Ki és miért gyilkolhatta meg Ján Kuciakot és menyasszonyát? Az exnyomozó vázolta a lehetséges forgatókönyvet

2018. március 23. - 20:33 | Belföld

Az egykori nyomozó szerint minden jel arra utal, hogy politikai gyilkosság történt.

Ki és miért gyilkolhatta meg Ján Kuciakot és menyasszonyát? Az exnyomozó vázolta a lehetséges forgatókönyvet
Fotó: Cséfalvay Á. András

Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová megölésének körülményei arra utalnak, hogy a gyilkosságot régebb óta tervezték, és profi módon meg is valósították – így gondolja Jozef Šátek, egykori nyomozó.

Ahhoz, hogy Šátek rendőrként tekinthessen a történtek motívumára, az elkövetőre és a kivitelezésre, csupán a nyilvánosan is elérhető forrásokhoz nyúlhat, így nem sok releváns támogatásban van része. Főként, ami a tett helyszínét illeti.

„Igyekeztem maximálisan kihasználni a hosszú évek során szerzett tapasztalataimat, melyeket a súlyos bűncselekmények nyomozása során szereztem, beleértve a gyilkosságokat is. Képességeimmel megpróbáltam bekapcsolódni az elemzésbe, hogy megértsem az elkövetők gondolkodását és cselekedetüket. Bízom benne, hogy ez a cikk legalább egy kicsit segít a bűntett felderítésében“ – jelentette ki Šátek.


A veszélyeztetés mértéke

A kettős gyilkosság legfőbb motívuma Ján Kuciak újságírói tevékenysége. Mivel sem a személyes, sem a családi életben nem találtak olyan jeleket, amelyeket összefüggésbe lehetne hozni a gyilkossággal, más motívumot szinte száz százalékra ki lehet zárni.

Šátek elmondása szerint, miközben olvasta Kuciak írásait, tudat alatt érezte a fenyegetettség fokozatosan növekvő mértékét. Előbb a testi fenyegetés, amely az utolsó fázisban elérte a maximális szintet.

Az egykori rendőr meg van róla győződve, hogy politikai gyilkosságról van szó, ugyanis Ján Kuciak az állami rendszer súlyos hibáiról írt: politikusokról, állami hivatalnokokról és ezek titkolt kapcsolataikról az élősködő vállalkozókkal, valamint a szervezett bűnözői csoportok tagjaival, illetve a társadalom minden szintjén növekvő korrupcióval.

Négy csoport

Kriminalisztikai szempontból a nyomozók a fő motívumból indulnak ki azzal a feltételezéssel, hogy ebben az ügyben minden személy – akik érintve voltak az oknyomozói írásokban – gyanúsítottként kezelhetők.

Ez azt jelenti, hogy a rendőrségnek minden nyomozói eljárást végre kell hajtania azokkal kapcsolatban, akik megerősítik, illetve megcáfolják a gyanúsítást. Ebből a szempontból nem lehet úgy tenni, hogy a gyanúsítottaknak csupán egy csoportja létezik – az úgynevezett calabriai maffia csápjai, valamint a kormányfőhöz köthető személyek.

Az érintett személyeket négy csoportba lehet osztani, amelyek közül három bizonyos specifikumokat és a súlyosság nagyobb mértékét mutatja.

Kočner és Bödörék

A meggyilkolt Ján Kuciak 2017 óta 53 cikknek volt a szerzője, illetve társszerzője. Beleértve az utolsót is, amelyet halála után hoztak nyilvánosságra. 23 esetben írt Marián Kočnerről, a gyanús üzleteiről, illetve az adózási cseleiről.

Érdekes tény, hogy az újságíró csupán három cikkben hozta összefüggésbe Kočner nevét a Bonaparte luxuskomplexummal. Az első cikk megjelenése után (2017. szeptember 6.) Kuciak fenyegető telefonhívást kapott a vállalkozótól, amire az újságíró feljelentéssel reagált. A három cikk közül az utolsót február 9-én jelentették meg – tehát 12 nappal a meggyilkolása előtt.

2017 június végén – miután megjelent két cikk Marián Kočnerrel és vállalkozó tevékenységével kapcsolatban egy gyanús büntetőeljárás megszüntetéséről – éppen Ján Kuciak szisztematikus oknyomozói tevékenysége volt az oka annak, hogy az ügyészség utasítást adott ki a Kočnerrel szembeni büntetőeljárásra.

Kuciak szisztematikusan foglalkozott más személyekkel is négy cikkben, amelyeket 2017. március 27. és április 20. között jelentettek meg.

