1
Illusztráció - Cséfalvay Á. András (archívum)
Megosztás
A helyreállítási alap alkalmas lenne arra, hogy a hiányzó iskolai és óvodai kapacitást pótolják, intézményeket bővítsenek vagy építsenek. Több száz helyett viszont csupán néhány tucatnyi iskola jelentkezett, a települések pedig azt kritizálják, hogy az EU-s pénzek merítésére vonatkozó szabályokat nem úgy állították fel, ahogy kéne - írja a Denník N.
Az állam gyakran hivatozik a helyreállítási alapra, melyből a lehívandó összegek elősegíthetik például új osztályok, sőt, új óvodák vagy iskolák építését. Az oktatásügyi minisztérium négy felhívására viszont eddig összesen 30 intézmény nyújtott be pályázatot. Az iskolák szerint ugyanis a szabályok nem felelnek meg a gyakorlatnak, ha pedig ezen nem változtatnak, akkor nem fognak jelentkezni és Szlovákia több millió euróról mondhat le.
Pozsony megyében összesen mintegy 9 ezer hely hiányzik az alapiskolákból. Elsősorban olyan településeken, amelyek lakossága egykor kb. 500 volt, ma viszont már 6-8 ezres "kisvárosokká" duzzadtak. Csak Pozsonyban mintegy 20 új alapiskolára volna szükség, Szenc környékén további 21-re. A Denník N által megkérdezett szakember Barbora Lukáčová szerint legalább 20 iskola szeretne bekapcsolódni a pályázatba, de ha nem változnak a szabályok, akkor nem teszik.
A probléma abban van, hogy a minisztérium minden új hely létesítéséért 14 ezer eurónyi támogatást nyújtani, ha pedig ezt tartani tudják, akkor nem kell önrészt vállalniuk, szemben az euróalapokkal, csakhogy az iskolák nem igényelhetnek támogatást például tornaterem, sportpálya vagy étkezde építésére, márpedig enélkül nehéz egy modern iskolát elképzelni.
A települések polgármestereinek maguknak kellene fizetniük ezeket, egy tornaterem építése viszont 2,5 millió eurót is felemészthet, egy étkezdéé pedig 800 ezret. Egy új iskolaépület 7-9 millióból oldható meg.
A minisztérium azzal érvel, hogy a helyreállítási terv céljai között a kapacitásnövelés volt. Csakhogy ahhoz képest, amikor ennek költségvetését felállították, az árak jelentősen megnőttek. Arra nem válaszoltak, hogy a felhívást kiigazítanák-e az inflációval.
További probléma mutatkozik Nagyszombat megye egyes járásaiban, melyek Pozsony megyét körülölelik. A Dunaszerdahelyi, Szakolcai, Senicai, vagy a Galgóci járásba is sokan költöztek Pozsony megyéből, a minisztérium viszont egyszerűen kihagyta ezeket a járásokat azok közül, amelyekből indokolt támogatásért folyamodni. Ez pedig mind az óvodai, mind az iskolai felhívásra érvényes.
Nagyszombat megye közölte, hogy a pályázat kiírása óta győzködik a minisztériumot, hogy tegyék lehetővé a helyreállítási tervből való merítést iskolákra a kihagyott járásokból is. Szerintük elsősorban a Dunaszerdahelyi járásban, Somorján, Vörösmajorban (Hviezdoslavov) és Úszoron tarthatatlan a helyzet.
A minisztérium egyelőre nem válaszolt arra a kérdésre, hogy végül engednek-e, csak annyit közöltek, hogy aktívan egyeztetnek Nagyszombat megyével.
A négy felhívás közül, amelyet a minisztérium közzétett, az első kettő az óvodai, illetve az iskolai kapacitás növelését célozza. Előbbire (óvoda) 12 pályázati kérelmet nyújtottak be, utóbbira 4-et. Erre a két célra 70, illetve 34 millió eurót különített el a minisztérium.
A harmadik felhívás a váltott tanítási idő megszüntetését célozza (több mint 34 millió euró), amikor a gyerekek egy része délelőtt, a másik része délután kénytelen iskolába járni. A negyedik felhívás keretén belül, mely során 32 millió eurót osztanának szét, a nagyobb középiskolák akadálymentesítésére lehet pályázni.
A szepességi Kolačkov és Markušovce községek a váltott tanítási idő megszüntetése céljából pályáznak. Markušovcén például mintegy 80 diák délután jár iskolába. 240 helyre volna szükségük, hogy rendesen tudjanak működni, mivel pillanatnyilag az a helyzet, hogy a szaktantermeket és némely irodát is tanteremmé alakították át, hogy elférjenek a diákok. Az is probléma, hogy az iskola régi, és úgy építették, hogy az egyes osztályaiba 40-nél is több diák elférne, de a normák ezt nem engedik, éppen ezért hiába nagy az épület, ha egy-egy osztályban kevés a diák.
Ami a középiskolák akadálymentesítését érinti, ott a legnagyobb problémaként az merül fel, hogy csak azok jelentkezhetnek, amelyekbe 275-nél több diák jár, illetve hogy a maximálisan igényelhető összeg 130 ezer euró, ebbe ráadásul 5 akadálymentesítő beavatkozásnak bele kell férni. Barbora Lukáčová figyelmeztet, hogy a válság előtt csupán egyetlen lift legalább 80 ezer euróba került, és egy akadálymentesítő beruházás 130-nál jóval magasabb összeget igényel – szélesebb bejáratokkal, új lépcsőkkel, átépítésekkel, stb.
A felhívásokra már tavaly nyár óta lehet jelentkezni, de épp az említett részletek miatt kicsi az érdeklődés. Ugyanakkor egyes esetekben, például az akadálymentesítésnél már 2025 júniusára eredményt kell felmutatni, az óvodai kapacitásnövelő beruházások esetén pedig 2025 októbere a határidő a használatbavételi engedély kiadására (iskoláknál 2026 áprilisa).
(Denník N)