Kicsoda Szladits Károly, akiről a dunaszerdahelyiek alig hallottak, mégis a magyar igazságügyi miniszter érkezett felavatni a szobrát?

2021. szeptember 17. - 07:00 | Régió

Emellett az idei évet az ő emlékének szentelték Dunaszerdahelyen és egy utcát is elneveztek róla. A modern magyar magánjog atyjának tartott egyéniség a városban született, pironkodni viszont nem kell, amiért alig vagy egyáltalán nem hallottunk róla, ugyanis a jogász végzettségű polgármester, Hájos Zoltán és a helyi jogászok egy része is így van ezzel, szemben a szoboravatásra meghívott magyar igazságügyi miniszterrel vagy magyarországi jogász generációkkal, akik helyenként csak a nagy Szladitsként hivatkoznak rá.

Kicsoda Szladits Károly, akiről a dunaszerdahelyiek alig hallottak, mégis a magyar igazságügyi miniszter érkezett felavatni a szobrát?
Varga Judit és Hájos Zoltán (Fotók: Paraméter)

Szladits Károly 1871. december 27-én született Dunaszerdahelyen és gyermekéveit is részben itt töltötte, egyetemi tanulmányait viszont már Budapesten folytatta, és 1895-ben, királyi kitüntetés mellett szerezte meg egyetemi doktorátusát. Ezt követően az igazságügyi minisztérium törvényelőkészítő osztályán kezdett dolgozni, a 20. század elejétől pedig részt vett a magyar magánjogi törvénytervezet előkészítésében. Ezen a területen őt a 20. század első felének iskolateremtő egyéniségeként tartják számon.

Varga Judit miniszter beszélt róla, hogy a magánjog kodifikációjára, tehát törvénykönyvbe foglalására Magyarországon a 20. századig nem kerülhetett sor, az ítélkezés alapja többnyire a szokásjog volt, a polgári átalakulás és a gazdaság fellendülése viszont már szükségessé tette a korszerű kodifikációt, és ebben már komoly szerepet töltött be Szladits Károly is, aki 1922 és 1928 között irányította a polgári törvénykönyv előkészítését érintő tudományos munkát.

Ars poeticája szerint „kódexünknek nem lehet nemesebb feladata, minthogy oly kereteket szab bírói gyakorlatunknak, amely szabályozza ugyan, de nem akadályozza az abban lüktető élet friss ér verését”.

„A magánjogi törvénytervezet aztán soha nem lépett hatályba, mégis döntő hatást gyakorolt a bírói joggyakorlatra, és az 1959-ben elfogadott első magyar polgári törvénykönyv tartalmára is” – szögezte le Varga Judit.

Hájos Zoltán

„Városunk lakosainak többsége ez idáig nem is hallott a néhai egyetemi tanárról, akadémikusról, a magyar magánjog atyjáról. Dunaszerdahelyiek közül csak kevesen tudták, hogy Dunaszerdahelyen született. Picit pironkodva vallom be, hogy jogi egyetemi tanulmányaim során sem tanultam a Pozsonyi Comenius Egyetemen Szladits Károlyról”

– ismerte el Hájos Zoltán a csütörtök délelőtti szoboravatón. Kifejtette, hogy a városvezetés fontosnak tartja a lokálpatriotizmus erősítését, illetve a magyar identitás megtartását, ezért is neveztek el a magyar jogtudósról egy utcát.

Az erről szóló városi rendeletet 2017 novemberében fogadták el, és a következő év elejétől lépett hatályba. A dunaszerdahelyi Szladits Károly utcát a Mercury Market mögötti új családi házas övezetben keressük!

A polgármester elmondta, néhány évvel ezelőtt Czirfusz György dunaszerdahelyi ügyvéd, illetve Sándor István, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának docense vetette fel annak ötletét, hogy a néhai jogtudósnak állítsanak szobrot a városban, születése 150. évfordulójának napján. 2019 júniusában hozta létre az önkormányzat a Szladits Károly Emlékbizottságot, melynek elnöke Sándor István lett, tagjai pedig Czirfusz György, A. Szabó László alpolgármester, Gútay László, Nagy Iván és Garay László képviselők, illetve Nagy Attila helytörténész. Az emlékbizottság Lebó Ferenc győri Munkácsy-díjas szobrászművészt kérte fel a szobor elkészítésére, akinek a nevéhez fűződik a világháborúban elesett dunaszerdahelyi katonaáldozatok emlékére az állomással szembeni parkban 2018-ban felállított, annak idején sokat vitatott emlékmű is.

