Kezdik kiengedni a karanténból a területrabló oroszokat

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) keddre virradóra határozatot fogadott el arról, hogy Oroszország visszakapja öt éve megvont szavazati jogát a testületben. A Kreml üdvözölte, Ukrajna és két balti állam pedig bírálta a döntést, Magyarország nem vett részt a szavazáson.

Kezdik kiengedni a karanténból a területrabló oroszokat
wikipédia

Az órákig tartó heves vitákat követően megszületett döntés megteremtette az alapját annak, hogy Oroszország a 47 tagállamot számláló páneurópai szervezet tagja maradhasson. A határozatot, amely gyakorlatilag feloldja az orosz delegáció ellen 2014-ben hozott szankciókat, 118 szavazattal fogadták el 62 ellenében, tíz képviselő tartózkodása mellett a közgyűlésben. A határozat értelmében a PACE 18 orosz tagja visszakapja szavazati jogát, még az Európa Tanács új főtitkárának szerdai megválasztása előtt. Leonyid Szluckij, az orosz alsóház külügyi bizottságának elnöke a döntés kapcsán bejelentette, hogy az orosz szövetségi törvényhozás delegációja visszatér a PACE-ben folytatott munkájához, de további büntetőintézkedéseket nem fog eltűrni.

Oroszország 2016-ban függesztette fel munkáját a PACE-ben, két évvel azután, hogy küldöttségét a Krím elcsatolása nyomán megfosztották szavazati jogától. Az orosz delegáció 2017 óta nem fizet tagdíjat sem. A szervezet szabályai szerint viszont kizárhatják azt az országot, amely nem tett eleget két éven át tagdíjfizetési kötelezettségének.

Ennek megakadályozására a PACE most megváltoztatta ügyrendjét az ukrajnai képviselők hangos tiltakozása ellenére. A Krím félsziget 2014-es elcsatolása óta a PACE több határozatban is kifogásolta a moszkvai vezetés Ukrajnában folytatott tevékenységét, illetve a súlyos jogsértéseket Oroszországban - mondta Olekszij Honcsarenko ukrán konzervatív képviselő. Moszkva mindegyik határozatot figyelmen kívül hagyta. "És mit csinálunk mi? Meghajolunk Oroszország zsarolásának és megváltoztatjuk szabályainkat" - tette hozzá Honcsarenko.

Az új szabályozás szerint a képviselők a jövőben csak a 47 tagállam külügyminisztereiből álló Miniszteri Bizottsággal egyeztetve dönthetnek szankciók bevezetéséről. Május elején Moszkva a konfliktus miatt meglebegtette azt a lehetőséget is, hogy kilép az Európa Tanácsból, és felmondja az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

A józan ész kerekedett felül azzal, hogy a PACE határozatot fogadott el az orosz küldöttség szavazati jogának visszaállításáról - jelentette ki a Kreml szóvivője kedden Moszkvában újságíróknak. Dmitrij Peszkov szerint a Kreml "nagyon pozitívan" értékeli a szavazati jog visszaadását Oroszországnak, valamint azt, hogy az orosz küldöttség ismét részt vesz a PACE tevékenységében.     "Nem Moszkva diplomáciai győzelméről van szó, hanem a józan ész győzelméről, mert az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése nem tud teljes értékű munkát végezni az orosz küldöttség részvétele nélkül" - hangoztatta a szóvivő.     

Üdvözölte a nap folyamán az orosz szavazati jog visszaadására vonatkozó strasbourgi döntést Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is. Reményét fejezte ki, hogy a válságot a PACE-ben sikerült meghaladni, hozzátette ugyanakkor, hogy Moszkva az eredményei - egyebek között a megválasztandó új főtitkár személye - alapján fogja megítélni a közgyűlés nyári ülésszakának döntéseit. Bejelentette, hogy Moszkva akkor téríti meg az Európa Tanáccsal szembeni tagdíjhátralékát, ha véglegesen tisztázódik az orosz küldöttség jogai maradéktalan helyreállításának kérdése a PACE-ben.     

Ukrajna felfüggeszti munkáját a PACE-ban, tiltakozásul a testület döntése ellen- - jelentette be az ukrán delegáció vezetője, Volodimir Arjev kedden Strasbourgban. Facebook-oldalán a diplomata arról is beszámolt, hogy a kijevi törvényhozást a téma sürgős megvitatására, az új ukrán elnököt és a külügyminisztert pedig álláspontjuk egyértelmű kifejezésére kérik.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki részt vett kedden a tanács ülésén, az MTI-nek Brüsszelből telefonon nyilatkozva elmondta, hogy Magyarország távol maradt a hétfői szavazástól, mert problémásnak találja, hogy Ukrajna helyzete továbbra is rendezetlen, valamint nem egyértelmű, hogy mely jogokat adnák vissza Oroszországnak és mely szankciókat tartanák fenn.     

Magyarország ugyanakkor üdvözli Oroszország visszatérését az Európa Tanácson belül zajló párbeszédhez, hiszen páneurópai szervezetről van szó - emelte ki Németh Zsolt. Megjegyezte: a "páneurópai párbeszéd" helyreállításához számos kérdést kellene tisztázni az emberi jogok területén is.     Németh Zsolt kitért arra is, hogy szerdán választ új főtitkárt a tanács: az Európai Néppárt jelöltje Marija Pejcinovic Buric horvát, a liberálisoké pedig Didier Reynders belga külügyminiszter; Magyarország a néppárt jelöltjét támogatja.     

Bírálta a lett külügyminiszter azt a döntést, amelynek értelmében Oroszország visszakapja szavazati jogát a PACE-ben. "A PACE sajnálatos és csalódást keltő határozata feltételek nélkül visszaállította az orosz küldöttség szavazati jogát. Lettország a határozat ellen lépett fel, mert az aláássa az alapvető értékek - a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok - tiszteletben tartását" - írta a Twitter mikroblogon Edgars Rinkevics.     

A litván külügyminisztérium ugyancsak nemtetszését fejezte ki keddi nyilatkozatában Oroszország szavazati jogának helyreállítása miatt. A dokumentum szerint a PACE ezzel kivételes elbánásban részesítette Oroszországot, amely továbbra sem tartja be a nemzetközi jogot, nem szünteti be agresszív cselekedeteit az Európa Tanács egyes tagállamaival szemben, és megsérti a szervezet alapvető értékeit és tekintélyét. 

MTI