Ezekben a cikkekben M. Bödörről és fiáról, Tibor Gašpar rendőrfőkapitányról és családjáról, valamint a volt földművelésügyi miniszterről, Ľubomír Jahnátekről írt.

Vadaláék és Rodáék

Kuciak utolsó cikkében említett személyek alkotják a gyanúsítottak harmadik csoportját. Ide tartoznak a Kelet-Szlovákiában tevékenykedő calabriai maffia tagjai, mégpedig Vadaláék és Rodáék, de megjelenik Mária Trošková, Viliam Jasaň és Robert Fico is.

A többihez képest az utolsó cikk tartalma rendkívüli. Elsőként ad komplex áttekintést a calabriai maffia Szlovákiába érkezéséről, történelméről és tagjainak bűncselekményeiről (fegyverek, kábítószer, EU-s alapok, pénzmosás), és arról, hogyan kerültek a kormányfő közvetlen közelségébe.

Ez a cikk atombombaként robbant, és bizonyos következményeket eredményezett a politikai életben is. Ez motiválhatta az elkövetőt abban, hogy az írás megjelenését meg kell gátolni, akár az újságíró élete árán is.

Magasabb érdekeltségek

Roberto Saviano „A gyilkosság a terror üzenete minden újságíró számára“ című cikkében azzal a lehetőséggel foglalkozott, hogy Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolását a calabriai ´Ndrangheta maffiacsoport követte el. Gyilkossági módszer: kivégzés az áldozat házában. A menyasszony fejét ért lövés azonban kétségeket ébreszt – ez ugyanis nem tartozik a maffia átlagos módszerei közé.

Továbbá Olaszországban a maffia általában másként lép fel az újságírókkal szemben – előbb erőszakkal megfenyegetik, majd csorbát ejtenek a szavahihetőségén. Saviano azt azonban lehetségesnek tartja, hogy rendkívüli helyzetekben a maffia cselekedhetett úgy, hogy kihagyja ezeket a módszereket, és feláldozták a szervezet, valamint az üzlet egy részét, hogy magasabb, komplexebb érdekeket védjen.

A megrendelő és a gyilkos

Ha azt a lehetőséget nézzük, hogy a calabriai maffia tagjai követék el a gyilkosságot, jogosan feltételezhető, hogy ezzel a politikusok hiteltelenné tételét akarták megakadályozni. Annak lehetőségét sem lehet kizárni, hogy az elkövető, aki a gyilkosság előkészületéről és elkövetéséről is döntött, nem biztos, hogy a calabriai maffia tagja, akit közvetlen kapcsolatba lehetne hozni a cikkel.

"Viszont egy olyan személyről lehet szó, akinek az a feladata, hogy védjen bizonyos embereket, illetve az egész rendszert. Nem biztos, hogy ez a személy követte el a gyilkosságot – felbérelhetett egy gyilkost a legfelsőbb körökből. Büntetőjogi szempontból ez az „elkövető“ megrendelőként szerepel az ügyben" - írja a szakértő.

Általános szemszögből háromféle személy létezése feltételezhető, akik különböző módon kapcsolódhatnak a gyilkossághoz. Először: a cikkekben negatívan érintett személy, aki akár a megrendelő is lehet. Másodszor: más személy, akinek az volt a feladata, hogy védje a negatívan érintett illetőt. Harmadszor: a gyilkosság elkövetője – gyilkos.

Majdnem biztosan kizárható, hogy a megrendelő és a gyilkos ugyanaz a személy.

Előkészületi fázis

Az ilyen fajta és kaliberű cselekmény megvalósításához elengedhetetlen olyan alapvető információk megszerzése, mint az áldozatok szokásai és tulajdonságai, mindennapi teendőik ismerete, munkahelyi és magánéleti jellemzői, valamint a személyes kapcsolataik. Ide tartozik a gyilkosság helyszínének, a menekülőutak kiválasztása, valamint figyelembe kellett venniük a szomszédok jelenlétét és további tényezőket. A szakértő szerint valószínűsíthető, hogy az előkészületi fázis nem órákat vagy napokat tesz ki, hanem inkább heteket – megközelítőleg két hónappal a gyilkosság előtt kezdődhetett.

Abban az esetben, ha a gyilkosnak valaki már korábban megszerezte ezeket az információkat, az előkészületi fázis rövidebb is lehetett, a becslések szerint legalább két hét, legfeljebb egy hónap.

A szakértő szerint nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy a szükséges információk megszerzése legális úton történt hírszerzési vagy rendőrségi úton (követés, lehallgatás), vagy az ezekkel történő visszaélés (információvásárlás).

