1
Fotó: Paraméter
Megosztás
A kulturális minisztérium nem árul el részleteket a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) tervezett megszüntetéséről, amelyre csak a kormány törvény-előkészítési tervéből derült fény. A kormány kisebbségi bizottságát is félretájékoztatta a kulturális államtitkár. A kisebbségi szervezetek ellenzik a KKA megszüntetését, de számolnak azzal, hogy valamilyen átalakítás biztosan lesz. Horony Ákos frissen kinevezett kisebbségi ügyi biztos csak óvatos kritikát fogalmazott meg a szerinte „meglepő” tervvel kapcsolatban. A Magyar Szövetség sem teljesen egységes: Bárdos Gyula és Mózes Szabolcs egyértelműen elutasítja, Forró Krisztián pártelnök csak a „hatékonyabbá tételt” támogatná. Az alap megmentésére indított petíciót egy nap alatt több, mint ezren írták alá.
A hétfőn indította el az igazságügyi miniszter a kormány 2024-es törvény-előkészítő tervének tárcaközi egyeztetését, ami egy sorban tartalmazza azt is, hogy jövőre a kulturális minisztérium elkészíti a Kulturális Alapról szóló törvényt. Ennek a magyarázatában szerepel, hogy ez a törvény valójában összevonná a szlovák Művészeti Alapot és a Kisebbségi Kulturális Alapot, így jönne létre a többségi művészetet és a kisebbségi kultúrát is kiszolgáló új intézmény, a Kulturális Alap. A gyakorlatban ez mindkét intézmény felszámolását jelenti, de a részletek egyelőre még teljesen homályosak.
A tárca egyelőre hallgat vagy mellébeszél
A kulturális minisztérium egyelőre semmilyen pontosabb információval nem szolgál, de azt megerősítette, hogy valóban dolgoznak egy ilyen terven.
„Jelenleg mérlegeljük azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehetne rendszerszinten támogatni a kultúra minden szegmensét” – válaszolt egy mondatban a Paraméter által feltett kérdésekre Pavol Čorba, a kulturális minisztérium szóvivője.
A szaktárca azt már korábban sem titkolta, hogy a KKA-t át szeretné valamilyen módon alakítani. A minisztérium államtitkára, Tibor Bernaťák a kormány tanácsadószerve, a Kisebbségi Bizottság december 12-i ülésén óvatosan tájékoztatott a KKA-ról szóló törvény módosításának folyamatáról. Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, a Magyar Szövetség elnökségi tagja szerint azonban egy szóval sem mondta, hogy a KKA megszűnne vagy beolvadna egy nagyobb intézménybe.
„Csak egy általános beszámolót hallottunk tőle arról, hogy valamilyen átalakításra készülnek, de arról semmit nem árult el, hogy pontosan mire készülnek. Azt megígérte, hogy később részletesebb tájékoztatást is adnak, és figyelembe veszik majd a Kisebbségi Bizottság véleményét” – mondta Bárdos.
Szerinte azon az ülésen is kiderült, hogy a szlovákiai nemzeti kisebbségek képviselői nem támogatják a KKA megszüntetését, és bízik benne, hogy ha lesz is valamilyen átalakítás, a KKA autonómiája megmarad.
„Meg kell őrizni azt az elemet, hogy a kisebbségek döntsenek arról, kit és milyen összeggel támogatnak, ne a hivatal, ne a kormányhatalom legyen az, aki erről dönthet” – mondta Bárdos.
A frissen kinevezett kormánybiztos szerint „meglepő” a terv
Horony Ákos, a Magyar Szövetség javaslatára napokban frissen kinevezett kisebbségi ügyi kormánybiztos ennél óvatosabban fogalmazott, a KKA beolvasztását „meglepőnek” nevezte, de nem ítélte el. „A KKA beolvasztásának terve egy összevont alapba meglepő mivel a kormányprogramban megfogalmazottakból ez nem következne” – ismertette Horony álláspontját a Paraméterrel a KKA tervezett megszüntetéséről.
Bizonyos átalakítást elképzelhetőnek tart, de amíg a részleteket nem ismeri, nem akar véleményt mondani a kulturális minisztérium terveiről.
