Kik döntenek arról, hogy megtudhassuk Remiáš gyilkosának a nevét?

2017. április 10. - 10:30 | Belföld

Tíz személy kezében van a döntés arról, hogy milyen sors vár a parlament által kiherélni kívánt Mečiar-féle amnesztiákra.

Kik döntenek arról, hogy megtudhassuk Remiáš gyilkosának a nevét?
Ivetta Macejková, az alkotmánybíróság elnöke, és Robert Fico kormányfő (Fotók: TASR)

Az alkotmánybíróság összetétele nem jósol sok pozitívat, hiszen a bírák némelyike összeköthető Vladimír Mečiar exkormányfővel, illetve az általa 1991-ben létrehozott – de 3 éve már megszűnt – HZDS nevezetű párttal.

A testületnek mostantól 60 nap áll rendelkezésre, hogy eldöntse: az amnesztiák semlegesítésének nyakatekert módja kiállja-e az alkotmányos próbát.

Ha erre a kérdésre igennel válaszol, vagy ha a jelzett határideig mégsem hozna döntést, akkor az amnesztiák automatikusan a kukába kerülnek. Ami azt jelentené, hogy pontot tehetünk a két évtizede lezajlott piszkos ügyek végére: megindulhat a vizsgálat ifj. Michal Kováč 1995-ös elrablása kapcsán, és az ezzel szorosan összefüggő Robert Remiáš-gyilkossággal összefüggésben.

De itt még nem tartunk, még az is előfordulhat, hogy az alkotmánybíróság az igazság útjába áll. Ettől tart néhány ellenzéki képviselő is, akik megkérdőjelezik a bíróság tagjainak függetlenségét. Annak a testületnek a tagjait, amelyik az egész amnesztia-csinnadrattára a végső szót mondja ki.

Vegyük sorba, kik kezében van annak lehetősége, hogy végre kiderülhessen Remiáš gyilkosának a neve.

A bírák közül konkrétan Peter Brňák pártos elköteleződését ragozzák a leggyakrabban, és nem véletlenül. Ismert a valamikori HZDS-es parlamenti képviselő lesújtó véleménye a mečiartalanítási kísérletekről, de ne szaladjunk ennyire előre.

Inkább nézzük meg sorjában, kikre szegeződik az élhetőbb Szlovákiában bízók vigyázó szeme. Elöljáróban csak annyit, az összesen tíz alkotmánybíróból kilencet még a Smer-HZDS-SNS kormány idején, 2007-ben erősített meg pozíciójában az ex-HZDS-es Ivan Gasparovič korábbi államfő. Ez persze nem kell, hogy mindjárt a legrosszabbat jelentse, hiszen köztük van a már 2000-től a taláros testületben dolgozó Mészáros Lajos is. Vele kapcsolatban pedig ismert, hogy számos alkalommal fogalmazott meg szakmai különvéleményt a Mečiar-Fico tengely döntései ellenében.

Az elnök: Iveta Macejková

Szóval kezdjük a sort mindjárt az Alkotmánybíróság elnökasszonyával, Ivetta Macejkovával, aki tíz éve öltötte fel az alkotmánybírói talárt. Rögtön a testület élére került, és a mai napig irányítja azt. Korábban, 1998-tól a Legfelsőbb Bíróságon dolgozott, ahol a Mečiarhoz hű Štefan Harabin (későbbi igazságügyminiszter) volt a főnöke. A 2006-os választások után egy időben felmerült, hogy az akkor felálló és a Fico-Mečiar-Slota fémjelezte kabinetben Macejková lehetne a igazságügyi miniszter a HZDS színeiben, de ezt a felajánlást végül elutasította. A bírónő előéletét jól ismerők szerint baráti viszony fűzi Gasparovičhoz.

Milan Ľalík

„Mečiar-pozitívnak“ könyvelhető el Milan Ľalík alkotmánybíró, aki Štefan Harabin minisztersége idején (2006-2009) az igazságügyi tárca főosztályvezetőjeként dolgozott. A kétes megítélésű Harabinnal baráti viszonyt ápol, akinek ügyes-bajos jogi dolgait Ľalík felesége védte a strasbourgi bíróságon.