Amennyiben a gyilkos nem rendelkezett a fenti információkkal, az előkészületnek sem kellett hosszúnak lennie, mert a saját professzionális tapasztalatára alapozhatott, így azonban természetesen nagyobb esély volt arra, hogy az elkövető hibázik, vagy leleplezik.

A tett helyszíne

A gyilkos egy ideális helyszínt választott: egy régebbi családi ház egy kis falu csendes utcájában. Szinte senki sem tudta a helybeliek közül, hogy Ján Kuciak és Martina Kušnírová a faluba költöztek.

Nem érkeztek hozzájuk gyakran látogatók, a házat több oldalról is meg lehetett közelíteni – elsősorban hátulról, a kert felől. A háznak ráadásul nem volt biztonsági rendszere, kutyát sem tartottak.

Az áldozatok napirendjének pontos áttanulmányozását követően (mikor ébrednek, mikor mennek munkába, mikor érkeznek haza, mikor kávéznak és teáznak) az elkövető meg tudta állapítani a gyilkosság ideális napját és óráját is.

„Feltételezem, hogy a gyilkos eredeti szándéka az volt, hogy egyedül Kuciakot öli meg” – írja a szakértő.

Martina Kušnírovának ugyanis azokban a napokban archeológiai kutatást kellett volna végeznie az ország keleti részén, az viszont a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt, ezért február 18-án hazatért Nagymácsédra. A gyilkosság azonban ekkor már meg lehetett rendelve, az előkészület csaknem teljesen kész lehetett, tehát a hidegvérű gyilkosnak számolnia kellett a kettős gyilkossággal.

Félreállított autó

A szakértő feltételezi, hogy a gyilkosnak pontosan felállított terve volt a gyilkosság idejéről és arról, hogyan jut be a házba.

Martina hazaérkezése bonyodalmat jelenthetett neki, ő ugyanis otthon volt, egészen addig, míg Ján Kuciak munkába ment és hazaérkezett. Az lehetett tehát a terve, hogy közvetlenül Kuciak hazaérkezése előtt bemegy a házba.

Ezért is érdemes átgondolni, hogy a galántai állomáson parkoló kocsi akkumulátorának lemerülését valószínűleg nem a gyilkos okozta. Szerencsétlen véletlen lehetett, mert az autó már korábban is gyakran elromlott.

Házkutatás

Elképzelhető, hogy a gyilkos kedden, miután Martina távozott otthonról, bement a házba, körülnézett, lement a pincébe, menedéket kereshetett. Majd ezt követően elpróbálhatta a következő lépéseket, amelyet korábban megtervezett – egészen addig, amíg elhagyja a helyszínt.

A gyilkosság megtervezéséből arra következtethetünk, hogy maga „az eset”, nem volt hirtelen és átgondolás nélküli. Valószínűleg egy hosszan tartó pszichikai nyomás után történt minden, ahogy a szakértő fogalmaz:

„egy érett megfontolás gyümölcse”.

Ján Kuciak legutóbbi megállapításai, amelyek a Smer politikusai és a calabriai maffia közti kapcsolatokra mutattak rá, és amelyekről tájékoztatta cseh kolléganőjét, Pavla Holcovát is négy órával a gyilkosság előtt, annak megrendelésére nem lehettek hatással. Akkor sem, ha gyilkosság megrendelője megtudta ezeket - csupán megerősíthette őt a szándékban.

A gyilkosság napja: szerda, 2018.2.12.

Ján Kuciak elindult (busszal, vonattal) a pozsonyi szerkesztőségbe, ahol előkészítette az ország keleti részén vállalkozó olaszokról szóló anyagot.

A szerkesztőségben úgy tudták, hogy Ján a hét végéig nem megy be a munkahelyére, mert otthonról dolgozott, péntektől pedig az egyházi esküvőt előkészítő betanításon vett volna részt. A szakértő szerint ez is bizonyos mértékben arra utalhat, hogy megfigyelhették akár az egész szerkesztőséget, akár a házat, ugyanis ennek az információnak komoly jelentősége lehetett a gyilkos vagy annak felbérlője számára. A szerda este lehetett a legmegfelelőbb nap és időpont a tett végrehajtására.

Miután Ján Kuciak a nap végén megérkezett a galántai vasútállomásra, Martina ott várta őt. A leparkolt autóból kivették a lemerült akkumulátort, és hazamentek Martina autójával Nagymácsédra.

