1
-illusztráció- (Fotó: Unsplash)
Megosztás
A továbbra is növekvő globális károsanyag-kibocsátást drasztikusan, 2030-ig évente 7 százalékkal kell csökkenteni ahhoz, hogy a felmelegedés ne haladja meg a 2015-ös párizsi megállapodásban rögzített 1,5 Celsius-fokot - áll a Világgazdasági Fórum Klímabajnok Vállalatvezetők Szövetsége és a Boston Consulting Group (BCG) által kiadott tanulmányban.
Az MTI-nek küldött összefoglaló szerint a The State of Climate Action (Az éghajlat-politika helyzete) című tanulmány rámutat: Oroszország és Európa nagy részén már több mint 2 Celsius-fokkal, az Északi-sarkvidéken pedig több mint 4 Celsius-fokkal magasabb volt az átlagos hőmérséklet 2012-2022 között, mint 1900-1920-ban, miközben az óceánok hőmérséklete is egyre gyorsabban nő, és a globális kibocsátás mértéke még mindig emelkedik.
A tanulmányban szükségesként meghatározott 7 százalékos károsanyag-kibocsátáscsökkentés példátlanul magas, nagyobb, mint amekkora kibocsátáscsökkenéssel jártak a koronavírus-járvány miatti leállások – hívták fel a figyelmet.
A tanulmány szerzői szerint az elmúlt években sok területen történt előrelépés, de továbbra is jelentős hiányosságok vannak a nemzeti kötelezettségvállalások területén, a vállalati éghajlatvédelmi intézkedésekben, a zöld technológiák elterjedésében és a finanszírozásban is.
A zéró kibocsátáshoz szükséges zöld technológiák többsége már létezik, de ezek közül sok ma még nem versenyképes. Amelyek már versenyképesek vagy hamarosan azok lesznek, csak a globális kibocsátás 55 százalékát fedik le. Számos technológia jelenleg még csak a fejlesztés korai szakaszában jár. A felzárkózás érdekében az innovációnak és az ipari méretnövelésnek szinte példátlan mértékben kell felgyorsulnia – írták a közleményben.
Az egyik fő ok, amiért az 1,5 Celsius-fokos cél "elúszni" látszik, hogy 2022-ben már több mint 2 ezermilliárd dollár hiányzott az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához. Kritikus hiányosságok vannak a korai technológiák és az infrastruktúra finanszírozásában, a zöld energia tárolásában, a hidrogén felhasználásában, a zöld repülő-üzemanyagok előállításában, mivel ezekre 2022-ben a kibocsátás csökkentésére szánt forrásoknak csak mintegy 2 százalékát költötték.
(MTI)