A kisebbségi média helyzete a szlovákiai magyar mediális térben
A pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén működő Szenci Molnár Albert Társulás csütörtökön rendezte meg hatodik szimpóziumát Média-nyelv-fordítás: A kisebbség és a többség dialógusa a szlovákiai magyar mediális térben címmel. Az előadások olyan nyelvi, nyelvhasználati jelenségekkel foglalkoztak, amelyek a kisebbségi lét és média velejárói.
A szimpóziumot – amelynek a Szlovák Rádió kamaraterme adott otthont – Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos nyitotta meg.
A kormánybiztos elmondta, az idei szimpózium más mint a korábbi előadássorozatok voltak, hiszen többet igyekszik nyújtani: „Több alkalommal panaszkodtam már arra, hogy a szlovákiai magyar nyelvhasználatot figyelembe véve hiányzik egy szakmai diskurzus, akár a mediális térben, akár az oktatási intézményeinkben. A mostani konferencia teljesen felöleli azt a kört, amelyben több mint két éve próbálunk mozogni. Egy kissé szűkített mozgáskörről van szó, hamarosan azonban mégis meghozza a gyümölcseit” – mondta Bukovszky utalva arra, hogy a kisebbségi kormánybiztos hivatala létrehozott egy nyelvi szakmai bizottságot, a munkájuknak pedig a tervek szerint hamarosan kézzelfogható eredményeik is lesznek.
Bukovszky László
„Számomra továbbra is az a legfontosabb feladat – és ehhez kérném a szakma segítségét is –, hogy biztosítsuk a kisebbségi nyelvek autoritását, hiszen ezt a hazai jogrend lehetővé teszi. Kérdés, hogy a politika mekkora hangsúlyt fektet ezeknek a jogoknak az érvényesítésére, és mennyire tudunk élni ezzel – akár a közéletben, akár a média vagy a közigazgatás területén” – mondta megnyitó beszédében a kormánybiztos, majd hozzátette,
az lenne a legideálisabb, ha a kisebbségi jogokat és főleg a nyelvi jogokat el tudnánk vonatkoztatni a napi politikától, ehelyett pedig úgy tekinthetnénk rájuk, mint általános érvényű emberi jogra.
A szimpózium résztvevői médiaszakemberek előadásai által kaphattak képet az aktuális mediális térről kisebbségi és többségi viszonylatból.
Lovász Attila, az RTVS nemzetiségi adásainak igazgatója Hány bruttó regiszter tonna? című előadásában arra tért ki, hogy a szlovákiai magyar média mennyire képes elérni a szlovákiai magyar célcsoportokat. Az igazgató kiemelte, a média szerepe az, hogy a közösségnek reflexiós teret biztosítson. Lovász kitért arra is, hogy a Pátria rádió 2012 óta nem kizárólag kisebbségi, hanem teljes értékű rádióadásként működik, hiszen – mint fogalmazott – semmivel sem térnek el a többségi rádiózási gyakorlattól.
A Sme napilap főszerkesztője, Balogh Beáta Kihez legyen lojális a szlovákiai magyar média? címmel tartott előadást. Az újságírónő hangsúlyozta, a hazai magyar médiának lojálisnak kell lennie az olvasóihoz, mert a kisebbségi médiának ugyanolyan fontos szerepe van, mint a többséginek: amellett, hogy segít az olvasóknak jó döntéseket hozni, segít ellenőrzés alatt tartani a kisebbségi politikusokat is, valamint ellenőrzi, hogy betartják-e korábban tett ígéreteiket és tesznek-e a közösség érdekében.
Balogh Beáta
Kerényi György, a Vs.hu egykori alapító főszerkesztője arról beszélt, hogyan jelenik meg a digitális térben a kisebbségi olvasó napjainkban, amikor a hírek elérésének legfőbb és leggyorsabb eszközei a mobiltelefonok, illetve a közösségi oldalak.
Lanstyák István, a Comenius Egyetem nyelvészprofesszora és Szabómihály Gizella, a Konstantin Filozófus Egyetem nyelvészének előadása a szlovák-magyar fordítással kapcsolatos tényekre és problémákra összpontosított. Lanstyák István kiemelte, a kisebbségi újságírók nemcsak újságírók, hanem fordítók is egyben, a kisebbségi sajtó egyik fő célja pedig az információátadás és az anyanyelven történő híradás kényelme mellett az identitás megtartása. Szabómihály Gizella Hogyan segíthetnek a nyelvészek az újságíróknak? című előadásban a terminológiafordítás fontosságáról, valamint a földrajzi és intézménynevek megfelelő használatáról beszélt. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, a kisebbségi újságírók nehezebb helyzetben vannak, mert szlovák nyelvű szövegekből rövid időn belül magyar nyelvű sajtószöveget kell alkotniuk – gyakran olyan témákról, amelyek mélyebb szakmai ismeretet igényelnek.
Lanstyák István
Az előadásokat panelbeszélgetés követte, melynek témája a kisebbségi média „nyelvújító” szerepe, a fordítás, az etnikai csapdák, a közszolgálat és az érdekmegjelenítés volt.
Idén a szlovákiai magyar rádiózás kettős évfordulóját ünnepeljük: 90 éve szólalt meg az első magyar nyelvű adás a csehszlovák éterben, valamint 1968-ban elindult az illegális Gabonaváros című rádióadás Pozsonyban. Ennek alkalmából a szimpózium szünetében megnyílt A szlovákiai magyar sajtó 100 éve című kiállítás a Fórum Kisebbségkutató Intézet rendezésében.
(para)