Peter Brňák

Aztán itt van Peter Brňák, aki 12 éven keresztül ült a parlamentben, ebből 1994 és 2002 között a HZDS színeinek képviseletében. 1996 decemberében ő is megszavazta azt az indítványt, aminek értelmében az akkori párttársát František Gauliedert alkotmányellenes módon kipenderítették a törvényhozásból.

Peter Brňák és Ivan Gašparovič

Mint ismeretes, a napokban tisztázatlan módon elhunyt galántai Gauliedertől két évtizede azért vették el a mandátumát, mert éles kritikát fogalmazott meg az akkori miniszterelnökkel, Mečiarral szemben. Brňák még képviselőként 2000-ben plasztikusan érzékeltette, mekkora képtelenség az akkor szintén a törvényhozás előtt heverő amnesztiák eltörlésének kérdése. Akkor ő HZDS-es képviselőként úgy nyilatkozott, hogy

“egy közkegyelem kiradírozása pont annyira elképzelhetetlen, mint amennyire lehetetlen egy hógolyót olajban kisütni.”

Sergej Kohut

Sergej Kohut Vladimír Mečiar harmadik kormányában (1994-1998) az igazságügyi minisztérium államtitkári posztját töltötte be egy rövid ideig. A tárca vezetője az a Jozef Liščák volt, aki a Ján Ľupták által elnökölt Munkáspárt (ZRS) képviseletében jutott pozícióhoz.

Marianna Mochnáčová

Marianna Mochnáčová korábban az AB titkárságvezetőjeként dolgozott, amikor a taláros testület élén Milan Čič állt 1993-2000 között. Az a Čič, aki 1993-ig a HZDS tagjaként tevékenykedett, majd 2004-től Gasparovič elnöki irodáját vezette egészen a haláláig.

A korrupciós- és a maffiaügyeket tárgyaló Speciális Bíróság ellen szavaztak

A jelenlegi bírák felén már túl is jutottunk, de most tegyünk egy kis kitérőt egy 2009-es alkotmánybírósági ügy kedvéért, amelynek a főszereplője a 2004-ben megalapított Speciális Bíróság. A kassai székhelyű AB ekkor mondta ki, hogy ez a korrupció és a szervezett bűnözés ellen létrehozott különleges bírói testület alaptörvénybe ütközően működik. A Speciális Bíróságot már a megalakulásakor heves támadások érték legfőképpen Mečiar és Harabin részéről. Hivatalosan azt kifogásolták, hogy ennek a testületnek a tagjai magasabb bért kapnak a többi kollégájukhoz képést. Később a nevezettek heves kritikájával kapcsolatban árnyalta a képet az a napvilágra kerülő hír, hogy Harabint baráti szálak kötik a szlovákiai albán drogmaffia egykori vezérének tartott Baki Sadikihez. A 2009-es alkotmánybírósági döntés a Speciális Bíróság megszüntetéséről nagy port kavart, az újságok azt írták, ünnepelhet a maffia, visszatérnek a zűrös 90-es évek.

Az akkor 13 tagú alkotmánybíróságon a szavazás során 7-en vélték úgy, nincs összhangban az alaptörvénnyel a maffia elleni különleges bíróság léte, 6-an pedig ezzel ellentétesen voksoltak. Hogy teljes legyen a kép, jegyezzük meg: az akkori 13 bíró közül 9 mai is ott dolgozik. Az eddig áttekintett 5 alkotmánybíró mindegyike (Macejková, Ľalík, Brňák, Kohut, Mochnáčová) a Speciális Bíróság megszüntetése mellett szavazott. És ki volt az a négy, aki ellenezte a korrupció letörésére létrehozott testület megszüntetését? Mészáros Lajos, Ladislav Orosz, Ľudmila Gajdošíková és Rudolf Tkáčik.

Mészáros Lajos

A jókai származású, Dunaszerdahelyen élő Mészáros Lajos neve ismerősen csenghet. 1992-ben az akkor még létező szövetségi parlamentbe választották be, majd 1998-ban az MKP listáján bejutott a szlovák törvényhozásba, ahol az alkotmányjogi bizottság alelnöki tisztségét szerezte meg. 2000-től tagja az alkotmánybíróságnak. A tizenkét évre szóló 2007-től számított második mandátumát az AB akkori elnöke, Ján Mazák indítványozta. A parlamentben a legtöbb szavazatot kapott jelöltként nevezte ki őt a köztársasági elnök.

