Kisiskola vagy nagy iskola — az örök dilemma

camera

1

Kisiskola vagy nagy iskola — az örök dilemma

Beiratkozás a hodosi alapiskolában (A szerző felvétele) 

Megosztás

Április minden iskolában a beiratkozásról szólt, arról, mennyi gyereket várhatnak a következő iskolaévben. A tanulók kevés létszámától való félelem valahogy a minden kisiskolában oktató pedagógus rémálma.

A Dunaszerdahely melletti Hodosban az utóbbi években megnőtt a diákok száma, pedig a város közelsége okot adhatna a szülőknek, hogy nagy iskolába írassák a csemetéiket. Sokan mégis a kisiskola mellett teszik le a voksukat. „Az utóbbi években egyre csak nő a diáklétszám, ha megnézzük a statisztikai adatokat, azokból ez világosan kitűnik, hiszen a 2009/2010-es tanévben még csak 12-en voltunk, a 2013/2014-es tanévben pedig már húszan, jövőre pedig előreláthatólag 27 diák tanul majd az iskolában” — összegzi Suska Szilvia igazgatónő.

Tejfalu Somorja városrésze, s a városban ugyan van nagy iskola, számos szülő dönt mégis a tejfalusi tanintézet mellett, ahova a következő tanévre 21 elsőst írattak be. Az utóbbi évekhez képest ez a szám is nőtt. „Van a kisiskolának egy vonzó, családias légköre, amihez ragaszkodnak a somorjai szülők is, úgyhogy nálunk elég sok somorjai diák. Mondhatni, sokkal kevesebb a falusi, a mi körzetünkbe tartozó, mint a városi” — mondja az igazgatónő. Baráth Hajnalka elárulja, hogy az iskolából a gyerekek az ötödik osztály elvégzése után vagy a somorjai nyolcosztályos gimnáziumban, vagy pedig a kilenc osztályos Corvin Mátyás Alapiskolában folytatják a tanulmányaikat.

A másik Corvin Mátyás Alapiskola Alistálon található, ide a gyerekek általában a községből, vagy a környező falvakból érkeznek. Az iskola vezetése mindent megtesz azért, hogy a szülők hozzájuk írassák be a csemetéiket. A következő tanévet az iskolában 12 elsős kezdi majd. A szülők és a gyerekek érdeklődését igyekeznek az egész évben felkelteni, érdekes programokat, rendezvényeket szerveznek, ám erőszakkal senkit nem akarnak rávenni arra, hogy hozzájuk adja a gyermekét. „Abban a faluban, ahol van kisiskola, ott nem propagáljuk az intézményünket, hiszen mi is azon vagyunk, hogy megmaradjanak ezek a falusi iskolák, ám ha mégis úgy dönt a szülő, hogy hozzánk adja a gyermekét, nem kérdezzük, miért” — magyarázza Kázmér Éva igazgatónő. Jelenleg nem csak a már megszokott padányi és bögellői gyerekek érkeznek az iskolába, de madi és hegyétei lakosok is ide íratják a csemetéiket.

Az illésházai Illésházy István Alapiskolában a következő tanévet 6 elsős kezdni majd, ami a tavalyi beíratott elsősök számának mindössze a fele. „Nem minden évben születnek ugyanannyi arányban a gyerekek, illetve a szülő oda adja a gyermekét, ahol a legkényelmesebb neki, akár ha a munkahelyet is figyelembe vesszük. Sokan dolgoznak a faluból Somorján, Pozsonyban, Szencen és így reggel viszik a gyermeküket, délután pedig hozzák haza, így kényelmesebb számukra ez a megoldás” — ecseteli az igazgatónő. Tóth Zsuzsanna elmondja, az iskolában összesen 93 diák tanul, ami az iskolavezető szerint az utóbbi évek létszámadataihoz képest kevés, ugyanis az elmúlt években ez a szám meghaladta a százat is, ami évről évre egyre csak csökken. A szülőket, hogy hozzájuk adják a gyermekeiket, próbálják motiválni, akár az oktatás minőségével, különféle szakköri tevékenységekkel, illetve a felszereltségükkel, hiszen az igazgatónő állítása szerint az intézményük a környéken az egyik legjobban felszerelt iskola.

Örök vita tárgyát képezi, hogy a kisiskola vagy a nagy iskola a legmegfelelőbb a gyerekek számára. Az egyik fél azt állítja, a nagyobb iskolában elveszik a gyerek, nem tud úgy érvényesülni, mint a kisebb létszámú osztályokban. A másik fél szerint a nagyobb létszámú osztályok ezzel szemben önállóságra nevelik a tanulókat.

S hogy melyiküknek van igaza? Talán mindenkinek.

(ls)

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program