Kézbesítették az Alkotmánybíróságnak Štefan Harabin panaszbeadványát

Már kézbesítették az Alkotmánybíróságnak Štefan Harabin sikertelen elnökjelölt panaszát.

Kézbesítették az Alkotmánybíróságnak Štefan Harabin panaszbeadványát
Fotó: TASR/Jaroslav Novák

Harabin szerint az elnökválasztás első fordulója, melyre március 16-án került sor, nem az alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban zajlott le.

Martina Ferencová, az AB szóvivője kedden a TASR hírügynökségnek elmondta: a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának 2019. március 25-én, hétfőn kézbesítették az eljárási javaslatot, amely a szlovákiai elnökválasztás alkotmányosságának és törvényességének a kivizsgálását indítványozza.

Harabin az elnökválasztás első körében a harmadikként végzett 14,34 százalékkal. A második fordulóba Zuzana Čaputová (40,57%) és Maroš Šefčovič (18,66%) léptek tovább.

Harabin a beadványban rámutat: Čaputová a választási kampánya finanszírozása során megkerülte a törvényt többek között azáltal, hogy elfogadta Robert Mistrík jelölt közvetlen támogatását, aki még az első forduló előtt visszalépett.

A beadvány szerint a választás törvénytelensége és alkotmányellenessége abból adódik, hogy

„Dr. Ing. R. Mistrík Mgr. Zuzana Čaputová javára lépett vissza, olyan helyzetben, amikor mindkét jelölt kampánykiadásai jelentős mértékben túllépték a törvény által az egyes jelölteknek engedélyezett költségkeretet.”

A panaszbeadvány arra is rámutat, hogy Mistrík átengedte Čaputovának a bigboardjait és megaboardjait.

Az AB kedden egy másik, elnökválasztással kapcsolatos állampolgári beadványt is nyilvántartásba vett, melyet eredetileg a Statisztikai Hivatalnak címeztek. Egy nő az első forduló eredményeit kifogásolta. Szerinte meg kell ismételni a választást, mivel a kampánycsend idején az egyik televíziós műsor vendége kijelentette: biztos benne, hogy második fordulóra is sor kerül. „Honnan tudhatta, hogy lehetett 100 százalékig biztos benne, hogy lesz második forduló, ha 2019. március 14-ig a törvényből adódóan nem lehetett statisztikákat közzétenni, illetve kampányolni… A megnyilvánulásával nem mást tett, mint közvetve befolyásolta az emberek véleményét, vagyis úgymond manipulálta őket” – olvasható a panaszbeadványban.

Az AB csak a plénum létszámának feltöltése után dönthet a választások törvénytelenségére és alkotmányellenes lefolyására vonatkozó panaszbeadványokról. A plénum a hiányzó bírók miatt jelenleg határozatképtelen. Kilenc bírónak február közepén lejárt a megbízatási ideje, így a 13 helyett jelenleg csak négy alkotmánybíró ül a taláros testületben. A parlament eddig nem választott meg egy jelöltet sem, így az államfő nem tudta kinevezni a hiányzó alkotmánybírókat.

Ahhoz, hogy az AB plénuma határozatképes legyen, az összes alkotmánybíró legalább több mint felének, vagyis hét bírónak jelen kell lennie.

„Jelenleg azonban az Alkotmánybíróság csupán négy bíróból áll, és csak olyan ügyekben határoz, amelyekben az AB szenátusa hivatott dönteni. Hogy határozni tudjon olyan ügyekben is, amelyekben az AB plénuma hivatott dönteni, elengedhetetlen a létszámfeltöltés”

– magyarázta Jana Baricová alkotmánybíró, aki március 1-jétől ellátja az Alkotmánybíróság elnökének feladatait.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében választásokkal kapcsolatos eljárási javaslatot a választások eredményének kihirdetése utáni tíz napon belül lehet benyújtani. A javaslatról az Alkotmánybíróságnak a benyújtás napjától számított 90 napon belül kellene döntenie. Baricová szerint ugyanakkor csupán indikatív határidőről van szó, amely nem zárja ki, hogy az AB a 90 napos határidő lejárta után is kivizsgálhassa a választások alkotmányosságát a benyújtott, választással kapcsolatos panasz alapján.

TASR