Kínai vs. szlovák – közbeszerzésügyi szomorújáték, de azonnal 

Múltkor valaki a FB-on megdicsért, mert lényegre törően tömör voltam. Ez ma szintén rövid lesz (noha kedvem lenne 50 oldalon sorolni a példákat…), mert a rövidségről, rugalmasságról és gyorsaságról szól. Szólna, ha volna nálunk olyan, hogy azonnal. De mi ezt a szót nem ismerjük.

Kínai vs. szlovák – közbeszerzésügyi szomorújáték, de azonnal 
Fotó: Youtube

Hallom, olvasom, képeken, videókon látom, hogy Kínában Wu-Chan mellett egy állítólag tök üres épületből gyakorlatilag órák alatt (valami 48-at emlegetnek) varázsoltak specializált kórházat a koronavírus miatt. 1000 férőhellyel. Normálisan raktak be ágyakat, műszereket, van padló, plafon, villany, sőt internet is, állítólag folyik hideg és meleg víz. 

Hallom, olvasom, képeken, videókon látom, hogy Kínában Wu-Chan városában is épül egy kórház rohamtempóban. Max hetek alatt lesz kész.

Na most akkor előbb „errefeléhagyományosan” fikázzuk egy kicsit: 

Tutira el van naggyázva. Össze fog dőlni. De minimum le fog hámlani a vakolat a falról. Ki tudja, hány szoba van ott, kettőt megcsináltak, hogy legyen mit fényképezni, a többi hótzicher, hogy Patyomkin. Az egész csak propaganda. Ki tudja, kik mennyit kerestek rajta… Meg ilyenek. Sorolhatnánk, van fantáziánk.

Csak ahhoz nincs fantáziánk, hogy elképzelhető legyen: felépítünk valamit – mert szükség van rá és kész, lehetőleg valóban gyorsan – mert szükség van rá és kész. És működik – mert szükség van rá és kész.

Ezzel szemben Szlovákiában sem a létezése óta, sem a Bársonyos óta, sem az elődállam létrejötte óta nem voltunk képesek kiépíteni egy normális infrastruktúrát. Semmilyen téren.

Nincs rendes, normálisan használható és kellő kapacitású úthálózat és vasúthálózat sem. Ami van, kevés és avult. És ami épül, azt a Luca széke lekörözi. És kérem, itt lopják el, nem Kínában. Kicsike ország vagyunk, kisebbek, mint Wu-Chan városa, de nincs mindenhol vízvezeték, sem csatornázás, nincs mindenütt gáz, de még csak villany sem. Tényleg.

Sportlétesítmények: csak egy példa – most veszünk meg egyet (mármint az állam, illetve az SNS az állam pénzéből) egy maszektól, mert nem tudtuk felépíteni, hanem egy maszeknak adtunk hozzá némi közpénzt, aztán most állítólag 23 millával többért vásároljuk meg, mint amennyi az előzetes egyezség volt. Csak. 

Számos iskolánkban benti WC sincs, nemhogy tornaterem, internet (ha szerez a diri szponzorba…), örülünk, ha fűt a fűtés, tart a vakolat (nem tart) stb. Nincs iskola, vagy csak kivételes, ahol a teljes előírt teremszükséglet és eszköztár megvolna, egyes szakok hiányszakmák a pedagógiában. 

Ha egy páciens a sebészeten fekszik, de amúgy épp túl van egy szemműtéten, akkor a sebész csupán a sebészeti diagnózissal foglalkozik és nincs olyan, hogy áthívnának a szemészetről valakit, hogy ugyan már csöppentsen a beteg szemébe vagy törölje ki belőle bojtorjános teával a beszáradt gennyes csipát. Ha a hozzátartozó be nem megy törölgetni-csepegtetni, vagy rá nem tud beszélni egy kedvesebb nővérkét, ott csurogna ki a páciens szeme a párnára egyes dokik szeme láttára… A kórházépítésről meg Örkénynek kéne írnia. Hányat is építettünk mondjuk az utóbbi 20 évben? Ugye? 

Ezzel szemben: Egyet bontunk. Miért? Mert nem sikerült felépíteni. 

De hallom, hogy a bontás is állítólag feketén zajlik, erről vita van. Mikor lesz annak a helyén egy modern európai közkórház ilyen bürokrácia, ilyen közbeszerzés, ilyen finanszírozás és ilyen hozzáértés mellett? Vagy legalább egy modern kínai közkórház, ha szlovák kórháznak nem is lenne jó… Aki beteg, és nincs hová mennie (vagy többszáz kilométerre utazhat 3 hónapos várólista „után”, ha még él), az a létező kínainak is jobban örülne, mint a nem létező akármilyennek. 

(Zárólejbe: ahol lakom, ott egy sima készültségnek is örülnénk… Kampány van gyerekek, ha lesz, ha nem, legalább már ígérje meg valaki… ja, igen, tudom, ne zsaroljak, nem illik, legyek türelmes. De azonnal.)