Amikor 2009-ben a Speciális Bíróság ügyének előadó bírája javasolta a testület megszüntetését, Ladislav Orosz alkotmánybíró több kollégájával együtt ellenjavaslatot dolgozott ki, de miután Orosz családját állítólag megfenyegették, Mészáros terjesztette be az ellenjavaslatot, amely nem szerzett többséget. Mészáros Lajos hat társával egyetemben a bíróság megszüntetéséről szóló határozathoz nagyon éles különvéleményt írt, amelyben azt is állította, hogy adott esetben az alkotmányellenesnek és diszkriminatívnak vélt elemeket el lehet távolítani, nem kell ahhoz megszüntetni magát a bíróságot. Ez a testület akkor, amikor az AB határozathozatalra készült, már csaknem 800 ügyben hozott ítéletet (ebből 19 esetben életfogytiglani szabadságvesztésről volt szó). A parlament végül átnevezett formában (Specializált Büntetőbíróság) a testület folytonosságáról döntött azzal, hogy bíráinak nem kell alávetni magukat a Nemzetvédelmi Hivatal átvilágításának és rendezte a bírák jövedelmezését is.

Ľudmila Gajdošíková, Mészáros Lajos és Ladislav Orosz

Mészáros Lajos esetében nagyon könnyen nyomon lehet követni, hogyan foglalt állást kulcsfontosságú ügyekben, mert ha olyan helyzet állt elő, megírta különvéleményét. Az ellenvéleményének legtöbb alkalommal hangot adó alkotmánybírák közé tartozik, mindig tudni lehet, hogyan szavazott, és a legtöbbször a szakmailag pozitívan értékelt oldalon állt.

Ladislav Orosz

Ladislav Orosz Michal Kováč államfő irodájának alkalmazottja volt, majd 1998 és 2002 között az komunista utódpárt SDL képviselőjeként dolgozott. A Speciális Bíróságról szóló huzavona idején zsarolási ügybe keveredett a bíró, állítólag meg akarták mérgezni a feleségét, ha nem szavazza meg a bíróság megszüntetését.

Ľudmila Gajdošíková

Ľudmila Gajdošíková 1990-től kisebb szünetekkel a kormány törvényhozási tanácsának tagjaként tevékenykedett. A Jozef Moravčík vezette ideiglenes kormányban (1994) államtitkári pozíciót töltött be, majd Rudolf Schuster államfő irodájában kapott tisztséget.

Rudolf Tkáčik

Rudolf Tkáčik a rendszertváltástól 1992-ig a kormányhivatalban dolgozott, bírónak pedig a korábbi legfőbb ügyész, Dobroslav Trnka javasolta.

Jana Baricová

Jana Baricová a 10 alkotmánybíró közül az egyetlen, akit nem 2007-ben neveztek ki, vagy hosszabbították meg a mandátumát.

Jana Baricová és Rudolf Tkáčik

Baricová kinevezését már az új elnök, Andrej Kiska hagyta jóvá 2014-ben, tehát ő az egyeten, aki nem vett részt a Speciális Bírósággal kapcsolatos 2009-es döntéshozatali folyamatban.

Kevesen vannak

Az Alkotmánybíróság létszáma nem teljes, hárman hiányoznak, miután 2016-ban lejárt egy szintén HZDS-es hátterű bíró, Ľubomír Dobrík mandátuma. Kiska szakmai és erkölcsi okok miatt elutasította a további alkotmánybírók kinevezését, akiket a parlament korábban megszavazott. Így tíz munkával leterhelt bíróra vár a határidős feladat, hogy pontot lehessen tenni a 90-es évek botrányos ügyeinek végére.

A vázolt összetételű alkotmánybíróságon a sor tehát, hogy eldöntse, mi legyen a káros hatású Mečiar-féle amnesztiák sorsa. Ez 60 napon belül ki fog derülni.

Ha a testület nem fekszik keresztbe az igazság útján, akkor érdekes fejleményeknek lehetünk szemtanúi az elkövetkezendő időszakban.

Bár, feltételezhető, hogy ez igaz arra az esetre is, ha a bírák többsége mégiscsak ellenezné az amnesztiák eltörlését. Mert akkor felerősödhet a nép szava, ami tulajdonképpen elindította ezt a folyamatot, ami a mečiarista rendeletek parlamenti eltakarításában csúcsosodott ki a múlt héten.

(sárp)