„Az alap működésének hatékonyságával tagadhatatlanul gondok vannak, hogy ezt az összevonás megoldaná-e, valamint hogy csökkenne-e a kisebbségek beleszólása a döntéshozatalba, azt majd a konkrét törvénymódosítási javaslat alapján lehet megítélni, amit a tárcaközi egyeztetés során meg is teszek” – ígéri Horony.
A Magyar Szövetség álláspontja sem teljesen egységes
Mózes Szabolcs (Magyar Szövetség) szerint a kormány a saját programjában lefektetett elveket sem tartja be, a KKA esetleges megszüntetését rossz megoldásnak tartja. „A kormány azt ígérte, kisebbségi jogok terén betartják a status quót. A KKA megszüntetése nem az” – mondta a Paraméternek Mózes.
Azt különben sem tartja jó megoldásnak, ha két, eddig önállóan működő intézményt összevonnak. „Sokkal jobb, ha külön intézmény kezeli a mi ügyeinket, nem egy közös. A most ismertetett terv szerint egy közös kulturális alap jönnek létre” – magyarázta Mózes. Azt tartja azonban a legveszélyesebbnek, hogy a kulturális támogatásokat a politika szándékának megfelelően osztanák el.
„Az eddigi SNS-es megnyilatkozások alapján várhatóan nem az autonóm és a minisztériumtól független döntéshozatalt preferálnák, hanem fordítva, a tárca politikai befolyása alatt lenne a kulturális programjaink támogatása, ami rossz irány” – véli Mózes.
A KKA reformját nem ellenezné, de a megszüntetésével Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke sem ért egyet, erre lehet legalábbis következtetni az óvatos, egymondatos állásfoglalásából, amit a Paraméter kérdésére küldött.
„Csak olyan módosítást tudok támogatni, ami a nemzeti közösségek anyanyelvének és kultúrájának ápolását, megőrzését hatékonyabb formában szolgálja, mint az jelenleg működik” – tájékoztatta Forró a Paramétert.
Van esély a KKA megmentésére?
Ravasz Ábel volt romaügyi kormánybiztos, a KKA létrehozásának egyik kezdeményezője szerint az állhat a minisztérium tervének hátterében, hogy befolyást szerezzen a jelenleg autonóm intézmény döntéshozatalára. „A KKA beolvasztását egy nagyobb alapba abszolút visszalépésnek tartom” – mondta a Paraméternek Ravasz. Bizonyos reformot nem ellenezne, de a megszüntetést elfogadhatatlannak tartja.
„Az ugyan szerepelt a kormányprogramban, hogy a koalíció meg akarja reformálni a művészeti alapokat, ennek lett volna alapja, vannak kisebb működési problémáik, de ez nem lehet indok arra, hogy megszüntessék a KKA-t” – véli Ravasz.
Ő lát esélyt arra, hogy a KKA-t még sikerülhet megmenteni, amiben segíthet az általuk indított petíció is. „Ez nemcsak kincstári optimizmus, még nagyon a folyamat kezdetén vannak, a minisztérium még csak egy egysoros ötletnél tart. Meglátjuk, hogy a hozzászólásunkhoz milyen reakció érkezik az egyes minisztériumokból” – mondta Ravasz. A szerdán indított petíciót egy nap alatt több, mint ezren írták alá, így az már biztos, hogy a kezdeményezők személyesen is véleményezhetik a kormány törvény-előkészítési tervét.
Szerinte az is a KKA megmentésének kedvez, hogy a kormányprogram a kisebbségi érdekvédelem szempontjából egyenesen megdicsérte a 2016-2020-as időszakot, amikor a KKA is létrejött.
„Az alap létrehozását saját vívmányának tartja a jelenlegi kormány, hiszen a Smer és a Hlas is kormánypárt volt abban az időszakban. A kormánypártok a saját eredményeik ellen mennének, ha felszámolnák a KKA-t” – mondta Ravasz.
További ok az optimizmusra szerinte az is, hogy a kormányprogram a status quo megőrzéséről beszél a kisebbségi jogok területén.
– lpj –