Az idő alatt, amíg Martina elment otthonról, majd Jánnal közösen hazaértek, a gyilkos felmérhette a terepet, körbenézhetett a ház körül, kinyithatta a zárat, bemehetett a házba, és bezárhatta az ajtót. Lemehetett a pincébe, majd várhatott a tökéletes pillanatra – amikor már senki és semmi nem zavarja meg. Ezt megközelítőleg 20 órára tehette.

Miután Ján és Martina hazaérkezett, folytatták a mindennapos dolgaikat, a nő főzött egy teát. Időközben a férfi elkérte a szomszédtól az akkumulátortöltőt. A szomszéd azt tanácsolta neki, hogy reggel kapcsolja ki. Miután ezzel végzett, Martinával közösen megittak egy kávét. 19:50 környékén a nő még Ján nővérével csetelt.

Ez lehetett az a pillanat, amikor a gyilkos már készenlétben állt a pince lépcsőjén.

Valamivel felkeltette Ján érdeklődését, majd amikor az újságíró lement a kazánházba, a gyilkos egy tompítóval felszerelt fegyverrel közvetlen közelről kétszer szíven lőhette – olyan gyorsan, hogy valójában egyetlen sérülést okozott.

A férfi teste a lépcsőkre eshetett. A gyilkos ezt követően Martinához ment, aki a konyhaasztalnál ült a notebookja előtt. Megzavarhatta a zaj, felállt az asztaltól, és ekkor léphetett oda hozzá a gyilkos – véli a szakértő. Az is lehet, hogy a gyilkos lehajolt, majd alulról az arca felé, az orrába lőtt, a golyó pedig áthatolt a fején. A nő teste holtan zuhant a földre.

„Feltételezem, hogy az elkövető egy teátrális mozdulattal szétszórt néhány lőszert a helyiségben – másoknak címzett elrettentő üzenetként. Ugyancsak felmásolhatta a számítógépben lévő adatokat egy USB-kulcsra. Égve hagyta villanyt, majd elhagyta a házat az előre megtervezett útvonalon. A leparkolt kocsihoz mehetett, ahol valószínűleg teljesen átöltözött, a ruháját és a fegyvert pedig megsemmisíthette, majd elmenekült, az elkövetkező napokban pedig külföldre szökhetett – jókora pénzösszeggel a számláján.

A gyilkos tulajdonságai

Jozef Šátek szerint a gyilkosság előkészítésének módjából és lezajlásából, az elmenekülésből, a szituáció hibátlan lebonyolításából, a kevés nyomból, a szemtanúk és a forró nyom hiányából arra következtethetünk, hogy a gyilkos az alábbi tulajdonságokkal rendelkezhetett:

erős és kiegyensúlyozott egyéniség szilárd akarattal. Hidegvérű típus kreatív képességekkel, tényszerű. Fizikai szempontból kiedzett test kitűnő önvédelmi készséggel, és jól bánik a fegyverrel. Magának való, szótlan, aki megrendelésre gyilkol. Az egész előkészületet és a menekülést is maga tervezhette meg a legapróbb részletekig. A gyilkosságért kapott anyagi jutalom pedig hatalmas.

A gyilkos egyetlen kódolt üzenetet hagyott a nyomozóknak: két lövés, két halott. Mit jelent ez? A szakértő feltételezi, hogy ez az „aláírása”, amire nagyon büszke.

A hozzá hasonlók gyilkosok – amennyiben fegyverrel követik el a gyilkosságot – több töltényt is elhasználnak. Janko esetében a gyilkosnak biztosra kellett mennie, ezért dupla lövést adott le.

Mindent úgy készített elő, hogy a lehető legkevesebb leadott lövéssel végezhessen vele – vagy a fejébe, vagy a szívébe.

Šátek megjegyezte, az elmúlt időszakból csupán egyetlen hasonló esetre emlékszik:

az Ernest Valko-gyilkosságra, akivel az elkövető ugyancsak egyetlen lövéssel végzett: a szívébe.

„A rendőrség szerinti lehetséges elkövetőkben és az indítékukban továbbra is nagyon kételkedem” – tette hozzá.

Elithez tartozhat

A gyilkosság megrendelőjét a szakértő szerint úgy lehetne jellemezni, hogy az elithez tartozik. Ezt azt jelenti, hogy azt hiszi magáról, felsőbbrendű és különleges. Feltehetően luxusban él és van elég pénze, hogy megfizessen egy profi bérgyilkost. Az együttérzést nem ismeri. Nem tétovázik, ha döntést kell hozni, ha valakit fel kell áldozni. Az újságírók számára csak élősködők, betolakodó rovarok, akik kellemetlen hatással vannak a bohém életére.

