Kis Pajtás a Csallóközben

2019. december 14. - 18:55 | Kultúra

Három évvel az I. világháború kitörése előtt a következő és az általunk idézettekhez hasonló dolgok foglalkoztatták a Duna legnagyobb szigetének lakóit, legalábbis a Csallóköz című keresztény társadalmi, szövetkezeti és szépirodalmi hetilap korabeli tudósításai szerint.

Kis Pajtás a Csallóközben
Illusztráció

A magyarországi munkások Rokkant- és Nyugdíjegylete nyilvánosságra hozta „jelentését és zárószámadását“ az 1910. (18-ik egyleti) évről. Az adott esztendő utolsó napján a szervezetnek 364 fiókpénztára, 171 tagcsoportja, 121 387 fizető tagja volt. Törzsvagyona 6 174 647 koronát tett ki, külön alapja 438 234 koronát. Összvagyona 6 612 881 koronát képezett. A jelentés adatai szerint Csallóközben segélyt kaptak: Béres György laparusító 618 korona 80 fillért, Jurica Fülöp lapkihordó 436 korona 80 fillért (mindketten Komáromban), Gyumbir Ferenc, a MÁV vonatlakatosa (Komáromfüss) 273 korona 70 fillért, Kálmán Vince kocsilakatos (Dióspatony) 509 korona 60 fillért. Vidékünkön az országos rokkant- és nyugdíjegyletnek fiókpénztárai működtek Komáromban, Dunaszerdahelyen és Somorján. Tagcsoportja Kolozsnémán.

A regionális lap lelkesedve harangozta be és ajánlotta figyelmébe a csallóközi olvasóknak a Budapesten megjelenő Kis Pajtás című gyermeklap legfrissebb számát: „Képes kis verset írt bele Domonkos István a Tavaszról, érdekes elbeszélést hoz Margit címmel Alpár Ellkától, míg Günther Fella átdolgozásában egy megkapóan szép meseszínjáték, a Harmat assszony köti le figyelmünket. A kis olvasók lázas kiváncsiságát elégíti ki a Lenke, a békeapostol című regény folytatása. A természet világából a medvéről, a mókusról és a mammutfenyőről hoz érdekes ismertető cikket. Számtalan apróság, verstréfa mellett bőven jut hely bűvészetre, játékra meg sok-sok fejtörőre, talányra. Hát még a képek, mily gyönyörű szépek!“

A Katholikus Háziasszonyok Lapja 1911 márciusi számában dr. Balogh Jenő államtitkár írt a társadalom kötelességeiről a nővédelem terén. Folytatódott A cselédügy és a háziasszonyok c. cikk, a szépirodalmi részbe Berta Ilona írt két hangulatos verset. Tömlő Lajos a varrómunkák tanításának fontosságát emelte ki, az Egészség rovatban Dollinger Gyula egyetemi tanár a körömméregről ír. O. Egan Klára folytatta A főzés egészségtana c. sorozatát, s még szövetségi ügyek egészítették ki a folyóirat tartalmát.

A Népszövetség 1911. március 5-én Ekelen tartott alakuló közgyűlésén Pápay Gyula plébános megnyitója és ismertetése után Lacza Sándor kántortanító előadása következett. A szervezetbe azonnal 75 tag jelentkezett. Ugyanaznap a csicsói szervezet is ülésezett. Dr. Szőke Kázmér plébános felolvasta a jelenlévőknek Palkovich Viktor gútai esperes plébános, megyei elnök buzdító levelét. Hrotkó Sándor kántortanító a papirosbuzáról adott elő. Jelen voltak Szabó László füssi, Peisthammel Ádám és Dömötör Gyula kolozsnémai tanítók is. Dunaszerdahelyen 25-én volt a szokásos havi értekezlet 2-300 hallgató részvételével. A folyó ügyek elintézése mellett a főtárgy az örökösödési illeték felemeléséről szóló törvényjavaslat megbeszélése volt. Gáspáry Gyula indítványára az értekezlet elhatározta, hogy „kérvényt adnak be a pénzügyminiszterhez a javaslatnak a kisebb vagyonukra nézve méltányosabb és igazságosabb megváltoztatás iránt“. A résztvevők megegyeztek abban, hogy az aláírások összegyűjtése után felkérik gr. Pálffy Sándort, a kerület országos képviselőjét, a kérvényt úgy a miniszternél, mint a javaslat tárgyalása alkalmával a Házban hatékonyan támogassa.

Pápán az országos vásár alkalmával ismeretlen zsebmetsző sikeresen elcsente Szabó József felsőnyárasdi lakos 350 koronáját s nyomtalanul ellillant vele.

Lelkes Vince