Ki az a négy jelölt, akik közül kettőből alkotmánybíró lehet?

2019. május 22. - 13:27 | Belföld

A parlament kedden három, szerdán további egy jelöltet választott meg, akik közül az államfő kettőt kinevezhet alkotmánybírónak, mégha Andrej Kiska szavai szerint ezt nem is fogja megtenni, míg nem kap teljes tízes listát.

Ki az a négy jelölt, akik közül kettőből alkotmánybíró lehet?
Archív felvétel

A megválasztott jelölötek a következők:

Pavol Boroň (56)

Őt Rastislav Holúbek javasolta, aki a Sme rodina képviselőjeként jutott a parlamentbe, de jelenleg már független.

Pavol Boroň a KDH képviselője volt 1990 és 1992 között. Pályafutását az államigazgatásban tevékenykedő jogászként kezdte. Jelen volt a Szlovák Nemzeti Bank alapításánál, a törvényhozó részlegének első igazgatója lett.

Később a Matica slovenskát át képviselte jogi ügyekben, emellett annak beszercebányai szervezete elnökve is volt.

2004-től ügyvéd, publikációs tevékenységet nem tüntetett fel. A motivációi megfogalmazásával nem igazán foglalkozott, ellenben 33 éves jogi gyakorlatát hangsúlyozta, valamint azt, hogy egy jogász pályafutásának csúcsa az alkotmánybírói pozíció.

Áprilisban még csak 15, illetve 10 szavazatot kapott a parlamenti szavazáson.

Patrik Palša (49)

A Szlovák Ügyvédi Kamara jelöltje.

Patrik Palša egész pályafutása során ügyvéd volt. 1999-ben szerezte JUDr. titulusát a Rendőrakadémián a biztonsági szervekből.

Eperjesről (Prešov) származik, ahol már több mint 20 éve tevékenykedik. Korábban a város jogi képviseletét is ellátta, amikor Pavol Hagyari volt a polgármester.

A parlament alkotmányjogi bizottsága előtt ismeretlen volt, alkotmányjogi tapasztalataként azt hozta fel, hogy voltak ügyfelei, akiket az Alkotmánybíróság előtt képviselt. Elsődleges agendája a szabad véleménynyilvánítás és az információhoz való jog, ezen a téren pedig a SME kiadóját, a Petit Presst is képviseli.

Marek Tomašovič (46)

Őt Eduard Burda, a Komenský Egyetem jogi Karának dékánja, valamint a végrehajtói és a közjegyzői kamara jelölte.

Marek Tomašovič jelenleg a Legfőbb Ügyészség ügyésze, nem bűncselekményekkel foglalkozik. 2008 óta dolgozik itt, azt megelőzően törvényszéki végrehajtó volt. Önéletrajzában szerepel, hogy aktívan beszél angolul, németül, franciául, olaszul és spanyolul.

Korábban sikertelenül pályázott az Európai Emberjogi Bíróságra Szlovákia képviselőjeként, azt megelőzően három hónapig állomásozott Strasbourgban.

Civil kóddexek előkészítésében vállalt szerepet, amellett többekkel együtt dolgozik a kereskedelmi törvénykönyv módosításán.

Már januárban is jelölt volt, meghallgatásán meggyőző volt. Kérdezték a regisztrált partneri viszonyról, melyet szerinte jogilag rendezni kellene. Úgy véli, erről a hazai parlametnek kellene döntenie, és nem az emberjogi bíróságnak.

Az Isztambuli egyezményről az a véleménye, hogy leginkább azért bírálják, mert nem értik.

Februárban 36, illetve 25 szavazatot szerzett, áprilisban 10-et, illetve 7-et.

Martin Vernarský (41)

Őt Miroslav Štrkolec, a kassai P. J. Šafárik Egyetem Jogi Karának dékánja, illetve az ügyvédi kamara jelölte.

Martin Vernarský az említett egyetem jogi karán docens, közigazgatási, illetve adójog a szakterülete. 77 publikáció, ebből 7 monográfia szerzője.

Akadémiai munkássága mellett 12 éve az Alkotmánybíróság külső tanácsadója. Ez idő alatt mintegy 500 fogalmazványon dolgozott az egyes döntéseket megalapozandó, individuális, valamint az utóbbi időben választási panaszokkal is foglalkozott. Munkájának pozitív visszhangja volt.

A bizottság előtt elismerte, hogy konzervatívabb beállítottságú, de azt is kijelentette, hogy a regisztrált partneri viszony törvényesítését az alkotmány nem zárja ki. Azonos nemű párok örökbe fogadását illetően azt vallja, meg kellene hallgatni szakemberek véleményét az ilyen környezetben való nevelkedéstől.

Jól teljesített mindkét eddigi szavazáson. Februárban 55 és 52, áprilisban 58, illetve 53 szavazatot kapott az egyes körökben.

(Denník N)