Ki kivel, ki ellen és kiért (miért?)

Ardamica Zorán | 2016. július 7. - 10:59 | Vélemény

Mivel nem vagyok alkotmányjogász (zárójelben megjegyzem, az egyes alkotmánybíró-jelöltek sem mindig és sem egészen azok...), nem is tudom pontosan megítélni, kóser-e, hogy a szlovák államfő a következő két, egyértelműen smeres (volt és aktív – szerintem a legrosszabb fajtából) politikust nem nevezte ki alkotmányjogásznak. Mi több, az előző kör nem kinevezettjeit másodszorra is el merte utasítani.

Ki kivel, ki ellen és kiért (miért?)
Fotó: TASR

Nem tudom, de azért egy söröcskét átlagemberként hirtelen felindulásból megiszok majd az egészségére. Két okból. 1. Az egészség fontos dolog, a másé is, az enyém is, nagy melegben pedig pótolni kell a folyadékot. 2. Noha az alkotmányjogászokat is pótolni kellene, ahogyan nem iszunk már az én koromban vacak sört – akkor inkább egészséges, tiszta vizet („csak tiszta forrásból”, ugyebár) – úgy vacak emberkéket sem kell alkotmányjogásszá tenni. És nekem ez az államfői tökösség mezei polgárként tetszik. Nem voltunk ugyanis a múltban elkényeztetve semmiféle államfői tökösséggel, de még csak túl önálló véleményalkotással sem...

Hogy aztán az időzítés a kormány első száz napja leteltének közelében vagy épp a belügyminiszter korrupciós botrányának kirobbanása után hetekkel (! – és még miniszter!) történt, lehet puszta véletlen is.

Apropó, miniszter. Róla a brexit, a soros (nem, nem az a Soros) elnökség és a kezdődő uborkaszezon szépen eltereli a figyelmet. Az viszont már most látszik, lehetséges, hogy az illető mégsem annyira népszerű, hogy koronaherceg legyen. Fico pártja Fico nélkül épp olyan sorsra fog jutni, mint amilyenre Mečiaré jutott Mečiar nélkül. A kérdés, mikorra. (Tudok még ilyen kormányfőket Európában...)

Az ellenzék pedig totálisan tehetetlen. Rendkívüli üléseit az SNS-es Danko csípőből intézi el. Támogatottsága mégis a legtöbbekkel ellentétben folyamatosan nő. A kormánykoalíció kényszertagjai pedig asszisztálnak neki ehhez. Hrnčiar szerint az obstrukció rendben van. Kivéve, amikor még ő volt ellenzékben... Csoda-e, hogy nem az ő erkölcsi kreditje növekszik?

Bugárék is beleálltak egy óriási sakkba. Ha nem tesznek semmit, erkölcsi tőkéjüket és demokrata arculatukat leszalámizza a kormánypárt. Ha tennének valamit, szétverik a koalíciót, amelyről azt állították, ez az egyetlen lehetséges út az extrémizmus és a káosz ellenében. Márpedig akkor ugyanazt tennék, amit Radičová kormányának szétverése óta (tudjuk, az is az egyetlen lehetséges út volt) az SaS fejére olvasnak, s ami miatt az egész SaS-t megbízhatatlannak bélyegezték. Így viszont – és ezt a „szakadár” már szóvá tette – legyünk jóhiszeműek: akaratlanul is a nacionalisták malmára hajtja a vizet. De nem csak Kotlebáéra, hanem Dankoéára is...

Mikörben Fico arról kettősbeszél az Unió felé, hogy „Az unió tagországainak össze kell fognia és kézzelfogható eredményeket kell felmutatnia, hogy visszanyerje az állampolgárok bizalmát és felvegye a harcot a növekvő populizmussal és nacionalizmussal szemben”. Mondja egy nacionalista populista... Mert megteheti.

Miért is ne tehetné? Ilyen körülmények között...

Amikor a szlovák nemzeti radikalizmus (pontosabban nácizmus) képviselőjének, Kotlebának a legnagyobb ellensége a konkurensét eliminálni akaró Szlovák Nemzeti Párt... Ez már majdnem a magyar abszurd...

Címkék: Foc-ko