1
Fotó: TASR/AP - illusztráció
Megosztás
Az állam által az oltásközvetítői bónuszba, valamint a vakcinalottóba fektetett pénz akkor térül meg, ha az említett intézkedéseknek köszönhetően legalább 30 ezer ember beoltatja magát - akik egyébként ezt nem tették volna meg.
Mindezt a pénzügyminisztérium égisze alatt működő Értéket a Pénzért Intézet (ÚHP) számolta ki, amely analízist készített az vakcinalottó és a bónusz jövőbeli hozadékairól.
A vakcinalottóba fektetett 26,4 millió euró megtérülése a legegyszerűbb: ha legalább 6000 ember a pénzügyi nyeremény reményében a vakcina mindkét adagjával beoltatja magát, már meg is térültek a befektetett eurómilliók.
Az ÚHP ugyanakkor figyelmeztet: egyelőre nincsenek olyan példák a világban, amelyek megerősítenék, hogy a vakcinalottó biztosan hatékony eszköze volna az oltás iránti motivációnak. Igaz, egyes amerikai államokban is működik ilyen, és nemrég Lengyelországban is elindították. És bár a lottó bevezetését követően nőtt az oltakozási kedv, az elemzők szerint ehhez más faktorok is hozzásegíthettek.
A pénzügyi elemzők külön kiszámolták a közvetítői bónusz megtérülését is – ezt ugyebár azok kapják, akik rábeszélnek egy ezidáig hezitáló személyt, hogy az oltassa be magát. A bónuszra szánt 24 millió euró akkor térül meg, ha legalább 24 ezer személyt meggyőz az oltás felvételéről.
"A hozam és a költségek aránya annál kedvezőbb, minél idősebbek a bónusznak köszönhetően beoltott emberek"
– áll a szakértői intézet analízisében. Az ÚHP becslése szerint egy be nem oltott személy esetében 4384 euró a társadalmi ráfordítás összege.
Az oltakozási tempóra való tekintettel, kulcsfontosságú, hogy az említett eszközök gyorsan hozzanak eredményt. Ennek érdekében az államnak egyidejűleg több intézkedést kell útnak indítania – szögezik le a szakértők.
A beoltottak előnyben részesítése a legolcsóbb
Az ÚHP analízisében kiemelték, hogy a költségek szempontjából a leghatékonyabbnak az számít, ha a populáció beoltott része bizonyos előnyöket élvezhet, vagyis pontosabban kevésbé szigorú korlátozások vonatkoznak rájuk. Az elemzők úgy becsülik, hogy ha az ilyen előnyök 10 százalékkal megemelnék az oltottsági arányt, a társadalmi hozam elérné az 1,1 milliárd eurót, miközben az állam még spórolna is 185 millió eurót.
"Jelentősen segíthet az is, ha minél könnyebb hozzáférni a védőoltáshoz. A mobil oltóegységek kapacitásának megnövelése a legjobb intézkedés a megcélzott rizikócsoportok elérésére"
– értékeli a helyzetet az intézet.
AZ ÚHP szerint továbbá mérlegelni kell bizonyos szakmák esetében a kötelező koronavírus elleni védőoltást. Főként azon munkahelyekről van szó, ahol az alkalmazottak a vírus által leginkább veszélyeztetett csoportokkal kerülnek kapcsolatba.
A szakértők egyúttal leszögezik: a járvány okozta gazdasági károk rendkívül jelentősek, és éppen emiatt nagyon magas árat kell fizetni azért is, ha a lakosság nagy része nem hajlandó felvenni a védőoltást.
(TASR/parameter)