Ki kapjon több pénzt? A dolgozó emberek vagy a városaink?

Fel vannak háborodva az önkormányzatok, hogy a parlament csökkentheti a jövedelemadót, ami a falvak és városok költségvetését is megvágja. Vagy az emberek zsebébe vándorol a pénz vagy pedig a helyi önkormányzatok kasszájába.

Ki kapjon több pénzt? A dolgozó emberek vagy a városaink?
Illusztráció

Az alaphelyzet a következő: a természetes személyek jövedelemadója az önkormányzatokat illeti. Tehát ha az állam csökkenti ezt az adónemet, akkor azt egyrészt az alkalmazottak pluszbevételként vehetik észre a bérszalagjukon, másrészt a helyhatóságok ugyanezt mínuszként könyvelhetik el. Ilyen összefüggésekben kell látni azt a Híd által előterjesztett javaslatot, ami szerint szorgalmazni fogják, hogy az adóalap adómentes része a létminimum 19,2-szereséről a 21-szeresére növekedjen a jövő évtől.

Pozsony főpolgármestere, Matúš Vallo már meg is hirdette a tervezet elleni offenzíváját, mondván, a parlamenti javaslat megszavazása jelentős károkat okozhat a fővárosnak is. 

Vallo azért morog, mert szerinte az önkormányzatok kieső bevételét nem kompenzálnák. Pedig a települések jövedelme eddig 2012-től jelentősen emelkedett, főleg a természetes személyek növekvő bértömegének köszönhetően. Ez azzal függ össze, hogy évek óta növekszik a foglalkoztatottak száma és a bérek is meglódultak felfelé, ez pedig többletjövedelmet jelentett az önkormányzatok számára. Most a hidas javaslat az emberek zsebébe terelne egy kis pénzt, a települések büdzséjének kárára.

Ha a törvényhozás megszavazza a tervezetet, az  intézkedés 2020-tól lép érvénybe, és a 2021-ben esedékes adóbevallás idején lesz igazán érezhető az adócsökkentés hatása. A létminimum összege minden évben július elsejéig vizsgálják felül, de Ján Richter munkaügyi miniszter már most 205,07 euró helyett  210,20 eurót javasol. A jelenlegi számítások alapján az adóalap adómentes része elérheti a  4414,20 eurós összeget a természetes személyek esetében. Az eddigi 3937 eurós adóalap tehát jelentősen magasabb lehet, a különbözet pedig az emberek zsebében marad. 

A költségvetési tanács szerint ez az intézkedés 136 millió euró elosztását érinti. Szakértők szerint az a fő gond, hogy az önkormányzatok túlságosan rá vannak szorulva a természetes személyek jövedelemadójára. Felmerült annak a gondolata is, hogy jobb lenne számukra, ha a települések több adónemből kapnának részesedést, és akkor egyetlen adó megváltoztatása nem váltana ki olyan ellenkezést, mint amilyet ez a "városok kasszája helyett hagyjunk több pénzt inkább az emberek zsebében"  elgondolás gerjeszt egyes településvezetők köreiben.

(DenníkN)