nappal azonban kilépett. Most a belügyminisztérium államtitkára.
Kyselica közel fél éven keresztül volt titkosügynök, 2019. október 1-től 2020. március 19-ig, másnap vette át a parlamenti kinevezéséről szóló dekrétumot. Korábbi főnökét, Ján Balciart Jaroslav Naď azonnal leváltotta, amint védelmi miniszterré nevezték ki.
A mai belügyi államtitkár tehát az egész választási kampány alatt a katonai hírszerzésnek dolgozott, erről pedig a Denník N szerint az OĽaNO-nál sem tudhattak. Ő maga ezt nem erősítette meg, de nem is cáfolta a lapnak, azt mondta, ha ilyesmire igennel válaszol, akkor megsérti a titkosított információkról szóló törvényt, ha pedig nemmel, akkor vélhetően hazugnak fogják hinni. A védelmi minisztériumhoz irányította a lapot.
Kyselica korábban nyomozóként vezette a Gorilla-csoportot, továbbá ő vizsgálta azt az ügyet is, mely szerint Pavol Rusko a Markíza tulajdonosaként megrendelhette üzlettársa, Sylvia Volzová meggyilkolását. A rendőrségtől akkor távozott, mikor a Kuciak-nyomozócsoport a Marian Kočnernél tartott házkutatás során megtalálta a Gorilla-ügy hangfelvételeit.
Néhány nappal azelőtt, hogy távozott a rendőrségtől, több interjút is adott, melyekben beszélt arról is, hogy fontolgatja a belépést a politikába Igor Matovič oldalán. Felesége éveken keresztül Matovič cégénél, a Regionpressnél dolgozott. Azt mondta, szeretné, ha valaki megvédené a rendőrök érdekeit is, mivel a parlamentben nagy a jogászi lobbi, a törvényeket pedig a ügyvédek és védenceik érdekébn módosítják, az egyszerű emberek kárára. Hozzátette, a gyakorlatból tudja, min szükséges változtatni.
Beszélt arról is, hogy elképzelhető, hogy csak valamely képviselő asszisztense lesz, de az is, hogy a társadalomellenes tevékenységgel kapcsolatos bejelentést tevőket védő hivatal élére jelentkezik. Ekkor viszont már tudnia kellett, hogy néhány napon belül a katonai hírszerzés tagja lesz, mivel a felvételi folyamat több hónapos - írja a Denník N.
A lap beszélt néhány OĽaNO-képviselővel, akiket kellemetlenül meglepett a dolog, szavaik szerint csak a választások után szereztek erről tudomást. Elmondásuk szerint Kyselica arról győzködte őket, hogy belülről próbálta megváltoztatni a rendszert, ugyanakkor elismerte azt is, hogy az akkori főnöke, Balciar információkat kért tőle OĽaNO-s kollégáiról, Jaroslav Naďról és a mostani belügyminiszterről, Roman Mikulecről. Hivatalosan, a törvényből kifolyólag azonban egyikük sem nyilatkozhat erről, mivel titkos információnak számít.
Jaroslav Naď
Kyselica akkor is a katonai hírszerzésnél volt, amikor a NAKA vizsgálatot indított Jaroslav Naď ellen, amiért a gyanújuk szerint titkos információkat szivárogtatott ki. A bejelentést Balciar tette erről, és azon alapult, hogy Naď a Szkripal-üggyel kapcsolatosan érdeklődött bizonyos orosz személyek szlovákiai jelenlétéről. Peter Pellegrini akkor összehívta a biztonsági tanácsot is emiatt, nem sokkal később viszont a NAKA nyomozója maga állította le a vizsgálatot. Az OĽaNO szerint Balciar bosszújáról volt szó, amiért képviselőjük a vagyoni viszonyait piszkálta.
A Denník N szerint anyagi indokai is lehettek annak, hogy Kyselica a katonai hírszerzéshez ment, mivel néhány éve hiányzott ahhoz, hogy befejezze szolgálati évét a rendőrségnél. Ha marad, akkor az OĽaNO jelöltjeként nem kampányolhatott volna, a katonai hírszerzésnél viszont csendesen is ellavírozhatott, a szolgálati nyugdíja pedig ebből kifolyólag 300 euróval magasabb.
Az ügy kapcsán Jaroslav Naď miniszter most kijelentette, hogy a rendelkezésre álló információk alapján Lukáš Kyselica továbbra is élvezi a bizalmát. Hasonló szellemben nyilatkozott Roman Mikulec belügyminiszter is, mindketten az OĽaNO jelöltjei.
Nem gyengült Kyselicába vetett bizalmat a miniszterelnöknek, Igor Matovičnak (OĽaNO) sem. Más a helyzet viszont Grendel Gáborral, aki a parlament OĽaNO-s alelnöke, egyúttal a védelmi bizottság elnöke, aki azt mondta, Kyselicával emberként nem tudtak közel kerülni egymáshoz, és szerinte ez már valószínűleg így is marad.
A legtöbb, Denník N által megkérdezett képviselő nem tudja, mit gondoljon Kyselica kettős életéről, viselkedéséről. Veronika Remišová (Za ľudí) annyit közölt, titkosszolgálatok tagjainak nem szabadna választott funkciót betölteniük, vagy a médiában tevékenykedniük, ahol a tények különös fontosságúak, és Peter Tóthot hozta fel intő példaként.
Tomáš Valášek (Za ľudí) ugyanakkor úgy véli, Kyselica már vélhetően megbánta, hogy a katonai hírszerzéshez ment, ugyanakkor a hírszerzési munka alapvetően nem lehet kizáró ok a politikai karrierhez. Hozzátette, hogy amikor viszont Kyselica a katonai hírszerzéshez jelentkezett, a tisztességes emberek többsége épp távozóban volt onnan Balciar miatt.
"Hogy Kyselica úr vajon mit és hogyan cselekedett ott, és eközben sikerült-e morális hitelét elveszítenie, valószínűleg sosem tudjuk meg. Mivel azonban Kyselica urat tisztességes emberként ismerem, úgy gondolom, most más sajnálja, hogy ott dolgozott" - fogalmazott.
Kellemeltlenül meglepték a Kyselicáról szóló információk Lucia Ďuriš Nicholsonovát (SaS) is, aki szerint ez a viselkedés etikátlan. Emlékeztetett arra is, hogy Kyselica már kételyeket ébresztett benne, amikor Anna Bilecovát jelölte a belügyminisztérium szolgálati hivatalának élére, miközben Bilecová neve korábban felmerült egy adócsalási ügy kapcsán lehallgatott felvételen. Kyselica azonban ezt azzal magyarázta, hogy Bilecovát végül felmentették, és tisztázta magát.
(Denník N/TASR/parameter)