„Az a tény, hogy a rendőrség bizonyos vezetői maguk is a nyomozás tárgyává válnak, és közben ők döntenek a nyomozás folyamatáról, továbbra is elfogadhatatlan” – húzta alá a szakértő.

Šátek úgy látja, hogy alapvető személyi változások nélkül lehetetlen bebiztosítani a gyilkosság gyors, objektív és komplex kivizsgálását. Ugyancsak a súlyos és széleskörű gazdasági bűncselekmények kivizsgálását, amelyekről Ján Kuciak is írt cikkeiben.


Az eddigi, rendőrségi forrásokból származó információk a gyilkosságról:

  • Ján Kuciakot és Martina Kušnírovát ugyanazzal a lőfegyverrel ölték meg, ez pedig alátámasztja annak a lehetőségét, hogy egyetlen személy követte el mindkét gyilkosságot.
  • A tett helyszínén lőszereket találtak a földön.

A rendőrség által nem megerősített, nyilvános forrásokból szerzett információk:

  • A konyhában égett a lámpa.
  • Martina Kušnírová édesanyja 20 óra 15 perckor hívta lányát, ő ekkor azonban már nem vette fel a telefont. 20 óra 45 perckor ismét megpróbálta felhívni, ezúttal már Jánt, de ő sem vette a telefont. Mindketten nagyon lelkiismeretesek voltak, és sosem fordult elő, hogy egyikük sem vette fel a telefont vagy később ne hívták volna vissza.
  • Ján édesapja nem tartja kizártnak, hogy a gyilkosság a reggeli órákban történhetett, és Ján a kazánházban épp lejjebb akarta kapcsolni a gázkazánt. Ez a feltételezés azonban kizárná Martina édesanyjának állítását a telefonhívásról, és azt is, hogy az akkumulátortöltő, amit Ján szerdán este kapcsolt be, nem volt kikapcsolva, holott erre a szomszédja is figyelmeztette, Ján pedig nagyon lelkiismeretes ember volt. Az asztalon talált három csésze – egy teás és két kávés – sem támasztja alá a feltételezést, hogy a gyilkosság reggel történhetett, a teázás és a kávézás ugyanis egy mindennapos rituálé volt a fiatalok számára – este, miután hazaértek.
  • Kuciak édesapja azt állítja, hogy fiát a kazánházba vezető lépcsőn lőtték le, miközben Martina a konyhában volt.
  • Martina édesanyja azt mondta, lányának olyan sérülése volt a fején, mintha a gyilkos felülről találta volna el. A ČT riporterei szerint a gyilkos a végzetes lövés előtt arra kényszeríthette, hogy térdeljen le. Az édesanya szerint lányának kék volt az orra, mintha ráesett volna.
  • Martina édesanyja később tudta meg, hogy Janko mellkasába két golyót eresztettek: „Valószínűleg biztosra ment. Feltűnő, hogy ezt eddig nem mondták nekünk.”
  • Martinát az állán érte a találat, amely az orrán át áthatolt a koponyáján. „Ez arról árulkodik, hogy a gyilkos közel volt hozzá, és foghatta őt” – véli az Zlatica Kušnírová.
  • A házból semmi nem tűnt el, sem pénz, sem ékszerek, sem számítógépek, sem telefonok.
  • Pavla Holcová, Kuciak cseh kolléganője azt állítja, hogy szerdán délután fél 4-kor írt neki a férfi, hogy még talált valamilyen kapcsolatot a Smer egyik regionális politikusa és az egyik olasz vállalkozó közt. Ez azonban a cseh újságíró szerint nem volt döntő fontosságú az ügyben, csak egy újabb kapcsolat, de nem magas rangú smeres politikusról szólt.
  • Kuciak egyik barátja szerint Ján korábban egy radírgumit talált a postaládájában: „Mintha valaki azt üzente volna, hogy kiradírozzák őt a föld felszínéről a munkája miatt. Az az érzésem, hogy Jančit az olasz maffia gyilkolhatta meg, amelyről nemrégiben írt.”
  • Ján egy másik barátja állítja, Martinának nem volt senkivel konfliktusa, többnyire keleten tartózkodott, ahol archeológusként dolgozott, szinte csak hétvégén voltak együtt. A nő egy fontos archeológiai kutatást végzett volna a gyilkosság hetén, tehát az eredeti tervek szerint nem tartózkodott volna otthon egész héten, csakhogy az időjárási körülmények miatt elmaradt a kutatás, ezért otthon maradt. Az ismerős szerint nem kizárt, hogy a gyilkosok eredetileg nem számoltak Martinával.

(aktuality.sk)