Varga Judit, Lebó Ferenc és Hájos Zoltán

További, Szladits Károly nevéhez fűződő cselekmény, hogy az önkormányzat a 2021-es évet az ő emlékévévé nyilvánította. A szobor megalkotása céljából létrehoztak egy adományszámlát, és ehhez az önkormányzat, a magyar igazságügyi minisztérium, továbbá helyi jogászok is hozzájárultak, akik mindannyian megjelentek a szobor csütörtöki leleplezésén.

A polgármester beszédének zárásában elmondta, bízik benne, hogy a dunaszerdahelyiek motantól szívükbe zárják Szladits Károlyt és egész alakos szobrát.

„Ünnepi nap ez a mai, nemcsak azért, mert részesei vagyunk egy szoboravatásnak, hanem mert Szladits Károly születése után 150 évvel összehozta a jogásztársadalom jelentős részét Magyarországról és Felvidékről” – emlékeztetett.

Hájos Zotán igazi műalkotásnak nevezte, és Varga Judit igazságügyi miniszter is úgy véli, a városhoz és az ünnepelthez méltó szobor született.

„Ha meg akarjuk fejteni, hogy ki is volt Szladits Károly, több megközelítés is kínálkozik” – kezdte beszédét a miniszter asszony. Ezek egyikeként Mikszáth Kálmán szavait kölcsönözte, aki Csemegi Károlyról, a magyar büntetőjog-tudomány atyjáról mondta, hogy felesleges említeni a keresztnevét, hiszen ha kiejti a vezetéknevét, úgyis mindenki tudja, mi következik utána. Ugyanez a helyzet a másik Károllyal is.

„Minden jogásznemzedék tudja, hogy kiről van szó, a nagy Szladitsról, akinek a nevét a jogászgenerációk évtizedekkel ezelőtt is emlegették és ezután is emlegetni fogják” – állítja.

Emlékeztetett, hogy a 2 ezer év jogtudósait bemutató, alapműnek számító német, Stolleis-féle lexikonban tíz magyar jogász neve szerepel, az egyikük Szladits, „minden idők egyik legnagyobb nemzetközi hírű magyar magánjogásza, professzor, kodifikátor, folyóiratszerkesztő, sőt, nemzetközi döntőbíróságok tagja”.

Idézte Világhy Miklós magyar jogtudós szavait, aki 1956-ban, Szladits ravatalánál azt mondta:

„Egyike volt azoknak, akiknek a jog egyet jelentett az emberek szolgálatával, a jogban elsősorban nem a kardot látta, hanem a mérleget, amely bonyolult emberi problémák megoldásában megmutatja az igazságot.”

Varga Judit hozzátette, „Szladits meg volt áldva, nem csupán a szabatos, hanem a gyönyörű irodalmi színvonalú fogalmazás képességével, több európai nyelven is”.

A miniszter rámutatott, hogy ha ma egy ügyvéd vagy bíró egy nehezebb ügyben elakad, akkor inspirációt, ötletet keresve még ma is leveszi a polcról Szladits valamelyik nagy hatású kötetét. Szavai szerint a történelem több sorsfordító eseményét megélte, de számos kortársával ellentétben mindig a klasszikus magánjog tulajdont és családot védő és előtérbe helyező gondolatvilágát tartotta sajátjának. „Mégsem volt maradi. Haladó volt a konzervatívok és konzervatív a haladók közt” – húzta alá. Beszéde végén idézte Szladits még egy gondolatát, mely szerint

a jog nem csak ész, paragrafusok, hanem a szív dolga is.

A szoboravató ünnepséget, melyen részt vett az említetteken kívül Lévai Anikó, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövet asszonya, Pető Tibor, Magyarország pozsonyi nagykövete, Mészáros Lajos nyugalmazott alkotmánybíró, a Szlovák Bírói Tanács tagja illetve Handó Tünde és Juhász Imre magyar alkotmánybírók, koszorúzás, majd egy tudományos konferencia követte, melyet Dr. Sándor István vezetett, és amelyen Dr. Hamza Gábor, illetve Dr. Vékás Lajos egyetemi tanárok és MTA-tagok, valamint Mészáros Lajos adtak elő.

(SzT)